Amikor Takacsika[1] Izumi-beli megbízatása[2] lejárt, a hazaúton nagyon megbetegedett, mire egyesek azt mondták, ez Szumijosi[3] istenének átka, ezért Akazome Emon gyolcs áldozatot[4] ajánlott fel az istennek, amire ezt a verset írta.
Akazome Emon
Régóta hiszek,
Szumijosi istene!
Tűlevelek közt
fénylő csodajeledet
ezúttal, ó, mutasd meg![5]
(Kimaradt dalok későbbi gyűjteménye, Vegyes témájú dalok negyedik kötete, 1069.)
Mivel a hölgynek, aki dajkának jelentkezett hozzájuk, kevés volt a teje, ezt a verset költötte.
Óe no Maszahira
Mily sajnálatos,
hogy bár oly igen kevés
tudásnak teje,[6]
mégis egy tudós házba
akar dajkának jönni!
Így válaszolt.
Akazome Emon
Nincs hát mit tenni,
japános érzései[7]ha elég mélyek,
csak azért küldjük el őt,
mert kevés tudás teje.
(Kimaradt dalok későbbi gyűjteménye, Vegyes témájú dalok hatodik kötete, Szatirikus dalok, 1217–1218.)
Fittler Áron fordításai
Akazome Emon (赤染衛門)
958 körül–1041 után
Icsidzsó császár (一条天皇, uralk. 986–1011) korának egyik legjelentősebb udvarhölgyköltője. Akazome Tokimocsi (赤染時用) lánya, ám egyes Heian-kori források szerint valódi apja a híres költő, Taira no Kanemori (平兼盛, ?–990). A kor politikai vezetője, a régens és főtanácsadó Fudzsivara no Micsinaga (藤原道長, 966–1027) felesége, Minamoto no Rinsi (源倫子) mellett szolgált udvarhölgyként, de lányuk, Sósi (彰子) császárné udvarában is tevékenykedett. Idős korában is rendkívül aktív életet élt: nagyjából nyolcvan éves volt, amikor két jelentősebb költői versenyen (utaavasze, 歌合) is részt vett. Verseiből sokat beválasztottak valamennyi császári rendeletre összegyűjtött vaka-antológiába. Heian-kori arisztokrata nőként rendkívüli módon jól ismerte a buddhista szövegeket és a buddhizmus tanításait. Fiatal kora óta több buddhista témájú és buddhista szövegek motívumain alapuló verset költött, férje, a kínai nyelvű költészetben és prózában jeleskedő tudós, Óe no Maszahira (大江匡衡) halála után pedig figyelme fokozottan a tanok felé fordult. Később szerzetesnőként buzgó lelkigyakorlatot végzett, beleértve a buddhista témájú vakák komponálását is.
Borítókép: a Szumijosi szentély a Gendzsi regényének Gendzsi tíz kötetben (Dzsúdzsó Gendzsi, 十帖源氏) című XVII. századi tartalmi összefoglalójában (a Japán Nemzeti Irodalomkutató Intézet (Kokubungaku Kenkjú Sirjókan, 国文学研究資料館) digitalis adatbázisának Hacukari-gyűjteményében (Hacukari Bunko, 初雁文庫) található 1661-ben kiadott változat: https://kokusho.nijl.ac.jp/biblio/200003385/118?ln=ja).
[1] Óe no Takacsika (大江挙周). Akazome Emon és Óe no Maszahira fia.
[2] Izumi tartomány a mai Ószaka prefektúra deli fele. Óe no Takacsika egy időben itt volt tartományi kormányzó.
[3] A mai Ószaka város deli részén található Szumijosi szentély (Szumijosi taisa, 住吉大社) istene.
[4] Mitegura (幣). Bambuszrúdra tűzött, fehér papírból készült áldozati tárgy a japán ősvallásban.
[5] Az eredeti szövegben többértelmű kifejezéseket találunk. A „most először” jelentésű, jelen versben inkább nyomatékosító funkciójú „mazu” (まづ) szó hasonló alakú a Szumijosi meghatározó tájelemének számító fenyőt jelentő „macu” (松) szóval. Ezen kívül a „kono tabi” egyaránt jelenti azt, hogy „ez alkalommal” (この度), illetve azt, hogy „ezen az úton” (この旅).
[6] Az eredeti szövegben többértelmű kifejezést találunk. A „csi” egyaránt jelenti az anyatejet (乳) és a tudást, bölcsességet (智).
[7] Mivel a tudás annak idején elsősorban a kínai tudományokban való jártasságot jelentette, a japános (hazafias) érzések ezzel alkotnak ellentétet a versben.
