kritika / tudomány címkével jelölt bejegyzések

breaking-free-tomasz-alen-kopera

Kényszerittélni (szubjektív olvasat Borbély András Szél című kötetéről) 

„Megtörtént, holott nem követtem el,
és nem történt meg, holott elkövettem.”

Pilinszky János: Merénylet

Egy földrész, ahol kövületté válik az emberi igyekezet. Ahol az idő foglyává lesz minden emlék. Az emberben a regény, mint egy szép motivációs plakát, amire ránézünk reggelente és visz előre és tovább, napról-napra… Miféle emlékkönyv maradt itt ránk?…

szabadka - régi teleki tér

A biográfia visszatérése az irodalomtörténeti oknyomozás után?

Bíró-Balogh Tamás Mint aki a sínek közé esett –  Kosztolányi Dezső életrajzához című tanulmánykötetéről

Bíró-Balogh Tamás tanulmánykötete[1] igencsak fontos és újszerű adalékokkal járul hozzá a Kosztolányi-filológiához, ráadásul mindezen túlmutatva a hazai irodalomtudományi diskurzus egyik fontos és ellentmondásos kérdéskörét, nevezetesen a szerző életrajzának jelentőségét / jelentéktelenségét is tovább tematizálja.…

EN_00906994_4078

Wislawa Szymborska költészetéről

Nyisd ki a dobozt, edd meg a pralinét, és bocsásd meg a hisztérika bűneit! 

Wislawa Szymborska költészetét a Nobel Bizottság kifejezetten pontosan írta le, miszerint „költészetében az emberi valóság töredékei közül ironikus pontossággal sejlik át a történelmi és biológiai kontextus.” Ugyanis Szymborska versei a humánum antropológiai és szociológiai leírásaiban teljesednek ki igazán.…

escher [800x600]

Valóság Vendelin-módra

Vend… vendel… vendereg… vendergőzik… megvendeli a vendégeit. No, de kik ezek a vendelinek? És mitől „drágák”? Egyáltalán mi köze Krúdy Gyula novellájához Szalay Zoltán regényének?
Az ezredforduló vendelinjei egy soha meg nem íródott regény főszereplői. Ez a regény egy olyan regénybeli író karrierjét töri ketté, aki egyik kiadója szerint sohasem létezett.…

Garázsmenet

„Így vagyok itt, egy ország maradéka”

Fehér Renátó első kötetében, a Garázsmenetben 57 oldalon keresztül olvashatunk verseket családról, országról, gyermekkorról és elmúlt szerelmekről. Vagyis inkább arról, hogy ezeken túl mi az, ami maradt. Mi marad meg a múltból? Hogyan határoz meg a családom múltja, vagy a tágabb értelemben vett történelem? Menni, maradni, jövőt látni, vagy a múltban élni és rá sem kérdezni? Rengeteg dilemma, döntés és szókimondás az, ami ezt az ígéretes első kötetet jellemzi. Az egyén és a társadalom egymást nélkülözni nem tudó összekapcsolódása a személyes hangnemen keresztül sokrétűen jelenik meg. Egy generáció kérdései hangzanak el, kérdések, melyeket mindenki feltesz vagy feltehetne, állítások arról a világról, amelyben mindenki él, olykor reflektálatlanul. Az eltemetett/elhallgatott múltat ki lehet ásni, a jelenbe lehet integrálni, meg lehet ismerni és érteni. Legalábbis Fehér Renátó a Garázsmenetben erre tesz kísérletet: megpróbálja megismerni egy ország maradékát. Bővebben…