az elmúláshoz

 

dolgom van még, de
aztán majd megyek,
a haldokló ismerőse
a tükörképével beszélgetett,
haldokló halhatatlanok nevét
versbe szedte a pusztuló
örökkévalóság, a messzeség
az elmúláshoz hajol közelebb,
összegyűrt fehér lepedőt
simítanak ki ártatlan
kezek

elfelejtik majd
a haldoklót, a haldokló
ismerőse is
csak addig emlékezik,
amíg haldokló nem lesz
maga is, minden
haldoklónak vannak
ismerősei, az ismeretlen
haldoklót kivéve

félek a haláltól, mondta
ismerősének a halhatatlan,
lesütötte a szemét
a haldokló ismerőse,
vannak azok a kultúrák,
amikben megismerik
a halált
a halhatatlanok, a mi
kultúránk fejlettebb,
nálunk csak a halandók
halnak meg

 

(Illusztráció: Eric Zener: Dream Hatch, United States, 2016)

Vélemény, hozzászólás?