„Rögtön felfogta a pillanat nagyszerűségét, azt, hogy váratlanul fül- és szemtanúja lett az egyik legbensőségesebb dolognak a világon, egy mű születésének…”(részlet a címadó elbeszélésből)

Forgács Péter második novelláskötete hat évvel a Szuperhold után, a Kalligram Polgári Társulás (Dunaszerdahely) és Könyv- és Lapkiadó (Pozsony) gondozásában jelent meg 2024-ben.
A Párkányban élő prózaíró könyvének gyönyörű líraiságú címe a közvetlenség szerzőnknél megszokott hangütésével indít, ugyanakkor az alkotói válság és kiútkeresés – állandóan visszatérő – motívumára utal egyetlen hiányos mondatával.
A régóta készülő prózakötet minden darabja már megjelent irodalmi folyóiratokban − most együtt olvasható mind a tizenöt.  Magasra tette a mércét az első kötet, amely két kiadást is megélt (Madách Kiadó, 2018 és 2020). Áthallás, kapcsolódás számtalan fellelhető a két Forgács-kötet között. Ilyenek kedvelt toposzai: a játék és a verseny (A mestermű; A tökéletes játszma), a csillagászati jelenségek (Szuperhold; Az isteni Truk Tugennov), a kutya−ember – kapcsolat (Isteni lábbeli; Délibáb), az utazás (Bocsa, Checkpoint Charlie; Tíz nap a paradicsomban), a párkapcsolati válság (Rom; Délibáb, Ablak).
A gazdag tematika egyetlen narrációs szerkezetet visz végig, nem játszik annyiféle formával, mint a Szuperhold. Benne egy címével napszakokat megnevező novellanégyes, illetve az író-elődöket ironikusan megidéző két hommage-novella áll, kapcsolódva az említett Forgács-féle toposzokhoz. Az atlétatrikós halála és Az isteni Truk Tugennov a narrátor mindenhatóságát játssza ki az általa elismert és tisztelt Mészöly Miklós, illetve a palindrommal megidézett Kurt Vonnegut nagysága ellen („… a teremtés és a világvége pillanatában, minden kétséget kizáróan csakis én lehetek az egyetlen hiteles narrátor…”).
A „Húgomnak” szóló ajánlás után egy iker-témájú elbeszéléssel nyit a mostani könyv. A Kötelék   azonban nem csupán a Spanyolországban felnőttként felkutatott ikertestvérrel való találkozás, hanem az öntükrözés novellája is. A falusi miliőből a nagyvilágba kerülő elbeszélő saját novellatémáit látja viszont nyugati látogatása során egy kiállítás képeiben: az elemi boldogságot hajszoló rögeszmés alakokat, akiket ő már megírt. A szöveget olvasva a rejtély megfejtése helyett ráismerés, amit kapunk. Ismert ez az eljárás az orosz és a német romantika irodalmában, Puskinnál (Pikk dáma, A lövés) vagy Hoffmann-nál (A homokember, A kis Zaches).
A múlt rendszert megidéző, hagyományosan anekdotikus darabok (Hajnali hat, Délután hat, Bogárka) mellett az Ablak és a Délibáb a hosszú elbeszélés és a (kettős) fordulatra épülő novella két alaptípus Forgács Péter új könyvében. Az Ablak forgatókönyvszerű, és olyan motívumokat használ, mint a műbeli film- és regénypárhuzam (Juliette Binoche [Csokoládé]; John Williams: Stoner), illetve a „hely színei”-ként szerepel benne Esztergomban jellegzetes kis-dunai  lakóhajó, valamint a nagyváros flaszterén felfénylő délibáb.

(Forgács Péter: Veled marad, elkísér (Kalligram Polgári Társulás, Dunaszerdahely és Kalligram Könyv- és Lapkiadó, Pozsony, 2024), oldalszám: 112., ára: 2990,−Ft.)

Kép forrása: Irodalmi Szemle