kritika / tudomány címkével jelölt bejegyzések

BORIS GROYS: BEVEZETÉS AZ ANTIFILOZÓFIÁBA – LEV SESZTOV

Lev Sesztov (1866-1939) neve viszonylag keveset mond a mai nyugati olvasónak. A szélesebb közönség még életének legaktívabb – a két világháború közé eső – periódusában is alig ismerte. Ennek ellenére Európa szűkebb értelmiségi köreiben nagyra becsülték Sesztovot ebben az időszakban, és gondolkodása rejtett, de világosan kivehető befolyást gyakorolt az akkori kulturális szcéna néhány jeles képviselőjére.…

Családregény és rémtörténet – Végzet, családi átok és kozmikus rettenet H. P. Lovecraft Árnyék Innsmouth felett című elbeszélésében

Kozmikus horror és a Cthulhu-mítosz

Of such great powers or beings there may be conceivably a survival… a survival of a hugely remote period when… consciousness was manifested, perhaps, in shapes and forms long since withdrawn before the tide of advancing humanity… forms of which poetry and legend alone have caught a flying memory and called them gods, monsters, mythical beings of all sorts and kinds… [1]

Ezzel az Algernon Blackwood-tól való idézettel kezdődik H.

Boris Groys: Bevezetés az antifilozófiába – Søren Kierkegaard

A Kierkegaard gondolkodásába való bevezetés megírása egészen különös nehézségekkel állítja szembe a szerzőt. Ezeknek a nehézségeknek a mélyebb oka bizonyára nem abban keresendő, hogy Kierkegaard filozófiája különösen bonyolult vagy homályos lenne, és nem is abban, hogy gondolatainak megértése szakmai vagy hivatásos filozófiai gyakorlatot, felkészülést igényelne.…

Alexandre Koyré: Paracelsus (Misztikusok, spiritualisták, alkimisták a német XVI. században)

 

para4

 

Paracelsus

(1493-1541)

Kevés ember volt ebben az oly különös, oly eleven és oly
szenvedélyes korban, akinek életműve nagyobb visszhangot váltott ki, erőteljesebben hatott, hevesebb harcokat provokált, mint Theophrastus Paracelsus életműve és személye, aki olykor magát Aureolus Theophrastus Bombastus Paracelsusnak nevezte, orvosdoktor, teológiai doktor, doktor utriusque iuris; kevés embert övezett oly nagy csodálat, vett körül oly engesztelhetetlen gyűlölet, mint ezt a zavarba ejtő személyiséget; kevés ember volt, akinek életművéről és gondolkodásáról oly kevés ismeretünk van, mint az övéről.…

Ítéletek nélkül (Sándor Zoltán: Térdről a világ)

Sándor Zoltán történetei a jelenről és múltról szólnak. A jelenről, mert a novellák a közép-európai ember gondjait, saját magának is napról napra feltett etikai kérdéseit feszegetik: az abortusz legalitását, szegénységet, lecsúszást, bűnözést, önmagunk eladását, az autoritást, a megváltozott női szerepköröket vagy például a vallás helyzetét.…