történelem címkével jelölt bejegyzések

tadic-200x150

Akár az egész világgal szemben – A szerb nacionalizmus mitológiája és gyakorlata 1986-1995

A nacionalizmus az európai történelem elmúlt két évszázadának legmélyebb hatású ideológiája, napjainkban is megkerülhetetlen tényező. A magyar történettudomány sokáig elhanyagolt, de megspórolhatatlan feladatának tartom a magyar mellett térségünk nacionalizmusainak objektív megismerését, működési- és hatás mechanizmusainak vizsgálatát. A nacionalizmus önálló mitológiát épít. Toposzokat és archetípusokat használ a mítoszteremtéshez: igazságos vezérek, bátor harcosok, hű barátok, gonosz ellenségek […]

Úri szocializmus – luxuskommunisták

A rendszerváltások mindig radikális cezúra ígéretével lépnek fel: mostantól minden másképpen lesz, semmi sem fog hasonlítani a magunk mögött hagyott korszakra. Aztán, ha közelebbről megnézzük a fordulat után kialakult új rendszereket, azok mélystruktúráit, szimbolikus tereit, gyakran alaposan meglepődünk. Majtényi György K-vonal. Uralmi elit és luxus a szocializmusban címmel tavaly megjelent hiánypótló tanulmánya[1] az 1945 utáni […]

Minden, amit nem tudunk a Felvidékről

Elsőre rátekintek a kötetre: vaskos, keménytáblás. Külcsínyre megfelel a történeti szakkönyvek elvárásainak, bár a borító lehetne fantáziadúsabb.             Magyar Napló, 2010, olvasom a kiadó nevénél. Végiglapozom, gondosan áttanulmányozom a tartalomjegyzéket, megörülök a mutatóknak (személy-, helység- és tárgy-) és nekiveselkedem. Mert hát ugye az ember fia (esetemben lánya) szereti az alapos monográfiákat, de nyáron azért […]

Illyés Gyula, Nagy Lajos és André Gide a Szovjetunióban, II. rész

André Gide, Illyés Gyula és Nagy Lajos Szovjetunió-kritikája Gide kiábrándítónak tartja a Szovjetunióban uralkodó egyformaságot és konformizmust. Olyan mértékű szerinte az egyformaság, hogy az egyik házat ki lehetne cserélni a másikkal. „Ha boldogok akartok lenni, legyetek egyformák.”- vonja le végül a következtetést. Illyést az elszemélytelenedésre és az egyformaságra ugyan nem figyel fel, ám az egyik […]

Karddal és fakanállal a kézben

Slachta Margit egy nagy port kavaró, ám hamar elfeledett alakja a magyar történelemnek. Vajon miért fedi homály annak a nőnek a pályafutását, aki nemcsak a nők jogainak elnyeréséért küzdött, hanem azokat is kimondta, melyeket kora férfi politikusai nem mertek? A történelemben és irodalomban a nők csupán valami megérthetetlen és elérhetetlen csodás lényként tűnnek fel, akik […]