Címke: Móricz Zsigmond

“…az emberi állat…”

Történelem, antropológia és a teodícea-probléma

 – Móricz Zsigmond Tündérkert című regényéről –

Mi van kívül, nem tudjuk, csak az állat

képéről, hiszen már a csecsemőt

megfordítjuk, hogy váltig csak a formát

lássa – nem a Nyitottat, ami oly mély

az állat arcán.”

(Rilke, Nyolcadik duinói elégia)

 

„Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak,

és az égnek madarait, azok megmondják néked.”

(Jób, 12, 7)

I.

Lábjegyzet:

  1. Ezen kutatási irányok Móriczot érintő eredményeit tömören összefoglalva lásd. SZILÁGYI Zsófia, Baranyi Norbert: „…valóságból táplálkozik, s mégis költészet”. Móricz Zsigmond prózájának újraolvasási lehetőségei, in: Irodalomtörténet, 2011/2.
  2. vö. Jacques DERRIDA, A szakma jövője, avagy a feltétel nélküli egyetem, ford. Orbán Jolán, Iskolakultúra, 2009, 32.
  3. Friedrich NIETZSCHE, A történelem hasznáról és káráról, ford. Tatár György, Akadémiai kiadó, 1989, 29-30.
  4. Jacques DERRIDA, The Animal That Therefore I Am, ford. David Wills, Critical Inquiry, 2002, Winter, 377.
  5. MÓRICZ Zsigmond, Erdély, kiad. MÁTIS Lívia, Békéscsaba, Helikon kiadó, 1983, 299. (A regényből vett idézeteket a továbbiakban csak oldalszámokkal jelzem.)
  6. Vö. Friedrich KITTLER, Grammophon-Film-Typewriter, Brinkmann und Bose, 1986, 29.
  7. BACSÓ Béla, Művészet és esemény, in: Az eleven szép, Kijárat, 2006, 172.

Játékasztal a világ

 Móricz Zsigmond Tromf című novellájának elemzése         
A tromf szószerinti jelentése ütőkártya. Tromfot adni valakinek, annyi mint visszavágni valamiért, amit elkövettek ellenünk. A való életben egyáltalán nem mindegy kinek a kezében van a tromf. És az sem, hogy ez az illető ismeri-e a játékszabályokat, vagy hogy tisztességes játékos-e.