Tudtam, hogy labirintus. Elterelő
szóval a mondat
félreérthetetlen. Késedelmes-
közömbös. Dilettáns

fény. Hosszú sor mozdulatlan
csend a peronon. Fele te.
Fele én. Jó, mondtad
majdnem. És

valahogy hozzátetted: Föl
megyek hozzád, Louvre-ban matató
festőfiú. A majdnemhez valahogy. A te
két átszállással

én. Köztes megálló
a fölösleges ébredés. Kényszeres
szolgálatos ügyelő.
Fele te. Fele én.

Te fele. Nincs felém.
Én fele. Nincs feléd.

Válima (Váli Dezső blogbejegyzései alapján készült vers)

(Illusztráció: a szerző fényképe)

Szepesi Attila:  Talán

Gyerekkori akácliget
se lombja már, se széle – hossza.
Lepkéit, rigófüttyeit
talán e négy sor visszahozza.

Botos  Ferenc:  Parafrázis
/Szepesi Attila emlékére/

betonkockás lakótelep
autóút a széle-hossza
az elveszett ifjúságot
rigófütty talán visszahozza

(Illusztráció: Toni Demuro: The day after)

cserép tetőn billegett
a fenyőtüskék között
hallottam.

ez a teremtés?
de nem tudom eldönteni:
fekete vagy ő a tojó.

(Illusztráció: Amy Roberts: Pine Needle Tension)

Maszk

az éjszaka nyugalma
véges
a távolban
egymásba csapódik
két csillag
befagyott emberárny
az égen
halotti maszk
üresség árad a szeméből

Utójáték

három szobor
kiszáradt folyó partján
a holdfényben
árnyékaik
helyet cserélnek
a másik parton
nem mozdul a létezés

(Illusztráció: Léon de Smet: De bosvijver)

egyformán

Thomas Bernhard nyomán

az emberek őszességükben
akarom mondani összességükben
egyformán aljasok
és alantasak és hazugok

boldogtalanságukat mindig
annak az évszaknak
a nyakába varrják
amelyikben éppen élniük kellene

egy ilyen szép ország
és egy ilyen mélységesen mély
morális mocsár

mondta

egy ilyen szép mocsár
és egy ilyen gyönyörű
mocsári élővilág
mondta

és mindennek a tavasz az oka
és a nyár tehet mindenről
és az ősz a bűnös
és a tél minden gyalázat oka

mert aljas alantas és hazug

menthetetlen

Thomas Bernhard nyomán

a fej létezik
s azáltal hogy létezik
a fej menthetetlen
a létezés menthetetlen

a tor létezik
s azáltal hogy létezik
a tor menthetetlen
a létezés menthetetlen

a potroh létezik
s azáltal hogy létezik
a potroh menthetetlen
a létezés menthetetlen

(Illusztráció: Michael Csontos: Pot of Gold)

1968

Meztelen kislány
özvegyi fátyolban;
a sokáig lengetett,
égő zászló.

Andante misterioso

A kertben, ahol a szikláink
teremnek, azóta áll egy fa.
Szakadatlan virágzik.
Gyümölcsöt nem hoz.

Ladik Katalin

A citrommal teli kútból
hiába mentek el a hajók
minden buldózer és varjú
ezüstözött hangon énekel

(Illusztráció: Michael Csontos: Ladyscape II.)