Mindig jönnek új napok, változást hoznak. Ki jó, ki rosszat. Most éppen előtte vagyunk.
Csak így mondták, hogy az oroszok, pedig nem oroszok voltak, de a szovjet hadsereg nekünk ruszki volt. A távoli középkorban alakult meg a Kijevi Rusz. Maga a “Rusz” varég név, a perlekedő keleti szláv klánok lecsendesítéséből született, az arra vetődött északi kereskedők városainak mintájára.
Cári orosz csapatok is vetődtek erre, az osztrák birodalmat a végveszélytől megmenteni.
Eltelt száz év és egy új keleti birodalom tört ránk. És persze a szövetségesből lett hitszegő náci harmadik birodalom seregére.
Volt egy álmennyezet a kamra, a spájz fölött. A katona beledöfte a hegyes szovjet bajonettet a sonka konzervbe… A bajonett hegyén kínálta anyámnak. Ha eszik belőle, igen, ha eszik belőle, akkor a konzerv nem mérgezett, a többit is érdemes elzabrálni.
A szekrény tetején van egy agyagedény. Az ilyen jellegű változásokra készülve, teli volt olvasztott zsírral. A zsírban konzerválódott a sült hús. Menekültünk lakásról lakásra, házról házra. A mi lakásunkban hol tábori kórház volt, hol vodkaraktár.
A sült hús velünk maradt.
Hogy azt a rengeteg szárazbabot hol szerezték be anyámék nem tudom. Ezek nélkül másfél évig éheztünk volna. Éhen is halhattunk volna, de babfőzelék után is babfőzelék következett, Tavasszal fiatal csalánlevelet téptünk spenótnak. Amikor már élelmiszerjegyek is voltak, jutott kukoricakenyér. Téptük a meleg kenyér ropogós héját, addig téptük, a másik serclit sem kéméltünk Ketten voltunk a nagyanyámmal. egymás ellen téptük. Otthon jött ránk a lelkifurdalás.
Anyám heti fejadagja is odalett!
A kukoricakenyér szalonnás volt, a héja alatt volt egy keletlen réteg, mindig olyan volt. Már ameddig a pék lisztet kapott az állami tartalékból.
Az agyagedényből a zsír és a sült hús szürreális ideig nem fogyott ki,
Ma szobadísz a vörösréz teáskanna és a mozsár társaságában.
Ami a mozsarat illeti, azzal csináltunk riadót, amikor katonaszökevények és nemzetközi alvilág valahol zabrálni kezdett Battai utca 19 adta tovább a riadólánc a húsz házzal távolabb eső rendőrségig. Még akkor is raboltak, mire megszervezték a magyar rendőrséget. Az egy szem rendőr egy óra múlja jött visszafelé, Kínosan sántított. Meglőtték.
Tőlünk is zabráltak, de az agyagedényre nagyon vigyáztunk.
A nappaliban, majdnem azt mondtam, a szalonban, a szekrény tetején áll. Ott van a mozsár is. Meg a vörösréz teáskanna.
(Illusztráció: Krebsz Áron – Azután)