Címke: műfordítás

Charles Bukowski: Hanyatlás

Meztelenkedem a ház falánál
reggel 8 órakor, szezámmagolajat kenegetve
a testemre, Jézusom, itt vagyok.
…erre?
Egykor sötét sikátorokban küzdöttem
a nevetéssel.
Ma már nem nevetek.
Olajjal spriccelem magam és tűnődöm,
hány évet szeretnék még?
Hány napot?
A vérem mocsokkal szennyezett,
és egy sötét angyal fészkelte magát agyamba.
A dolgok valamiből lesznek és…
…és semmivé válnak.
Kezdem megérteni a városok bukását…
…a városok és népek pusztulását.
Egy kis repülőgép száll el fölöttem.
Felsandítok, mintha lenne értelme
felfelé nézni.
Igaz, lassan az ég is elrohad:
Ez sem tart örökké, mint annyi minden.
Már nem sokáig létezünk.

Márkus László fordítása

Japán versek a IX–XIII. századból

[Téma nélkül.]                                                           Ismeretlen költő

 

Ötödhót váró
citrusfa[1] virágának
illatát érzem.
Mintha régi kedvesem
ruhaillata volna!

(Régi és új dalok gyűjteménye, Nyári dalok, 139.)

 

[Téma nélkül.]                      az Anyacsászárnéi Hivatal vezetője, Sunzei lánya

 

Citrusfavirág
amerre illatozik,
elszenderedvén
álom is, lám, a régi
ruhaillatot ontja![2]

(Új „Régi és új dalok gyűjteménye”, Nyári dalok, 245.)

 

Amikor ötven verset ajánlott fel, „Felhővel azonosított szerelmi érzés” témában költötte.                         

az Anyacsászárnéi Hivatal vezetője, Sunzei lánya

Titokban égő
vágyam tüze felemészt.
Még a füstje[3] is
nyomtalanul eltűnő
felhő. Mily szomorú vég!

(Új „Régi és új dalok gyűjteménye”,
Szerelmes dalok második kötete, 1081.)

Fittler Áron fordításai

 

 

Sunzei lánya (Sunzei kjó no muszume, 俊成卿女)

1171 körül–1252 után

A 12–13. század jelentős költőnője. A vaka-költészet akkori vezető poétikusa, Fudzsivara no Sunzei (藤原俊成) unokája, azonban a Sunzei-házaspár fogadta örökbe, ezért Sunzei lányaként emlegették. Korabeli források szerint segített Sunzeinek a hetedik császári rendeletre összeállított vaka-antológia, az Ezer év dalainak gyűjteménye (Szenzai vakasú, 千載和歌集) összeállításában. Férje, Minamoto no Micsitomo (源通具) vaka-költőként ugyancsak kora központi alakja volt: a nyolcadik császári vaka-antológia, az Új „Régi és új dalok gyűjteménye” (Sinkokin vakasú, 新古今和歌集) egyik összeállítója. Sunzei lányának versei a 12. század végétől rendszeresen szerepeltek költői versenyeken, majd egy 1201-ben rendezett ilyen eseményen a korszak irodalmi életének irányítója, Gotoba visszavonult császár (Gotoba in, 後鳥羽院) is felfigyelt vakáira és a rendeletére összeállított Új „Régi és új dalok gyűjteményé”-nek egyik kiemelkedő költőnője lett. Később költői tehetsége révén a visszavonult császár udvarhölgyeként is tevékenykedett. Vakáinak jellegzetessége az aprólékos lélekábrázolás, melyet gyakran a korban népszerű retorikai eszközön, a korábbi korok költeményeinek idézésén (honkadori, 本歌取り) és regények jeleneteinek versbe öntésén (honszecudori, 本説取り) kerezetül valósított meg. Fenti „Titokban égő…” kezdetű vakája különösen elismert, ez alapján kortársaitól a Titokban égő Sósó (Sitamoe no Sósó, 下燃えの少将) becenevet kapta. (Sósó Sunzei lányának udvarhölgyneve volt.) 1213-ban buddhista szerzetesnőnek állt, de 1251-ig részt vett az udvar irodalmi életében.

Borítókép: Citrus tachibana (a fordító felvétele)

[1] A Citrus tachibana (japánul tacsibana, 橘) nevű illatos fehér virágú citrusféle (ld. a borítóképen). A holdnaptár szerinti negyedik-ötödik hónapban (nagyjából a Gergely-naptár szerinti május-június) nyílik, amely időszak a korabeli japán évszakfelosztás szerint nyarat jelentett, tehát a tacsibana a nyári vakák egyik jellegzetes tájeleme.

[2] Az itt közölt első vakát, az „Ötödhót váró…” kezdetű költeményt idézi a költőnő.

[3] Egyaránt utal a titkolt szerelem érzésével gyakran összekapcsolódó füstre és a (szerelmi bánat miatti) halál utáni hamvasztás füstjére.

Paul Bowles költeményei

Lassú dal

Nincs messze az idő ami utat mutat a holdhoz
mégsem idézi annak gyalázatát
mint a ragyogó legelők éneked holdfényében
vagy a holdkorong anti-zsoltára tekintetetben
mikor napsütés simítja a legelőket és harangszó
zúg a verőfényben, patakok partján megpihen
majd hálásan a dús gyepre telepszik

többé nem űzi el a baglyot a holdbéli álmokban

 

Állítsd le magad

Megteszem amit tennem kell
Ha elég melegen süt a nap
Minden amit mondok, azt ki kell mondani
Úgy láttam ott ülni őt, mintha övé lenne a világ
Mintha nem is alamizsnán élnénk

 

Messzi még a miért

Mikor ki mit mondott
Nem azt amit gondolt
Hol hallottam, hogyan mondták
De messzi még a miért

Van lehetőséged uralni a csendet
Hajlítsd magadhoz íveit, költözz sötét szögleteibe
És hallgasd odakinn az idő sziszegését

(Nem így rendeltetett, és oly messzi még a miért)

 

Kakuk Tamás fordításai

 

Paul Bowles (1910-1999) amerikai zeneszerző, író és fordító, 37 éves korában a marokkói Tangerben telepedett le, haláláig ott élt. Nemzetközi kritikai és közönségsikert aratott Oltalmazó ég (1949) című regényével. Az 1926 és 1977 között írt verseinek gyüjteményes kötete, a Next To Nothing 1981-ben jelent meg az Egyesült Államokban.

Emily Dickinson költeményei III.

1632

So give me back to Death

Adj hát a Halálnak vissza –
Halálnak kit sose féltem –
Hacsak mikor tőled megfosztott
Mára Élettől kifosztva –
Önsíromban zihálok
Becsülve terjedelmét –
Jó, ha kerületét sejti Pokol –
Pedig benn Menyország volt –

 

1556

Image of Light, AdIeu –

Fény mása, Adieu –
Köszönöm a meghallgatást –
Hosszú volt – és rövid –
Mindennek Tanítója –
Örök Bíboros –
Elosztasz – Elhagysz –

 

524

Departed—to the Judgment—

Útrakeltem – az Ítélethez –
Mily Pompás – Délután –
Súlyos felhők hajlongnak – Ügyelőként ––
Váltig szemléz – a Teremtés –

A Hús – magát Megadta – Kioltatott –
A Testtelen – megjelent –
Két Világ – eloszlik– publikumként –
És hagyja a Lelket – magában –

 

375

The Angle of a Landscape –
A Szegletből e Tájkép –
Nap nap után ébredéskor –
A Függöny s a Fal közötti
Bő Hasadékon át –

Ékes Velenceiként – vár –
Nyíló szemem megszólítja –
Pedig csak Almával dús Ág –
Mit rézsút az Ég tart –

Mintázata egy Kéménynek –
Homloka egy Hegynek –
Olykor – a Szélkakas Ujja –
Bár utóbbi alkalmi – Csak

Az Évszakok – lapozzák – Képem
És Smaragd Ágamon
Ébredve – Smaragdot – nem lelek
De – Gyémántokat – mit a Hó

Sarki Gyöngydobozból – elhozott nekem –
A Kémény – és a Hegy –
Miképp a Torony ujja is –
Soha – nem moccanna meg.

 

376

Of Course — I prayed —

Persze – fohászkodtam –
Törődött Isten ezzel?
Annyit törődött, mint Levegőbe
Madárka, ha toppant –
S kiált „Adj Nekem” –
Indoklásképp – Életem –
Nem létezett – de mi Téged illet –
Kegyesebb volt volna
Hagynod Atomi Koporsóban –
Vigan, semmiként, élénk és zsibbadt –
Semmint e körmönfont Gyötrelem.

Villányi G. András fordításai

 

 

Luisa Castro: Anyám egy konzervgyárban dolgozik

Anyám egy konzervgyárban dolgozik.
Egyszer azt mondta anyám:
a szerelem egy szardínia pléhdobozban. Tudod te,
mit csinálnak a halakkal,
mielőtt beteszik őket a pléhdobozba?
Egyszer azt mondta anyám: a szerelem egy műalkotás
pléhdobozban.
Te lány,
tudod, honnan jössz? Onnan, ahol
a pléhdobozba szánt
kagylókat tenyésztik. A gyár mögül, ahol rohadnak
a kagylóhéjak
meg a halas ládák. Kibírhatatlan szag, meg a kékség,
amivel nincs mit kezdeni. Na, onnan jössz.
Ó!, mondtam erre én, akkor a tenger lánya vagyok.
Nem.
Egy szabadnapnak vagy a lánya.
Ó!, mondtam erre én,
az uzsonnaidő lánya vagyok.
Igen, ott hátul, csupa olyan holmi között, amivel nincs mit kezdeni.

/András Orsolya/

 

Ezra Pound: Canto CXV

A tudósok rettegnek
…..az Európai elme leáll
Wyndham Lewis inkább vak lett
……mintsem hogy elméje leálljon.
Szél alatt éjjel a garofanik közt,
…..a szirmok csaknem dermedtek
Mozart, Linné, Sulmona,
mikor az ember barátai gyűlölik egymást
hogy lehetne béke a világon?
Nyerseségük mulattatott zsenge koromban.
Kifeslett hüvely ami bevégzett
…..de a fény örökké zeng
halvány jel a mocsarak felett
…..ahol a zsinegfű suttog a forduló árhoz
Tér, idő
sem az élet, sem a halál nem válasz.
És azokról, kik a jót keresve,
…..bűnt követtek el.
In meiner Heimat
…..ahol a holtak jártak
…………és az élőket mind kartonból vágtak.

Halmi Dávid Fordítása