Ajánlom ezt az irományt az elesetteknek,
hogy még elesettebbnek érezzék magukat.
Továbbá: Az elhunyt Ramones tagok emlékére.
– És mikor feküdt le utoljára a feleségével? – Kérdezte ifjabb Dr. Rugdalny Tihamér páciensétől.
Megjegyzés: Ifjabb Dr. Rugdalny Tihamér igen megbecsült pszichológusnak számit szakmai körökben, sőt rengeteg kollégája, a legtöbb kollégája szerint, ő az egyik legjobb.
Annyit illik még tudni róla, hogy (elmondása szerint) kiegyensúlyozott, problémáktól mentes, idillikus, példaértékűen tökéletes, továbbá csodálnivaló családi életet él. – Bár ez sajnos nem egészen így van, mivel feleségének eddig tizenhét alkalommal volt idegösszeroppanása, amiket azonban szerencsésen sikerült férje elől eltitkolnia.
Amiről ifjabb Dr. Rugdalny Tihamér szintén nem tud az az, hogy fia és leánya is több ízben öngyilkosságot kísérelt meg (a fiúgyermek hetet, a lány pedig nyolcat). Ezeket a szerencsétlen eseteket tovább tetézte az is, hogy a fiú nyolcadik öngyilkossági kísérlete, tragikusan sikeres kimenetelű volt.
A családnak ez utóbbi szerencsétlen tényeket is sikerült eltitkolnia, a családfő elöl.
És mivel, amiről az ember nem tud, amiatt nem is bosszankodhat, ezért a doktor tökéletesen elégedett volt helyzetével, és önmagával is, önmagát ugyanis tökéletesen nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak tartotta. – De amint az hamarosan ki fog derülni, az ember nem feltétlenül olyan, mint amilyennek képzeli magát.
– Hát úgy két éve. – Válaszolta a páciens, Töködnics Ödön, miközben elmélyülten pattanásait vakargatta.
Azt hiszem érdemes néhány mondatban megemlíteni Töködnics Ödön életének, a történet szempontjából lényeges, momentumait is:
Ismerkedni világéletében igen nehezen tudott, ami talán (enyhénszólva) nem túl előnyös ábrázatának, azaz annak a ténynek volt köszönhető, hogy arcát még harminc éves korára is pattanások tömkelege borította. Ehhez még enyhe beszédzavar és retardált értelem is csatlakozott. Mindenesetre ezeknek az apróságoknak ellenére, egy (barátaival) átmulatott éjszaka után, arra a tényre ébredt, hogy házas ember lett. Bár ez a rossz nyelvek szerint nem Töködnics hatalmas vonzerejének (értsd: sármjának) volt köszönhető, hanem inkább annak a néhány üveg vodkának (az oroszok nemzeti itala, magas alkoholtartalom jellemzi, és leginkább ez utóbbi tulajdonsága miatt fogyasztják), amelyet az éjszaka folyamán a későbbi feleség elfogyasztott.
Sajnos Töködnics házassága – mint a hirtelen köttetet házasságok legnagyobb része – nem igazán volt sikeres. Főképpen a szexualitás terén voltak problémák a férjnek, mivel pattanásai sajnos gyakrabban ejakuláltak, mint a nemi szerve.
De mivel Töködnics nem volt (annyira) buta ember, ezért kétévi házasság után felfedezte a házasságában rejlő problémák okát, és úgy döntött pszichológushoz fordul.
A Dottore jegyzetfüzetet és töltőtollat vesz elő, és jegyzetelésre készül fel.
-Rendben. Most pedig szavakat fogok sorolni, amire ön gondolkodás nélkül válaszolva mondja azt, ami éppen eszébe jut az aktuális szóról.
- -Aha. Mintha dadaista verset írnék.
- Hát végülis igen. Nos kezdjük:
- Rendben kezdjük.
- Akkor kezdem!
- Jó.
- Tehát kezdem: Kígyó
- Béka – Jegyzetfüzet: egy pipa
- Ágy
- Alvás – Jegyzetfüzet: még egy pipa
- Női mellek
- Apám.
- Micsoda? Magának a női mellekről az apja jut az eszébe?
- Ja nem, csak a szomszéd lányra gondoltam, akit gyerekkoromban meglestem öltözködés közben.
- Á vagy úgy. – Jegyzetfüzet: Gyermekkorban gyökeredző problémák > infantilis vonzódás a női mell iránt > esetleges orális dependencia > alkoholizmusra való hajlam is felléphet. – Újabb szó:
- Felhő
- Bárány – Jegyzetfüzet: újabb pipa
- Égbolt
- Termonukleáris felmelegedés, ami üvegházhatás formájában anyagiasul.- Jegyzetfüzet:?
- Tejbetök
- Maga
- Én? – Enyhén felháborodott megrökönyödés…
- Igen
- Mért pont én? – Már némi düh érződése…
- Mert olyan tejbetök szerűen tud nézni.
- Miért milyen az a tejbetök? – Egyre fokozódó indulatok…
- Nem tudom maga kérdezte.
Dr. Rugdalny felsóhajt, inkább állatias horkantásra hasonlatosan, majd úgy határoz témát vált. – Érezhetően megnyugszik…
- Térjünk vissza a foglalkozás első kérdéséhez, és válaszoljon mindenképpen őszintén a következő kérdésre: mi ennek az oka?
- Minek mi az oka?
- Hát annak, amiről a terápia elején beszéltünk.
- Ööö, mi is volt az?
- Én azt kérdeztem mikor feküdt le utoljára a feleségével, mire azt felelte, hogy két éve, én most azt szeretném tudni, hogy ennek vajon mi is az oka.
- Ööö…, szóval nem áll fel.
- Micsoda?
- Hát tudja, az ott.
- Nem, nem tudom. Miről beszél?
- Hát tudja, amivel azt szokták csinálni.
- Mit szoktak, azzal csinálni??
- Hát, azt!
- De mit? Könyörgöm, mit?
- Hát, amit egy férfi és egy nő szokott csinálni.
- Na és mi a fenét szokott egy férfi és egy nő csinálni???
- Hát, tudja!
- Nem bazmeg nem tudom, mit szokott egy férfi csinálni és neked is közöd van hozzá te seggfej!
A mondat első felét még csak baljósan suttogta ifjabb Dr. Rugdalny Tihamér, de a második fele már dühödt ordítás formájában hangzott el. Töködnics homályos utalgatásai teljesen kihozták a sodrából, nem volt semmi türelme a kitalálósdijához, főképpen azért nem, mert Rugdalny is legalább két éve nem hált már asszonyával. – És ez nem tett túl jót neki.
Ifjabb Dr. Rugdalny Tihamér önkontrollja ebben a pillanatban teljesen megszűnt, és ezzel egy időben úgymond elvesztette fejét is. Elérkezett a pszichológus számára az a pillanat, amikor az agresszió már nem tartható kordában, átszakítja az önkontrol falait és megállíthatatlanul a felszínre tör. – Szörnyű és kiszámíthatatlan pillantok ezek.
Rugdalny magáról már mit sem tudva, egy jólsikerült ugrással, átvetette magát íróasztala felett és mindkét kezével megragadta Töködnics nyakát, ezután pedig módszeresen és ritmikusan az asztalhoz kezdte csapkodni páciense fejét.
Töködnics először megrökönyödve és leginkább tehetetlenül tűrte, hogy orvosa precízen összetörje az orrát, de abban a pillanatban, amikor két elülső foga, hangos reccsenés kíséretében, kirepült szájából magához tért. Kétségbeesetten megragadta az első keze ügyébe akadó tárgyat, ami történetesen orvosa tolla volt, és Rugdalny felé döfött vele. A töltőtoll belefúródott a pszichiáter jobb szemgolyójába, ezután Töködnics, egy laza csuklómozdulattal kombinált, csavart mozdulattal visszarántotta kezét és eltávolította az orvos fejéből az emlitett látószervet.
A doktor hangosan felüvöltött és miközben a fájdalomtól, és egyéb körülmények miatt, vakon összevissza kapálódzott, kiverte támadója kezéből a szemgolyóba fúródott töltőtollat.
Dr. Rugdalny titkárnője azonban felfigyelt az orvosi szobából jövő ordítozásra, hörgésekre, és egyéb gyanús zajokra, és feldühödve attól, hogy körömlakozás közben zavarják, gázspréjével a kezében, a rendelőbe rontott.
A titkárnő elé táruló látvány borzalmas volt:
Töködnics törött fogaival a kezében éppen az ajtó felé oldalgott, miközben a doktor elveszett szemgolyóját kereste, de valószínűleg egyik szemének elvesztésével együtt az egyensúly érzéke is elveszett, aminek hatására imbolyogni kezdett, majd pedig megbotlott, és egy elfojtott sikkantás kíséretében kizuhant tizedik emeleti irodájának ablakán.
Az üvegcsörömpölés hangjára a meglepett titkárnő kizökkent tehetetlen mozdulatlanságából, kezét felemelve, harci kiáltást – vagy inkább sikoltást – megeresztve Töködnics arcába ürítette gázspréje tartalmát, amitől, a már amúgy is igencsak rossz bőrben lévő férfi, méltatlankodva felhördült, majd az arcába fújt szertől vakon, menekülni kezdett, de mivel nem látott semmit, az ajtó helyett ő is az ablakon keresztül távozott.
A két férfi családja egy percig sem gyászolt.
De azért volt bennük annyi becsület, hogy virágot vigyenek, a tragikus körülmények között, elhunytak sírjára.
A Rugdalny sírjára a Töködnics család, a Töködnics sírjára pedig a Rugdalny család helyezett koszorút.
(Illusztráció: Szakállas Zsolt – Cédruskopók)
