Bakó Judit 1993-ban született Budapesten, Pest megyében nőtt fel. Gyerekkora óta ír, eleinte regényekkel kezdett, majd sorban csatlakozott ehhez a többi műfaj: (felnőtteknek és gyerekeknek szóló) versek, novellák, mesék. Irodalmi folyóiratokban publikálni egyetemista korában, a 2010-es években kezdett. A magyar nyelvvel való foglalkozás nem csak a szépirodalomban jelenik meg nála, munkája során is ezzel foglalkozik. Végzettsége szerint nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpontban dolgozik, A magyar nyelv nagyszótárának szócikk-írója. Egyetemista éveiben a Félonline.hu irodalmi folyóirat korrektoraként tevékenykedett, azóta tudományos és ismeretterjesztő könyvek szövegét, helyesírását javítja. A Versek kívül és belül az első önálló kötete.
Bakó Judit korrektorként rengeteg írásművet segített már világra, de ez az első könyv, melyben a szövegalkotás egy egészen másik aspektusából mutatkozik be: nem is akármilyen szerzőként, versek alkotójaként, költőként. Versei a hétköznapokból táplálkoznak, kívül is, belül is. Apró részletek mögött nagy gondolatok bújnak, érzelmek akár egy ragban, és az egészen felfoghatatlan tér-idő-metafizikai viszonyokat is egyszerűnek, könnyűnek, játékosnak éreztetik a versek. A kedves rímes sorok, a változatos témák, képek, érzetek olyanná rendezik a kötetet verseit, mintha színes, mintás csempék volnának egy mediterrán ház falán.
Braun Barna,
a Félonline.hu alapító főszerkesztője
Szorongás
Ha nincs is veled odabenn,
a tompa hangú, szürke alak
ablakodba támaszkodik,
behajol a szobába,
dohányzik, és a kezéről
lakásodba hullik a szenny.
Megszólít, mint a kaján bácsik,
na, cica, mit csinálsz odabenn?
Csak támaszkodik, akkor is,
ha bent zajlik az ünnep.
Nem csukja be az ablakot,
amikor kint az árnyak nőnek.
Örökké csak támaszkodik.
Egyre piszkosabb a szőnyeg.
Miért nem vagy a verseimben?
Miért nem vagy a verseimben?
Minden sor a nevedért kiált.
Elég különös elnézve innen,
amennyi belőlem rólad kivált.
Egyszer írtam valamit rólad is.
Minden ötlet egy irányba haladt.
De recsegtek a rímek a klisék között.
Szétestek a sorok a neved alatt.
Azt sem tudom, hol voltam akkor.
Ívekben telnek a kötetek, lassan.
Miért nem írtam rólad alkalmakkor,
hogy aztán majd elolvashassam?
A diplomázó költő beszéde
Hát, most mi is itt vagyunk.
Korok porában taposunk.
Porosak a könyvtári lapok,
port látnak a folyosóablakok.
Itt olvastuk a verseket,
amikben egykor élénk terveket
néhány költő elhagyott.
Ma már mind halott.
Az elmúlt jelenek félelme zavar.
Ahogy meghalni egyik se akar.
Utólag ezek groteszkül kellemetlenek:
a haláltól ódzkodó strófa-szellemek.
Találnom kéne mondanivalót a maiban.
Kezdeni kell valamit azzal, ami van.
Archaikus szavakban frissültre mosdani,
nyolcszáz éves bánatnál újabbat mondani.
Bakó Judit Versek kívül és belül című verseskötete 2024. második felében jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában.