liminális idő

amikor van az a pár napod […] órád
…………..amikor már befizettél minden számlát
…………..amikor még nem jöttek be a következő havik
…………..amikor már kitakarítottál
…………..amikor még nem poros újra
…………..amikor már kimostál
…………..amikor még nem gyűlt fel újra
…………..amikor már megfőztél
…………..amikor még nem fogyott el
…………..amikor már várandós
…………..amikor még nem bújt ki
…………..amikor már letetted
…………..amikor még nem ébredt fel
akkor tudod, hogy MOST KELL
…………..feltenni a lábad egy kávéval és nézni a kertet
…………..hogy kibújt a korai borsó
…………..hogy virágzik a cigánymeggy
…………..a zen shakura
…………..most kell megölelni a feleségedet
…………..lefeküdni egy Hemingway könyvvel
…………..és olvasni a bikaviadalok maszkulinitásáról
…………..felhívni apádat
…………..meginni egy rossz sört
…………..a helyi kocsmában
…………..és a foci sportpszichológiájáról beszélni
…………..mit ne mondjak
…………..verset írni
akkor tudod, hogy most kell
…………..de hogyan
…………..úgyhogy beütöd a youtube-ra
…………..hogy HOW TO ENJOY LIFE
…………..HOW TO RELAX
…………..megkérdezed a chat gpt-t, hogy
…………..mit kezdjünk egymással a feleségemmel, most hogy van egymásra időnk?
és aztán valahogy elkezded várni
…………..a következő számlákat
…………..hogy leporosodjon
…………..hogy le legyen pisilve
…………..hogy felgyűljön
…………..hogy elfogyjon
…………..hogy ne legyen
…………..hogy menni kelljen
…………..hogy legyen miért
…………..keresni, kutatni
…………..ha már utazásra úgyse
…………..még Horvátországba se
…………..saját ingatlanra pláne
…………..legfeljebb arra, hogy alázatosan kérvényezzem, hogy később hadd fizessek még többet
…………..vissza
elkezded várni
hogy újra
…………..elfoglalt
…………..leterhelt legyél
…………..hogy ezekkel a kérdésekkel
…………..ne kelljen
…………..válaszokat találni pláne ne
…………..amikor már nem de még nem
…………..hirtelen olyan kényelmetlen lesz
…………..mint sokáig ülni
és amikor újra már van
valahogy megnyugszol
egészen addig
amíg el nem kezded újra várni
hogy újra az legyen hogy már ne legyen
de még ne legyen
hogy élhess
de még élvezni is tudd
térdműtét és csípőprotézis nélkül
laporoszkópiák nélkül
hogy még valahogy ne halj meg
akkor se
amikor a sok van közben
néha azt kívánod
bárcsak

 

preparáció

ülve pisilünk
már tudjuk,
……..hogy a vegán tejfölben is lehet tejpor
……..hogy a gyapjú pulóvereket legfeljebb 30 fokon
……..hogy a serpenyőt a mosogatógépbe nem
……..hogy mi az a patisszon
le van vágva a lábujjkörmünk
megfelelően hidratáltak vagyunk
a szakállunk olajjal ápolt
fürdetésre mindig hazaérünk
nem maradunk ki
részt veszünk az unalmas rokontalálkozón
bélvédő vitamint szedünk
feltöröljük magunk után a fürdőszobát
szépen összehajtogatjuk a ruháinkat
céklás bulgurt eszünk meleg salátával
előre köszönünk az utcán
a szebb nőknek utoljára
nem megyünk be cipővel a nappaliba
jogtiszta szoftvereket vásárolunk a családi számítógépre
van külön ruhánk a kerti munkákhoz
időben befizetjük a számlákat
bediktáljuk a gázóraállást
nem villogunk az autópályán
nem dudálunk
nem kiabálunk
nem káromkodunk gyerekesen ha nem sikerül összeszerelni az IKEÁ-s bútort elsőre
minden bevételünkről állítunk ki számlát
önként GPS-es nyomkövető alkalmazást telepítünk a telefonunkra
porn blocker applikációt
letiltjuk a lányt aki az edzőteremből írogat
nyugdíjpénztárunk van
lakástakarék
a cipőnket egymás mellé tesszük
a kulcsot felakasztjuk a helyére
a laptop billentyűzete fölött nem eszünk
az okosóránk méri a pulzusunk
az autónk fékez helyettünk
és pontosan a sáv közepén tartja magát
jó hallgatóság vagyunk
figyelmes, törődő, empatikus
divatosan öltözködünk
de nem annyira, hogy megdicsérje a kolléganő az új ingünket
mozgunk
de nem annyira, hogy az izmaink másnak is feltűnőek legyenek
egészségesen táplálkozunk
de nem annyira, hogy jobb legyen a vérképünk mint a feleségünknek
kényszeresen kérdezgetjük az ágyban
így jó így biztos jó így nem fáj
elugrunk a negyedik boltba is
ha nem volt
AZÉRT az öblítőért
alkoholmentes sört iszunk
koffeinmentes kávét
ételmentes ételeket
életmentes életet
ülve pisilünk
a farkunkat szorosan a combunk közé szorítva
a makkunkon szájkossárral
nehogy kicseppenjen belőlünk
véletlen
egy csepp
mihaszna
férfi
az ülőkére

 

beléd fulladtam

mint ciszternában a víz
gyűlt bennem a gyűlölet
cseppenként
eső utáni
köpönyeg mögé
előled sosem rejtőzhettem
ereszcsatornán érkezett
magán levelezésem
titkom előtted
sosem lehetett
könyvekben nem
csak bennem olvastál
nálam érdekesebbet
mindig mindenhová
ott voltál
végülis
ahol nem is
a kettő nálad
túl nagy szám volt
nem fértem beléd
az egyet szeretted
gondolnunk
éreznünk
mondjunk
engedj el
szabadítsd ki magad
engem
ölelésedből
ami már régóta csak
téged nyugtat
engem
eláraszt
megfulladtam

 

(Illusztráció: Mimi Roberts : Bowl of peas)

 

TENET

Az időfordító létezik,
mint kikövetkeztethető.
Christopher Nolan arra használta a jövőben,
hogy végignézze visszafelé későbbi filmjét,
majd ennek tanulságait
kamatoztassa a rendezésben.
E módszer áthatotta a forgatókönyvet.
A szereplők mozgása gyakran fordított,
a zene olykor visszafelé szól.
A címfölirat a film túlsó végén is megjelenik,
jelezve a másik autentikus nézési irányt.
Úgy még vadabb az in medias res,
jelezve a másik autentikus nézési irányt.
A címfölirat a film túlsó végén is megjelenik,
a zene olykor visszafelé szól.
A szereplők mozgása gyakran fordított.
E módszer áthatotta a forgatókönyvet,
kamatoztassa a rendezésben
majd ennek tanulságait,
hogy végignézze visszafelé későbbi filmjét.
Christopher Nolan arra használta a jövőben,
mint kikövetkeztethető.
Az időfordító létezik.

 

Álmodott vers

Nagyon
szeret.

Nekem
beteg.

 

(Illusztráció: Nestor Toro: Out of the water (Night of Thunder))

 

nem csak te

maga elé vette a maradék kenyeret,
ültem túlfelén az asztalnak,
néztem csak, néztem őt, néztem a kenyeret,
minél többet néztem, annál türelmetlenebb lettem,
nem tudtam már várni tovább, hogy mikor jövök én,
és átnyúlva az asztalon elvettem tőle a kenyeret,
apám felkelt a székről, felkeltem én is,
és én futni kezdtem kicsi kezemben a csücsökkel,
apám futott utánam és a nagy kezével nekinyomott a falnak,
a másikkal kitépte markomból a kenyeret,
és én üres tenyeremet ökölre szorítva ütni kezdtem a vállát,
kiabált velem, kiabálta: mit képzelsz magadról, te kis taknyos,
és én visszakiabáltam: adjál nekem is, én is éhes vagyok, nem csak te,
inkább voltunk akkor izzó szemű, vicsorgó állatok, mint szerettei egymásnak,
és az állat nem kér, az csak elvesz, mert döng benne az ösztön:
ha lehet, inkább más dögöljön éhen, ne ő,
így morogtunk a másikra még percekig, de
lecsípett egy darabot, szinte úgy vágta hozzám,
és én lerogyva a földre a fürdőszoba ajtajának háttal
nyeltem a könnyemmel, taknyommal együtt a kenyérhéjat.

 

arra

arra gondolok, mire gondolhat a szomszéd,
mikor a párkányon könyökölve nézi végig
a vihart a nyitott ablaknál, közben az arca az esőtől ázik,
arra gondolok, kimenni vagy bent maradni fél-e jobban,
miért volna különben szilárdan támaszkodva
a biztonság küszöbén,
se itt, se ott, sehol, de mindenhol egyszerre,
arra gondolok, ha én volnék ott, lenne-e valaki,
aki törölközőt vet rám, ha megszárítkoznék,
arra gondolok, ha én volnék ott,
lenne-e hely, ahol szívesebben lennék,
arra gondolok, ott aztán tényleg nem bánhatna senki,
arra gondolok, Jocót ki bántotta,
arra gondolok, téged ki bántott,
arra gondolok, mindünknek a párkányon kéne lenni,
megázni és megszáradni, hogy aztán mind nézhessük a napot.

 

(Illusztráció: Tetiana Nesterova: Bread Still Life)

 

Első éj

nem vitte el a kanapét
csak pár fényképet
és amit a lánya rajzolt
„nem mehet így tovább”

egyedül ment
kulccsal a zsebében
padon ül a téren
a galamb is csak ahhoz jön
akinek van morzsa a zsebében

az éjjel hűvösebb
mint képzelte
eddig volt tető a feje felett
nevetés, „apa, nézd”

most is, ma is
valakinek folyton
menni kell

 

Nyelvhatár

(„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”
– Ludwig Wittgenstein)

hallgatja az embereket
szavakkal lökik előre magukat
jelentkezés, visszajelzés
melléklet csatolva
belépés a szép világba

alig beszél
a szó tárgyias túlélés
a gondolat egész marad
hallgat, amit lát
nem fér bele egy mondatba

 

(Illusztráció: Gustav Klimt: Golden Apple Tree)

 

irodalmi félreolvasások 92.

drávai napokat élt át
(drámai)
*

izzik a levegő a szárító körül
(sztáríró)
*

irodalmi élreolvasások
(félre)
*

komédiát okozna a kötelező sisakviselés bevezetése – állítja a Kerékpárosklub vezetője
(tragédiát)
*

ritka és különleges költő repül a Kiskunságon
(madár költ)
*

hulladéklerakónak használták a fővárosi tavat ahol Goethe is élt
(tarajos gőték is élnek)
*

Pengeéles mondatokkal borotválkozás ellen
(zuhanás)
*

trágársági tagságai
(társasági)
*

Irigy Hajnalmirigy
(Hónalj)
*

Eridj Hónaljmirigy
(Irigy)
*

de jó hogy nincs köztük Mehemed – mondta az oroszlányi polgármester a tanévnyitón
(Mohamed)
*

pihenőplatós teherautó
(billenőplatós)

 

irodalmi félreolvasások 93.

mint az őrült ki betépve táncolt
(letépte láncát)
*

jelentősen megváltozik az Országos Kultúra nyomvonala
(Kéktúra)
*

Arany János: Arab gólya
(A rab)
*

egy sakkozó falusi felemelkedése
(fausti)
*

két rossz regényről beszélgettünk
(orosz)
*

őszi könyvkalauz: ezek most a legelesettebb kötetek
(legkeresettebb)
*

Két bors önöcske
(ökröcske)
*

Csoportos Gyula művész úr
(Csortos)
*

Emésztési Hivatal
(emésztési zavar)
*

a közeli juhfarkakon foghíjasan lengedeztek a levelek
(juharfákon)
*

ihlet vagy hímvessző
(hívószó)
*

szarházi előadás
(színházi)

 

(Illusztráció: Jackie Garner: Landscape with Sheep)

 

ragad tálhoz, fakanálhoz
a kezem is tiszta cafrang, ragasztaná magába azt is, tépem le egyikről a másikkal
késsel is, de az is beleragad
aztán csak nyúlik
hosszú, vastag copfokká lehet nyújtani
majd egyre simább, kerekebb
még lágy, de már önmaga
ilyenkor kell félretenni kelni

most itt abba kéne hagynom az írást is
ráteríteni egy kendőt, és langyos helyre tenni, hogy önmagával lehessen az, ami eddig mindennel lenni akart
aztán pár óra múlva megnézni, milyen lett, mennyire jött föl
kelés után a kendő alatt mekkora!

ha ilyenkor megfogom az edény alját, meleg –
a tészta nő, növekszik, a teste, mint az emberé
a felszíne se nagyon különbözik az ember bőrétől
föléhajolok, egészen közel: hallom apró, finom pattogásait
hallom a tésztát!
nőnek és pattannak el benne a kis légbuborékok
ekkor óvatosan megérintem rezgő, majdnem folyékony tetejét,
puhhhhhh
a tészta nagyot sóhajt
és összeesik
aztán óvatosan elkezdem lefejteni az edény faláról (ez az egyik kedvenc részem)
a buborékok ilyenkor nyúlnak, szakadnak, hosszú, keskeny rostokká válnak
mint valami növényi szár a nagyító alatt
nyújtom, ő hagyja magát
gyurkászom, gyömködöm
még befejezetlen
él

aztán sütéskor megint történik valami
a forró levegőben konkretizálódik a massza
olyankor lesz valamilyen
olyankor alakul bele valamelyik műfajba: kenyér lesz vagy pogácsa, kalács vagy sütemény
él így is, de már tőlünk sokkal távolabb

de amíg nyers, addig másképp létezik, hozzánk egészen közel

 

(Illusztráció: Thorvald Torgersen: Baking flat bread, 1921)