Vannak rosszabb dolgok is, mint
egyedül élni,
de gyakran évtizedekig tart,
míg erre rájövünk,
és legtöbbször
mire ráébredsz,
már túl késő,
és nincs ennél rosszabb,
mint ez
a túl késő.

Márkus László fordítása

ahogy fellépek a mozgólépcsőre,
egy fiatal srác és édes kis barátnője
állnak előttem.
a lány nadrágja és blúza rátapad bőrére,
ahogy emelkedünk, egyik lábát egy lépcsővel
feljebb helyezi, amitől a hátsója
lenyűgöző formában domborodik.
a srác körbepillant, úgy tűnik
aggódva
néz rám.
én direkt másfele fordítom tekintetem.
nem fiatalember, én nem nézelődöm,
nem kukkolom a csajod seggét.
nyugi, tisztelem őt, és tisztellek téged is.
valójában én tiszteletben tartok mindent,
a virágokat, ahogy nőnek, a fiatal nőket,
a gyerekeket, az összes állatot
a mi drága, és bonyolult univerzumunkban.
mindent, és mindenkit.
látom, hogy oldódik a srác feszültsége,
és ennek örülök.
ismerős helyzet: a lánynak van apja,
anyja, talán fiú, és lány testvére,
és kétségtelenül egy rakás barátságtalan rokona.
és a lány szeret táncolni, flörtölni. és
szeret moziba járni.
néha rágózik beszéd közben, és szórakoztatják
a tévében azok a bugyuta sorozatok,
és azt képzeli, ő egy kezdő színésznő,
és nem mindig néz ki ilyen remekül.
rémes természete van, és néha bizony
bepörög a hisztitől.
és képes órákig lógni a telefonon,
és hamarosan Európába szeretne utazni valamelyik
nyáron, és azt akarja, szerezz neki egy alig
használt, tpöpec Mercédeszt, és bele van zúgva
Mel Gibsonba, és az anyja alkoholista,
az apja pedig fajgyűlölő.
és néha, ha túl sokat iszik,
horkol alvás közben, és van úgy, hogy csak
fekszik az ágyon, mint darab fa.
és ismer egy gurut, aki találkozott Krisztussal
a sivatagban, 1978 tájékán.
és táncos akar lenni, de jelenleg munkanélküli,
és migrénes fejfájást kap rendszeresen,
ha túl cukrosat, vagy sok sajtot eszik.
figyelem a srácot, meg a csajt, ahogy
a mozgólépcső viszi fel őket,
a karja védelmezőn a lány derekára simul,
miközben azt gondolja szerencsés és
azt gondolja, ő egy különleges srác,
és azt hiszi, senkinek a világon
nem jött össze, ami neki megadatott.
és igaza van,
piszkosul igaza van, a karja körbefonja
azt a forró edényt,
melyet kitöltenek
belsőségek,
húgyhólyag,
vesék,
tüdő,
só,
kén,
széndioxid,
és
váladék.
kívánok sok
szerencsét hozzá.

Márkus László fordítása

Ha nem törik ki belőled
minden ellenére,
akkor ne csináld.
Hacsak nem zubog kéretlenül
szívedből, elmédből és szádból,
a zsigereidből,,.
Ne tedd.
Ha órákig kell ülnöd
a számítógép képernyőjét bámulva,
vagy görnyedsz
írógépednél ülve,
szavakat keresve,
ne próbálkozz.
Ha pénzért csinálnád, vagy
a hírnévért,
ne kínlódj.
Ha azért csinálod, mert
nőket szeretnél az ágyadba,
ne görcsölj.
Ha ott kell ülnöd és
újra és újra átdolgozni,
nem a te pályád…
Ha már a gondolkodás is túl nehéz munka,
ne csináld.
Ha úgy akarsz írni,
mint valaki más…
Felejtsd el.

Ha várnod kell, hogy kirobbanjon
belőled,
akkor várj türelmesen.
Ha sosem üvölt fel benned a kényszer,
csinálj valami mást.
Ha először fel kell olvasnod a feleségednek,
a barátnődnek, vagy barátodnak,
netán a szüleidnek, vagy bárki másnak,
még nem állsz készen.

Ne legyél olyan, mint rengeteg más író,
és olyan se, mint az a sok ezer,
akik írónak képzelik magukat,
ne légy unalmas és…
…ne légy nagyképű,
és soha, soha ne legyél önimádó.
A világ könyvtárai
…álomba ásítják
magukat…
a magadfajták fölött.
Ne tartozz közéjük…
Ne tedd ezt.
Hacsak nem

úgy robban ki lelkedből, mint egy rakéta, hacsak a mozdulatlanság nem kerget őrületbe, öngyilkosságba
vagy gyilkosságba, ne tedd meg. Hacsak nem égeti nap mint nap zsigereidet, ne csináld.
Ha tényleg itt az idő,
és valóban kiválasztott vagy:

…akkor meg fog történni…

magadtól jössz rá majd, és ezután ez is így marad.

Márkus László fordítása

másik ágy
másik nő

még több függöny
másik fürdőszoba
másik konyha

más szemek
más színű haj
más lábak és lábujjak

mindenki látja
ezt az örökös keresgélést

te az ágyban maradsz
míg ő öltözik és munkába indul
közben azon tűnődsz mi történt
az utolsóval
és az azelőttivel…
pedig minden olyan kényelmes volt
a szeretkezés.
az együtt alvás
a szelíd kedvesség…
miután elindult
felkelsz és a fürdőszobájába mész
ez az egész annyira intim
mégis oly fura visszabújsz az ágyba
és alszol még egy órát

amikor indulsz szomorúság önt el
de újra látni fogod őt
akár működik a kapcsolat akár nem
legurulsz a partra és csak ülsz
a kocsidban lassan dél van

másik ágy más fülek
más fülkarikák más ajkak
más papucsok más ruhák
színek ajtók és telefonszámok

régen elég kemény voltál ahhoz hogy egyedül élj
egy hatvanas férfinak többnek kellene lennie…
ésszerűbben kellene élned

beindítod a kocsit gázt adsz
és arra gondolsz, hogy felhívom Jeanie-t
amikor visszaérek
péntek óta nem láttam

Márkus László fordítása

Falhoz! – a kivégzőosztag készenlétben állt.
Aztán kegyelmet kapott.
Tegyük fel, hogy lelővik Dosztojevszkijt,
mielőtt mindezeket megírta volna?
Gondolom, nem lett volna semmi.
Nem számított volna.
Nem közvetlenül.
Milliárdnyi ember van, aki
soha nem olvasta őt, és soha,
de soha nem is fogja.
De tudom, hogy fiatalemberként
ő segített túlélni a gyárakat,
túljutni a kurvákon.
Magasba emelt minden éjjel.
majd letett a földre,
egy jobb helyre,
hol egy bárban
iszogattam a többiekkel,
a többi csavargóval.
Örültem,
hogy Dosztojevszkijnek kegyelmet adtak,
mert nekem meg ő adott,
Ő tette lehetővé, hogy meglássak
rothadó arcokat,
szembesüljek saját szellemvilágommal,
bár a halál ujjal mutogatott rám.
Megmaradtam,
és masszív alkoholistaként
osztottam meg e bűzlő sötétséget
hasonszőrű
testvéreimmel.

Márkus László fordítása

Ugyanaz, mint korábban,
vagy más alkalommal,
vagy azokat megelőzően.
Itt egy fasz
amott meg egy pina,
és máris kész a baj.

Mégis minden alkalommal
azt hiszed,
nos, ezt már megtanultam:
Hagyom, hogy tegyen úgy, ahogy akar,
és én meg így fogom csinálni.
Már nincs kedvem a sok hercehurcához,
kényelemre,
meg egy kis szexre,
és csak kevéske
szerelmere vágyom.

Most megint várok.
miközben fogynak éveim.
Megvan és szól régi rádióm,
konyhám sárga falai
között.
Üres üvegeket hajigálok,
és hallgatom
a lépteket.

Talán a halál
kevésbé bonyolult.

Márkus László fordítása