történelem címkével jelölt bejegyzések

“…az emberi állat…”

Történelem, antropológia és a teodícea-probléma

 – Móricz Zsigmond Tündérkert című regényéről –

                                                                                                                         

Mi van kívül, nem tudjuk, csak az állat

képéről, hiszen már a csecsemőt

megfordítjuk, hogy váltig csak a formát

lássa – nem a Nyitottat, ami oly mély

az állat arcán.”

 

(Rilke, Nyolcadik duinói elégia)

 

„Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak,

és az égnek madarait, azok megmondják néked.” 

(Jób, 12, 7)

 

I.

Akár az egész világgal szemben – A szerb nacionalizmus mitológiája és gyakorlata 1986-1995

A nacionalizmus az európai történelem elmúlt két évszázadának legmélyebb hatású ideológiája, napjainkban is megkerülhetetlen tényező. A magyar történettudomány sokáig elhanyagolt, de megspórolhatatlan feladatának tartom a magyar mellett térségünk nacionalizmusainak objektív megismerését, működési- és hatás mechanizmusainak vizsgálatát.

A nacionalizmus önálló mitológiát épít.…

Úri szocializmus – luxuskommunisták

A rendszerváltások mindig radikális cezúra ígéretével lépnek fel: mostantól minden másképpen lesz, semmi sem fog hasonlítani a magunk mögött hagyott korszakra. Aztán, ha közelebbről megnézzük a fordulat után kialakult új rendszereket, azok mélystruktúráit, szimbolikus tereit, gyakran alaposan meglepődünk.

Majtényi György K-vonal.

Minden, amit nem tudunk a Felvidékről

Elsőre rátekintek a kötetre: vaskos, keménytáblás. Külcsínyre megfelel a történeti szakkönyvek elvárásainak, bár a borító lehetne fantáziadúsabb.

 

          Magyar Napló, 2010, olvasom a kiadó nevénél. Végiglapozom, gondosan áttanulmányozom a tartalomjegyzéket, megörülök a mutatóknak (személy-, helység- és tárgy-) és nekiveselkedem. Mert hát ugye az ember fia (esetemben lánya) szereti az alapos monográfiákat, de nyáron azért inkább olvas valami kis könnyedebbet… Szóval nekiállok, hiányzik ugyan a bevezető, valami kis ráhangolás vagy historiográfiai summázat, rögtön in medias res.…

Illyés Gyula, Nagy Lajos és André Gide a Szovjetunióban, II. rész

André Gide, Illyés Gyula és Nagy Lajos Szovjetunió-kritikája

Gide kiábrándítónak tartja a Szovjetunióban uralkodó egyformaságot és konformizmust. Olyan mértékű szerinte az egyformaság, hogy az egyik házat ki lehetne cserélni a másikkal. „Ha boldogok akartok lenni, legyetek egyformák.”- vonja le végül a következtetést.…

Karddal és fakanállal a kézben

Slachta Margit egy nagy port kavaró, ám hamar elfeledett alakja a magyar történelemnek. Vajon miért fedi homály annak a nőnek a pályafutását, aki nemcsak a nők jogainak elnyeréséért küzdött, hanem azokat is kimondta, melyeket kora férfi politikusai nem mertek?

A történelemben és irodalomban a nők csupán valami megérthetetlen és elérhetetlen csodás lényként tűnnek fel, akik céljai vagy elszenvedői a férfiak által irányított eseményeknek.…