A leggazdagabb koldus
Voltam királynő is —
csillagok ültek a tenyeremben és nevemen szólított a hajnal.
Aranyat hordtam a mellkasomban,
nem érmét —
hanem szívdobbanást, amely túl sok volt egy élethez.
És voltam koldus is —
üres zsebekkel, de nehezebb szívvel, mint bárki,
mert bármit birtokoltam, nem maradt meg bennem.
Tele voltam —
mint eső utáni folyó, amely nem talál medret.
És mégis:
bennem lakott a hiány, csendesen,
mint egy név nélküli, lekopott sírbolt.
Nevettek rám:
Nézd, milyen gazdag! —
s én bólintottam.
Suttogtak mögöttem:
Nézd, milyen üres… —
s abban is igazuk volt.
Két világ között jártam:
egyben mindent kaptam és semmit sem tarthattam meg.
Szerettem úgy, hogy belém halt, akihez értem.
Éltem úgy, hogy lassan én is elfogytam.
Nem viszek magammal semmit.
Se aranyat, se hiányt.
Nem marad utánam semmi:
csak ez a bizonyosság, hogy ami bennem volt,
sosem volt elég a világnak —
s végül engem emésztett fel.
A senkinél is nincstelenebb
Nem vagyok én senki.
És a senkinél is nincstelenebb.
Csont, amin megáll a kés.
Szám íze: vas.
Nyelvem alatt az el nem mondott szó szétmállik,
mint fog a tenyérben.
A mellkasom egy bezárt szoba;
porzik benne a penészes levegő.
A fény megérkezik, de nem időzik.
Megcsúszik rajtam, mint eső az olajos bőrön.
A kezem üresen lóg.
Nem kér. Nem szorít. Nem integet.
Ha megállok, a világ nem lassít.
Ha mozdulok, akkor sem gyorsul.
Csupán ez maradt:
Forma. Csend. Levegő.
Lehámoztok.
Nem sietve, vékony rétegenként.
A csontomig kapartok,
mintha a mész alatt még tartoznék valamivel.
Semmi sem elég.
A rothadó húsból is vadként falatoztok.
Minden pontosan ott van,
ahol lennie kell —
kivéve…
Mint egy gép, amit bekapcsolva felejtettek
és most túl hangosan zörög egy üres műhelyben.
Még holtan is kevés vagyok.
Még mozdulatlanul is hiányzik belőlem az,
amit soha nem adtatok meg, de gondosan számon tartotok.
Nem engedtek eltűnni.
Nem hagytok megérkezni sem.
Két állapot közé szorítotok,
ahol már elveszett a hangom,
de még mindig felelnem kell.
Amit kerestek –
soha nem volt bennem.
Nem vagyok én senki.
És a senkinél is nincstelenebb.
(Illusztráció: )
