Márkus László összes bejegyzése

Márkus László (1955. február 13. Miskolc) költő, szerkesztő, könyvkiadó, a Magyar Nemzeti Írószövetség tagja. Újságíróként fészbukos magazint és online webes folyóiratot szerkesztek, kortárs költőket, írókat és más alkotóművészeket népszerűsítve. Időnként interjúkat készítek, recenziókat írok. Műfordítóként angol és amerikai költőket valamint antik- és kortárs japán haikukat ültetek át magyar nyelvre. Felelős kiadóként közel 5 év alatt több mint 60 kortárs költő/író könyvét és kiadói antológiákat jegyzek.

Charles Bukowski: Ez egy mocskos, bátor játék

Látom, hogy E.E. Cummings iszik…
tonikot iszik rummal, miközben
egy fehér ház tornácán ül.

Látom Ezrát a St. Lizben
aki látogatókat fogadva
bizonygatja
létezésének önmagának.

Látom Hart Cranet amint
elutasítja
irodalmi kékharisnyák felajánlkozását
egy óceánjáró fedélzetén,
miközben a pincérfiú után sóvárog.

Látom Hemingwayt, mikor apjára gondol
miközben vadászpuskáját tisztogatja.

Látom, amikor Dosztojevszkij
mindent elveszít Isten ellen, ruletten…

Látom Carson McCullerst,
amint whiskyben áztatja gyönyörű lelkét.

Látom Li Pót, a borászt kacagni,
az egymást követő szavak hiábavalóságán.

Látom Sherwood Andersont lenyelni
a fogvájót, amely megölte őt.

Látom William Saroyant ihletek nélkül ülni,
Malibun, tengerparti házában,
s hiába várja, hogy a múzsája visszatérjen.

Látom Timothy Learyt, amint partiról
partikra járkál, reménykedve, hogy felismerik.

Látom, ahogy Chatterton megveszi a patkánymérget.
Látom Pascalt, amint borotvával kezében
beül a forró fürdőkádba…

Látom Ginsberget, aki az üvöltésből nyávogásra vált,
mint brooklyni professzor.

Látom, hogy Henry Miller az írást feladva,
titkárnői álláshirdetéseket tesz fel
egy főiskolai újságban.

Látom Richard Brautigant megöregedni,
a könyvei már nem kapósak, a szerelmi ügyei érdektelenek…

Látom, ahogy élete megzápul, látom, ahogy elsorvad
abban a hegyi kunyhóban…

Látom az alkotás szükségességét, imádatát,
és veszélyeit.

Látom, amint az alkotás elhal,
miközben a test tovább él.

Az ember halála előtt elbujdokol a lét

Tolsztoj magányosan üldögél az útszélen
minden nap, minden éjjel, örökkön örökké.
Véres,
levizelt,
borba fagyott
virágok

Márkus László fordítása

Charles Bukowski: Hmmm…

Németországban
Franciaországban
Olaszországban
sétálhatok az utcán és
nevető fiatalemberek
követnek
fiatal hölgyek kacagnak rajtam
míg az öregek
a fejüket forgatják.
és felhúzták az orrukat…

Miközben
Amerikában
én is csak egy másik,
megfáradt
öregember vagyok
aki bármit is csinálhat.
amit általában a fáradt vénemberek
tesznek.

Ó, ennek megvan a maga
áldása:
Levehetem a nadrágomat
a tisztítóban vagy
vagy állhatok egy
szupermarketben sorban állhatok
anélkül, hogy
nyüzsögnének köröttem:
Az istenek megengedték nekem.
ezt a szelíd
névtelenséget.

Mégis néha
…úgy gondolom…
hogy
tengerentúli hírnevemről
az egyetlen dolog.
ami eszembe jut, az az.
hogy
biztos van bennem valami
kibaszottul nagyszerű,
mit felfedeztek fordítóim.

Biztosan…
Tartozom ezért nekik
a fanszőrzetemmel,
golyóimmal
vagy esetleg

kisajátíthatnák a teljes tökömet

maguknak.

Márkus László fordítása

 

Charles Bukowski: hogyan válj híres íróvá

rengeteg nőt kell megdugnod.
gyönyörű nőket
és írj néhány ütős szerelmes verset.
és ne aggódj a korod miatt.
és/vagy a frissen érkező tehetségek miatt.

csak igyál több sört
egyre több és még több sört.

és járj a lovira legalább egyszer egy évben.
de inkább hetente.

és nyerj,
ha tudsz.

nehéz megtanulni nyerni.
viszont bármelyik lúzerből jó vesztes lehet.

és ne felejtsd el a Brahmsot.
Bachot és a Brahmsot,
de főleg a sört.

ne eddz túl magad.

aludj, amíg fel nem jön a hold.

kerüld a hitelkártyák kifizetését
vagy bármiért fizetni
időben.

ne feledd, hogy nincs egy olyan segg sem e világon,
ami többet érne 50 dollárnál.
(1977-ben).

és ha van a lehetőséged szeretni,
először magadat szeresd.
de fogadd el a totális vereséget
vereségek lehetőségeit is.
függetlenül attól,
hogy jó vagy rossz dolog miatt következnek be.

a halál korai érintése nem feltétlenül
rossz élmény.

maradj távol a templomoktól, bároktól és múzeumoktól,
és mint a pók,
légy türelmes.
az idő mindenkinek kereszt,
plusz
száműzetés,
és győzz le minden
árulást.

ez az egész fekália.

maradj a sörnél.

a sör folyamatos vérátömlesztés.

egy állandó szerető.

szerezz be nagy írógépet
és kalapáld, ahogy a léptek járnak fel-le
ablakod alatt.

üsd, vágd ezt az izét.
üsd egyre erősebben.

ez nehézsúlyú küzdelem legyen.

légy olyan bika, aki először ront be a porondra.

és emlékezz az öreg kutyákra.
akik annyira jól harcoltak:
Hemingway, Celine, Dosztojevszkij, Hamsun.

ha azt hiszed, hogy ők nem őrültek meg
apró szobáikban,
mint ahogy te is teszed most.

nők nélkül.
étel nélkül.
remény nélkül.

akkor még nem állsz készen.

igyál több sört.
az idő neked dolgozik.
ha nem, az se baj.

Márkus László fordítása.

Kilenc kóan

 

A lét

Sohasem az a baj,
hogyha nem érted.
A választ keresd,
ne a kérdéseket.

*

Múlt

Múltad halott,
te pedig élsz.
Semmi közös
már bennetek.

*

Lábnyom

Lábnyomomból lelkem
nyomban megszökik.
Akkor kié most
vajon a lábnyom?

*

Saját világ

Magad vagy
utas és út.
Világokba zárt
saját világ.

*

Ajtó

Ha ajtót
nyitok lelkemen,
kilépve rajta
enyém maradok?

*

Új

Meddig új
az új?
Ha látom,
már nem az.

*

A lét

Oda tartasz,
ahonnan jöttél…
Léted vargabetű,
időburokba zárva.

*

Szerencse

Megleltem, hogy
elveszíthessem.
Ajtóm kitártam,
se kinn, se benn.

*

Lelki béke

Lelki békém hol lelem?
Nem itt.
Keressem máshol?
Nem is így.

* Kóan: Egy olyan történet, párbeszéd, kérdés vagy nyilatkozat, amelyet a zen buddhista gyakorlatokban használnak, hogy előidézzék „a nagy kétséget”, és teszteljék vele a tanítványok fejlődését a zen gyakorlatok során.

 

(Illusztráció: Kevin Roche: The Sky Road)

Charles Bukowski: A nevető szív

ez az életed a te életed
ne hagyd, hogy nyálas engedelmességbe kényszerítsenek.
légy résen.
mindig akad kiút.
létezik valahol egy fény.
lehet, hogy nem túl ez a erős fény,
de legyőzi a sötétséget.
legyetek résen.
az istenek esélyt adnak majd nektek.
ismerjétek meg őket.
éljetek a lehetőségekkel.
ugyan nem győzheted le a halált,
de a halál életed során néha legyőzhető.
és minél jobban megérted ezt,
annál több lesz a fény életedben.
ez az élet a te életed.
ismerd fel ezt, amíg lehet.
csodálatos teremtmény vagy,
az istenek várják, hogy gyönyörködhessenek
benned.

Márkus László fordítása