A szigorlati világirodalom-tételjegyzék:
I.: Legalább három történet Ovidius Átváltozásokjából.
http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm
Javasoljuk Pygmalion, Orpheusz és Eurydiké, Arachné történetét, a kortárs világirodalmi feldolgozások közül pedig Christoph Ransmayr Az utolsó világát.
Ajánlott szempontok. Az „átváltozás” poétikai és politikai jelentései, az isteni és emberi világ összeütközése, a tragikum jelentése, kozmikus jelentősége
Ajánlott szakirodalom: Kerényi Károly: Mi a mitológia? – In: Uő.: Halhatatlanság és Apollón-vallás, Magvető, Bp., 1984, 352-369., Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, Atlantisz Könyvkiadó, Bp., 1999, 57-61. Tokarev, Sz. A. (szerk.):Mitológiai enciklopédia I-II, Gondolat, Bp., 1988., Kékesi Kun Árpád: A pusztulás skálája (1996.) – In: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/01_szam/11.htm, Gloviczki Zoltán: Ovidius ars poeticája. Akadémiai Kiadó, Bp., 2008 (Apollo könyvtár 27.), Adamik Tamás: Római irodalom – a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig, Bp., 2009., 64-67., Acél Zsolt: Orpheus éneke. Ovidius metapoétikus elbeszélései a Metamorphosesben, Ráció Kiadó, Bp., 2011., Bényei Tamás: Más alakban. A metamorfózis lehetséges poétikái és politikái, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2013
És természetesen a gyerekeknek szóló mitológiai feldolgozások: Graves, Szabó Árpád, Ritoók stb.
II.: Narratív eszközök, jellemábrázolás a Biblában (Teremtés könyve, Sámuel I. könyve, Márk evangéliuma)
—
Feltétlenül ajánljuk, a Márk evangéliumhoz Borges hasonló című novelláját, a Teremtés könyvéhez Thomas Mann József és testvéreit, a Sámuel könyvéhez pedig Shakespeare Macbethjét és Joseph Heller Isten tudja c. regényét
Ajánlott szakirodalom: Erich Auerbach Mimézisének bibliai ábrázolásmódra utaló fejezetei (pl. Odüsszeusz sebhelye c. rész), Mimézis, Gondolat, Bp., 1985., Rogerson, John: A bibliai világ atlasza, Helikon Kiadó, Bp., 1994., Frye, N.: Kettős tükör. A Biblia és az irodalom, Európa, Bp., 1996 , Frye, N.: Az ige hatalma, Bp., Európa könyvkiadó, 1997., Mártonffy Marcell: Folyamatos kezdet, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999., Ricoeur, Paul: Bibliai gondolkodás, Európa Kiadó, Bp., 2003., Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban, Korona Nova Kiadó, Bp., 1998., Fabiny Tibor: Szótörténések, Luther Kiadó, Bp., 2009., Bánki Éva: Szabadság és rend. A narratív sémák variációja a Biblia családtörténeteiben. http://ujnautilus.info/szabadsag-es-rend-narrativ-semak,
és Fabiny Tibor 2016-os előadása https://www.youtube.com/watch?v=p_9Yw-IXwQw
III. Az önmegismerés útja az antik görög drámákban
Kötelező olvasmányok:
Aiszkülosz: Leláncolt Prométeusz
Sophoklesz: Oidipusz király, Antigoné
Euripidesz: Phaedra
http://mek.oszk.hu/00300/00308/00308.htm
http://mek.oszk.hu/00500/00502/00502.htm
http://mek.oszk.hu/00500/00501/00501.pdf
Ajánlott szakirodalom:
Arisztotelesz, Poetika, Kossuth Kiadó, Bp., 1997.
Babits Mihály, Az európai irodalom története, Auktor Kiadó, Bp., 1997.
Falus Róbert, Az ókori görög irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970.
Ritoók Zsigmond, Görög irodalomtörténet= Havas-Tegyey, Bevezetés az ókortudományba, Debrecen, 1999.
Ritoók Zsigmond, Antigoné magányossága, Holmi, 1998 / 10.
Ritoók Zsigmond, A hallgatás Euripidész drámáiban, Literatura, 2000 / 4.
Ritoók Zsigmond, Vágy, költészet, megismerés: válogatott tanulmányok, Budapest, Osiris, 2009.
Falus Róbert, Görög harmónia, tanulmányok, cikkek, Budapest, Gondolat, 1980.
IV.: Szerelmi vallomás és költői hitvallás az antik lírában
Kötelező olvasmányok:
Szapphó (Aphroditéhez, Édesanyám! Nem perdül a rokka...)
Alkaiosz (Az állam hajója, Bordal)
Anaekreón (Gyűlölöm.., Bordal, Töredék a halálról)
Catullus (Gyűlölök és szeretek, Éljünk Lesbia, Lesbia madárkája)
Horatius (Melpomenéhez, Leuconéhoz, Taliarchushoz, A rómaiakhoz, Ars poetica)
Vergilius (IV., IX. ekloga)
http://mek.oszk.hu/07000/07081/07081.pdf
http://mek.oszk.hu/00300/00386/00386.htm
http://mek.oszk.hu/00600/00640/html/fordit01.htm
http://mek.niif.hu/06500/06540/06540.htm
Ajánlott szakirodalom:
Arisztotelesz, Poetika, Kossuth Kiadó, Bp., 1997.
Babits Mihály, Az európai irodalom története, Auktor Kiadó, Bp., 1997.
Falus Róbert, Az ókori görög irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970.
Catullus, Vergilius, Horatius versei, Sziget Könyvkiadó BT, Bp., 2000.
Falus Róbert, A római irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970.
Adamik Tamás, Római irodalom az aranykorban, Seneca Kiadó, Bp., 1994.
Adamik Tamás (s. a.r.), Catullus versei, Catullus művei, Catullus a magyar irodalomban, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.
Adamik Tamás, Sanctissima religio: vallás- és irodalomtudományi tanulmányok, Orpheusz alakja a magyar és világirodalomban, Szt. István Társulat, 2012.
Ritoók Zsigmond, Költészet és rétorika a görögöknél, Holmi 2004 / 11.
Falus Róbert, Horatius, Bibliotheca Kiadó, Bp., 1958.
Ritoók Zsigmond, Horatius és az arany középszer = Vágy, költészet, megismerés: válogatott tanulmányok, Budapest, Osiris, 2009.
- A szerelem nyelve a trubadúrok, a petrakisták, az angol metafizikus költők lírájában. (Ajánljuk a frazeológia, a lírai időviszonyok, a költői képek komplexitásának a vizsgálatát. A mellékletben megadott Bernart de Ventadorn-, Petrarca-, Donne-vers mellé más költemények elemzése is bevonható.)
Ajánlott antológiák, szövegkiadások:
Rónai Mihály András szerk. Nyolc évszázad olasz költészete. Magvető, Bp., 1957., (Libri. Bp., 2014.), Lakits-Rónay-Szegzárdy szerk. Francia költők antológiája. I. kötet. Európa, Bp., 1962., Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967., Bánki Éva szerk. Tavaszidő édessége. Kairosz. Bp., 2004. Bánki Éva-Szigeti Csaba szerk: Udvariatlan szerelem. Prae.hu., Bp., 2006., John Donne: A szerelem istensége. Lazi, Szeged, 2007.
Ajánljuk még a középkor „szerelemtanát”: Andreas Capellanus A szerelemről. (Rajnavölgyi Géza ford.) Balassi. Bp. 2012. (Latinul: Capellanus, Andreas The Art of Courtly Love. Columbia University Press, New York, 1964. Vagy http://www.thelatinlibrary.com/capellanus.html)
Ajánlott szakirodalom:
, Dronke P.: The Medieval Lyric. Hutchinson, 1968., 1981., Szabics Imre: A trubadúrok költészete. Balassi, Bp., 1995., Madarász Imre: Az olasz irodalom története, Attraktor, 2003., Schultz, James:A.Courtly Love, the Love of Courtliness, and the History of Sexuality. The University of Chicago Press, Chicago. 2006., A francia irodalom története, szerk. Maár Judit, Budapest, ELTE-Eötvös, 2011., És még Michael Delahoyde: Courtly Love http://public.wsu.edu/~delahoyd/medieval/love.html , Umberto Eco munkacsoportja: http://www.oilproject.org/lezione/il-petrarchismo-19729.html és T. S. Eliot angol metafizikus költőkről szóló tanulmányát (Káosz a rendben. Irodalmi esszék. Gondolat. Bp.,)
- Lovagi epika és… (választható)
a/ Cervantes vagy
b/ XX-XXI. sz-i popkultúra (medieval fantasy, young adult irodalom)
Kötelező egy középkori lovagregény. Ajánljuk Thomas Trisztánját, Chrétien de Troyes Yvainjét vagy a Sir Gawain és a Zöld lovag c. névtelen regényt, de más is választható. Mellé kötelező vagy a teljes Don Quijote és /vagy egy szabadon választott medieval fantasy.
MINENKINEK kötelező a Don Quijote egyes (mellékletben is megadott) fejezetei: I-III., XVI., XIX., XXIV-XXV., XXX-XXXI.
Ajánlott szakirodalom: Erich Auerbach Mimézisének Cervantesre vonatkozó fejezete, in Mimézis, Gondolat, Bp., M. Stanesu-M. Zink: A középkori regény története az európai irodalomban. Palimpszeszt, Bp., 2000. C. Alvar, J.C. Mainer, R. Navarro: A spanyol irodalom rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002., 1985., Csuday Csaba (szerk.) Cervantes és a Don Quijote, PPKE, Pécs, 2005., Jes Battis – Susan Johnston (szerk.): Mastering the Game of Thrones: Essays on George R. R. Martin’s A Song of Ice and Fire. MCFarland, 2015. , Stuart Lee – Elizabeth Solopova: The Keys of Middle-earth: Discovering Medieval Literature Through the Fiction of J. R. R. Tolkien. Palgrave MacMillan, 2. kiadás, 2015.
VII. FORDITOTT KÖZÉPKOR.
a /A magyar Villon.
b /Dante Ulyxese (A Pokol XXVI. éneke) a magyar műfordítás-irodalomban, Babits, Baranyi és Nádasdy fordításainak összehasonlítása.
(nem választható, mind a kettő kötelező)
Ajánlott szempontok: a „fordítói hűség” probléma, a „formahű fordítás” mítosza, a nyelvválasztás / szóhasználat, archaizálás, verselés, metaforika jelentősége, az Odüsszeusz-(Ulyxes-)motívum lehetséges értelmezési irányai, szerepe a dantei univerzumban
Villonhoz még: A „vágáns hang” interpretációs lehetőségei a XX. századi magyar irodalomban, a mellékletben megadott három vers (Négysoros, Szépasszonyok balladája és a Tűnt idők lovagjainak balladája) különféle fordításainak alapos vizsgálata , a magyar Villon-kultusz jellemző sajátságai
Ajánlott szakirodalom: Bán Imre: Dante-tanulmányok, Szépirodalmi, Bp., 1988., Kelemen János: A Szentlélek poétája (Dante). Kávé Kiadó . Bp., 1999., Kelemen János: A filozófus Dante http://www.kelemenjanos.hu/A_filozofus_Dante.pdf.
1999., Szigeti Csaba: Horatius a Sorbonne-on, Faludy az Akadémián http://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=horatius-a-sorbonne-on-faludy-az-akademian_670, Papp Attila Zsolt: Faludy legnagyobb kalandja: az átköltött Villon http://korunk.org/?q=node/7818, Pál József: Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban. Akadémiai Kiadó. 2009.
És még Jánossy Lajos beszélgetése Nádasdyval http://www.litera.hu/hirek/nadasdy-adam-a-tartopillerekkel-dolgoztam, Kálmán C. György beszélgetése Nádasdyval http://www.jelenkor.net/interju/651/az-eredeti-sem-pava, Kelemen János kritikája: http://www.holmi.org/2012/12/kelemen-janos-baranyi-ferenc-%E2%80%9Epokol%E2%80%9D-forditasa-dante-alighieri-pokol-forditotta-baranyi-ferenc
VIII. Reneszánsz állam- és politikaelméle.
Niccolò Machiavelli: A fejedelem
Kötelező: Machiavelli: A fejedelem http://mek.oszk.hu/00800/00867/00867.htm
Ajánlott szakirodalom: Quentin Skinner: Machiavelli, ford. Pálosfalvi Tamás, Bp., Atlantisz, 1996., Peter Burke, A reneszánsz Itáliában. Osiris, Bp., 1999., 134-167. Kaposi Márton, A machiavellizmus jelenléte és Machiavelli hatása a magyar reneszánsz eszmevilágában, in: Uő, Élő középkor és halhatatlan reneszánsz, Bp., Hungarovox, 2006, 145–224., Lukácsy Sándor: Az állam lelke (Machiavelli és egyházi irodalmunk), Irodalomtörténeti Közlemények, 102 (1998), 301–336., Nagy József: Machiavelli, a retorikai hagyomány megújítója, Magyar Filozófiai Szemle 44 (2000), 405–415.
- Shakespeare
a/ és az Erzsébet-kori angol színház
b/ és a magyar műfordítás-irodalom (választható)
Kötelező legalább két Shakespeare-dráma
Ajánlott szakirodalom: Jan Kott: Kortársunk, Shakespeare. Gondolat. Bp., 1970., Mihail Barg: Shakespeare és a történelem. Gondolat, Bp., 1986. Dávidházi Péter: “Isten másodszülöttje”.A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Gondolat. Bp., 1989., Géher István: Shakespeare-olvasókönyv. Cserépfalvi. Bp., 1992. Józan Ildikó (szerk.): A műfordítás elveiről – Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény. Balassi Kiadó, Bp., 2008., Pataky Adrienn: Az újrafordításokról a Julius Caesar kapcsán. http://www.ambroozia.hu/index.php/kritika-2/pataky-adrienn
Ajánljuk még a Shakespeare-fordítókkal készített interjúkat. Eörsivel, http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/24/24_muv_szele.htm, Nádasdy Ádámmal: http://szinhaz.hu/2017/06/15/nadasdy_adam_shakespeare_eroteljesen_a_hatasra_torekszik
- Antik, barokk és „naív (barbár) eposzok
a/ a homéroszi eposz sajátosságai (előtérben az Odüsszeiával)
b/ a barokk eposz jellemzői (különös tekintettel Tassóra és Zrínyire)
……..c/ a Nibelung-ének cselekménye és későbbi hatástörténete
Kötelező: Homérosz: Odüsszeia. Tasso: Megszabadított Jeruzsálem (I., IV., V., XVII. ének)
Ajánlott a teljes Nibelung-ének (de a cselekményt Dömötör Tekla Germán-kelta regékjéből is megismerhetjük) és figyelmükbe ajánljuk Térey János Nibelung-lakóparkját
Ajánlott szakirodalom: Arany János: Zrínyi és Tasso. http://szelence.com/tan/1arany.html, Szerb Antal: A világirodalom története: http://mek.oszk.hu/14800/14872/, Bán Imre (szerk.): A barokk. Gondolat, 1962., Bp., Falus Róbert, Az ókori görög irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970., Ritoók Zsigmond: A görög énekmondók, Bp., 1973., Karsai György: Homérosz: Odüsszeia, Bp., 1998. (Talentum műelemzések), Szlezák, T.A.: Homérosz. A nyugati irodalom születése. Atlantisz. Bp., 2016., Zemplényi Ferenc: Válság csodaországban http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/01_szam/09.htm, Neil Gaiman: Északi mitológia. Agavé, Bp. 2017.
- Bűn, szabadság, felelősség. Eleve elrendelés és szabad akarat a XVII. sz. tragédiáiban.
a/ Calderón Az élet álomjában
b/ Racine Phaedrájában (választható)
Ajánlott szakirodalom: Szerb Antal Világirodalom történetének vonatkozó részei mellett
Lucien Goldmann: A rejtőzködő isten. Budapest, 1977. 561-725., Paul Ricoeur. Temps et récit. L’intrigue et le récit historique., Paris, Le Seuil, 1991., C. Alvar, J.C. Mainer, R. Navarro: A spanyol irodalom rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002., Maár Judit (szerk.): A francia irodalom története. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2011.
A fenti művek összehasonlítása Voltaire Candide-jával. A Racine-dráma összevetése Euripidesszel, a Calderón-mű összehasonlítása Szophoklesz Oidipuszával. (III. tétel). Ajánlott szempont még: a két nagy „nemzeti tragédia” kapcsán a nemzeti kánon és az európai kánon (ha van ilyen) viszonya, a műfordítás és a színház jelentősége a nemzeti kánonok közvetítésében, a Térey-fordítás (Az élet álom) sajátosságai.
XII: Lessing: Három gyűrű (Bölcs Náthán) http://www.magyarulbabelben.net/works/de/Lessing,_Gotthold_Ephraim-1729/Nathan_der_Weise_(Die_Ringparabel,_detail)/hu/48644-B%C3%B6lcs_N%C3%A1th%C3%A1n_(A_h%C3%A1rom_gy%C5%B1r%C5%B1_mes%C3%A9je,_r%C3%A9szlet)
Ajánlott szakirodalom: Hannah Arendt: Rede über Lessing: Von der Menschlichkeit in finsteren Zeiten. nMünchen, 1960., Halász Előd: A német irodalom története. Gondolat. Bp., 1987., Friedrich Niewöhner: Veritas sive Varietas. Lessings Toleranzparabel und das Buch von den drei Betrügern. « Bibliothek der Aufklärung ». Lessing-Akademie. 1988., Győrffy Miklósː A német irodalom rövid története, Corvina Kiadó, 1995., Pierre Chanau: Felvilágosodás. Osiris, Bp., 1998.
Ajánlott szempont: a XXI. század eszmei-politikai mozgalmai és a felvilágosodás hirdette vallási tolerancia.
Ehhez ajánljuk: A Korán-fordító Simon Róberttel készült interjút: http://magyarnarancs.hu/kulpol/a-kor-negyszogesitese-100169, Slavoj Žižek tanulmánykötetét, A törékeny abszolútumot (Typotex, Budapest, 2011.), Michel Houellebecq pamfletjét, a Behódolást. (Magvető. Bp., 2015.)
XIII. Az angol fejlődésregény és a felvilágosodás
a/ Daniel Defoe: Moll Flanders
b/ Henry Fielding: Tom Jones
Ajánlott szakirodalom: Szerb Antal: A világirodalom története. http://mek.oszk.hu/14800/14872/ Ungvári Tamás: Fielding. Művelt nép. Bp. 1955., Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: Az angol irodalom története, Gondolat, Bp., 1972., McKeon, Michael: The Origins of the English Novel, 1600–1740 Johns Hopkins University, Baltimore Press, 1987., Watt, Ian: The Rise of the Novel: Studies in Defoe, Richardson and Fielding, Pimlico, London, 2000.
Ajánlott szempontok: Összevetés a Robinson Crusoe-val és a Candide-dal. “Igazi” és “hamis” anyák az angol fejlődésregényekben. A női elbeszélés sajátosságai. Kunigunda és Moll monológja. A Tom Jones elbeszélésviszonyai stb.
XIV. A német fejlődésregény
a/ negatív fejlődésregény? Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
b/ művész vagy polgár? Goethe: Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei
Ajánlott szakirodalom: Szerb Antal. A világirodalom története: http://mek.oszk.hu/14800/14872/Jacobs, Jürgen: Wilhelm Meister und seine Brüder. Untersuchungen zum deutschen Bildungsroman. München. 1972., Halász Előd: A német irodalom története. Gondolat. Bp. 1987., Győrffy MiklósːA német irodalom rövid története, Corvina Kiadó, 1995., Minden, Michael: The German Bildungsroman: Incest and Inheritance. Cambridge University Press, Cambridge, 1997.
Ajánljuk még http://www.goethezeitportal.de/index.php?id=goethe és Goethe magyarországi recepciójáról a Magyar Rádióban 1998-ban elhangzott műsor szerkesztett változatát http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0708/08besz.htm és Thomas Mann regényeit: Varázshegy, Lotte Weimarban, Egy szélhámos vallomásai
A járványhelyzetre való tekintettel a szóbeli vizsgán megelégszem egy egyszerűsített olvasmányjegyzékkel. A linkekért köszönet Halász Rékának.
- Homérosztól 1 db (választható):
- Görög tragédiából 2db (választható):
- Aiszkhülosz(Aischylos):
- LeláncoltProméteusz:http://mek.oszk.hu/00300/00308/00308.pdf
- Oreszteia (Agamemnon, Síri Áldozat, Eumenisek): http://mek.oszk.hu/00300/00307/00307.htm
- Perzsák: http://real-eod.mtak.hu/3160/1/MTA_Konyvek_164988_000804477.pdf
- Hét Théba-vívó: http://real-eod.mtak.hu/3160/1/MTA_Konyvek_164988_000804477.pdf
- Euripidész:
- Bakkhánsnők: http://mohay.gergely.btk.ppke.hu/gorog%20vallas%20ea./Euripidesz%20Bakkhansnok.pdf
- Médeia: http://adattar.vmmi.org/dramak/418/euripidesz_medeia.pdf
- ncore-róleuripidész összes a gépemen, drive-ra fel tudom tenni…(Rhészosz, Küklópsz, Alkésztisz, Héraklész gyermekei, Hippolütosz, Andromakhé, Hekabé, Oltalomkeresők, Az őrjöngő Héraklész, Ión, Trójai nők, Élektra, IphigeniaAuliszban)
- Ókori görög veresek (2-2 vers, 2-2 költőtől): https://mek.oszk.hu/00300/00386/00386.htm
- Catullus, Vergilius és Horatius (12 db vers):
Catullus:
Vergilius összes művei: http://mek.oszk.hu/06500/06540/06540.pdf
Horatius összes művei: Google Drive linken (Orosz Melitta készíti)
- Augustinus – Vallomások: https://mek.oszk.hu/04100/04187/04187.pdf
- Lovagregények (legalább 1):
- Ovidius – Átváltozások: https://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm
- Walter von der Vogelweid: https://www.magyarulbabelben.net/works/deall/Vogelweide%2C_Walther_von_der-1170
- Apuleiusz- Ámor és Pszyché: https://mek.oszk.hu/06100/06151/06151.htm
- Aucassin és Nicolett: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/toth-arpad-1CABE/versforditasok-1D717/aucasin-es-nicolete-1DB72/
++++++++
Dante Pokol (letölthető), 2 szabadon választott Shakespeare-dráma (letölthető), Cervantes-fejezetek (letölthető), Jonn Donne-versek (letölthetők)
Igyekezzenek a Trisztán-regényből minél több neten található részletet elolvasni.
Ígértem, hogy összeszedem azokat a trubabdúrverseket, melyeket számon kérek a vizsgán
(ld. lejjebb)
AQUITÁNIAI VILMOS
(I.)
Barátaim, ildomos lesz énekem,
inkább csak bolondozás, nem értelem.
De lesz benne szép öröm, ifju szív, meg szerelem.
Aki ezt nem érti meg, az nemtelen,
s nem is dúdolgatja majd önkéntelen.
Szerelem nem múlik ott, hol dalolják szívesen.
Két paripám osztozik a nyergemen,
csatán mindkettő derék, friss, eleven,
de egymást nem tűrik ők – túl kell adnom egyiken!
Ha járna két jó lovam szép kezesen,
nem lenne gond, holmimat hová tegyem,
hisz nyeregben úgy ülök, mint e földön senki sem
Egyikük növekedett a hegyeken,
s egyre makrancoskodik, vad, féktelen:
ágaskodik, ha a lovász megvakarná rendesen.
A másik hazája meg jó Confolens,
nincsen nála kanca szebb – azt meghiszem!
Arany, ezüst, drága kincs mellette mind értéktelen!
Legelészett mint csikó zöld réteken,
urat szereztem neki, s feltételem:
egy évet tölt ővele, száz évet meg énvelem.
X.
Az évnek édes új szaka
lombot fakaszt, s madár dala
zeng az erdőn százféleképp
– szállnak frisshangú énekek.
Ejtse az ember is szerét,
hogy azt tegye, amit szeret.
Onnét, hol szívem otthona,
nincs híradás, levél soha:
kerül az álom, nevetés.
Ezért hát lépni sem merek,
míg nincsen rá bizonyiték,
hogy miként vágyom, úgy lehet.
Olyan szerelmünk, mint e kép:
galagonya ágára nézz,
senyved csak bokrán reszketeg
esőben, fagyban éjszaka,
s reggelre naptól ébredez,
zöld lombra süt fény sugara.
Emlékszem egy reggelre még,
viszály után jött békeség,
s adott nekem egy nagy kegyet:
gyűrűje volt meg ő maga.
Hogy éljek, Isten adja meg,
s fogjam megint, mit rejt ruha!
Nem érdekel a rút beszéd,
őrzöm jó szomszédom szivét.
Tudom, hogy bár sok nyelv pereg,
s fut a dicsekvő szó tova:
szerelemről locsog-fecseg…
Van késünk, s van mit vágnia!
Májusban hosszú már a nap,
madárdal ringat, távoli,
s ha másfelé visz gondolat,
szerelem az – egy távoli.
Lehorgadt fejjel ballagok,
galagonya s szép dallamok
olyanok, mint a tél fagya.
Áldom s dicsérem az Urat
szerelmemért, bár távoli,
de rám kétannyi baj szakad
minden jóért, mi távoli.
Ó, mért nem zarándok vagyok?
Vándorbot kéne és daróc,
s szép szeme rám pillantana!
Ha kérem majd, s be is fogad,
öröm lesz az, de távoli,
s mellette laknom tán szabad,
habár hazám oly távoli.
Fonunk majd szóba egyre szót,
hisz itt van ím, ki messze volt,
s édes, ha szépen szól szava.
Jókedvem ám bánatba csap,
elhagyva őt, ki távoli…
Látom majd újra társamat?
– földünk egymástól távoli.
Az út, mi vár rám, annyi sok,
hogy róla mit se mondhatok.
Legyen Isten akarata!
Más szerelem vigaszt nem ad,
csupán csak ez, mely távoli,
s nála nemesebb nem akad,
se itteni, se távoli.
Erénye fényesen ragyog,
és engem érte mint rabot
tömlöcbe zárhat mór vasa.
Isten, ki teremtője vagy
szerelmemnek, mely távoli,
szándékomhoz erőt is adj,
s meglássam őt, ki távoli,
mint létező igaz valót.
És kertje, ágyasháza ott
számomra volna palota!
Lázban kívánom, így igaz,
legyen szerelmem távoli,
öröm másként nem látogat,
csak ha szerelmem távoli…
Célomhoz ám én nem jutok,
őrszellemem fondorkodott:
én szeretek, s hölgyem soha.
Célomhoz ám én nem jutok,
legyen a szellem átkozott:
szerelmet nem kapok soha.
Rajnavölgyi Géza fordítása
BERNART DE VENTADORN: SZÉP NÉZNI ERDŐRE-BOKORRA
Szép nézni erdőre-bokorra,
kizöldül újra fa s bokor,
a lombos ág alatt dalolva
a madár szerelmet dalol,
és abból kél a fájdalom,
és öröm fut a fájdalomba,
szerelmem, ha akaratomra
vágyik, ahogy én akarom.
Akarom, ám gőgje hatalma
lesújt, s bennem ily hatalom
feléje nincs. Bár úgy fogadna,
ahogy én őt elfogadom!
A többi asszonyt elhagyom
érte; Isten vesztem ne hagyja!
Tegye, hogy szívében foganva
szerelmét magamba fogom.
Fogom magamba, s tart bezárva;
a börtönömön ő a zár;
igaztalanul ér a vádja,
őt inkább illetné a vád:
ő a hibás, de megbocsát
a szívem, s újra megbocsátja;
mert szép és jó minden hibája,
tudom, jók benne a hibák.
Hibái jók — ez adományra
könyörgök még egy adományt:
a szám minden böjtje hiába,
csókja gyógyítná a hiányt.
De ily nagy díjat ő nem ád,
bár nagylelkű a díjadásra.
S belévág az ember szavába,
kiforgatja minden szavát.
Szavát forgatja felcserélve,
de nem fordul el, s nem cserél
a szívem vágya mást fölébe:
hűségesen vágyom felé,
de nem sóhajt szerelmemért,
s hiába sóhajtozom érte:
hatalmas szépségére nézve
tudom, szemem halálba néz.
Nézem halálom, s a remény
elhagy, s el az öröm reménye,
de jó vagyok a szenvedésre;
tűrök, s megtart a szenvedély.
Ford.: Horváth Viktor
Bernart de Ventadorn:
[Repíti a víg pacsirtát] (Magyar)
Repíti a víg pacsirtát
öröme fel a nap felé,
majd zuhan, mert édes titkát
az ég átöntötte belé.
S jaj, én csak állok sóváran,
s nézem, mily boldogságra lel;
csoda, ily vágy parazsában,
szívem hogy nem olvad el.
Hittem, titkaid, szerelem,
mind ismerem. S íme, dehogy!
Nem lehet Őt nem-szeretnem,
kit nem szeretni volna jobb.
Övé lett lelkem, életem,
övé a világ, s önmaga,
semmi sem maradt énnekem,
csak vágyam, s szívem bánata.
Oda vagyok ím, egészen,
Ő ül törvényt már felettem,
mióta szemébe néztem,
és e tükör foglya lettem.
Tükör, téged nézlek egyre,
sírba tesz a sok sóhajtás,
mélyed elnyel, mint elnyelte
egykor Narcissust a forrás.
A hölgyek hitszegő kegyét,
s hamis szavát már elhagyom,
szolgáltam őket, de elég,
vak, bolond hitem feladom,
mert nem pártolnak, ha gyötör,
mit bánják, bár megöljön is;
tudom, csalfák, mind egy tőről
sarjadt csalán, mérges tövis.
Hölgyem is ily vérbeli nő,
ezt hányja szemére dalom,
az egyenest elveti Ő,
ha van más útra alkalom.
Gúnyol, ad fonák kegyelmet;
mint bolond, állok, nem értem,
mi történt; úgy jártam, lehet,
mint merész, túl magas bércen.
Nincs irgalom, ez színvaló,
hogy így van, nem is sejtettem;
ki adhatna, nem hajlandó,
s ha nála sem, hol keressem?
Őt nézve, ki hinné róla,
hívét, kit tép a szerelem,
s ki nélküle nem lel jóra,
hagyja veszni könyörtelen?
Mivel megvet, s egy fityinget
sem ér nála könnyem, versem,
neki immár búcsút intek,
s nem mondom többé: – szeretem!
Elhagyom hát szolgálatát,
és halálom lesz válaszom;
mert nem maraszt, bujdosás vár,
indulok, hová, nem tudom.
Tristan, e vers semmit sem ád,
indulok, hová, nem tudom,
lantom bevégzi már dalát,
s nőktől, Ámortól búcsúzom.
örvénylő tengerek
csalóka fároszok
mogorva révhelyek
hál’isten párolog
emlékük s dal ered
sok bajra szót kerítve
mi kínzott akkor untalan
de Isten adta víg utam
Limoges felé honnét ugyan
fájt egykor menni messze
sorsom ki jóra vitte
Irántad él hálám Uram
Istennek köszönet
kegyelmet Ő adott
hogy újra ott legyek
hol kis kertecske jobb
mint másutt nagy terek
pompája büszke dísze
mert úrnőnk nem méltánytalan
se tett se szó nem oktalan
s hites igaz szerelme van
ajándék szebb se kéne
s mint édes szíve kedve
nincs föld hol lenne más olyan
dal kell énekelek
örömöm fenn lobog
csábítva hölgyeket
így lesztek boldogok
források friss vizek
pezsdítik szívem egyre
mező kert mind kedvemre van
s ha tengerár zúg bárhogyan
vagy bóra misztrál szél rohan
hajóm meg nem remegne
még gálya sem ijesztne
s akár naszád állná utam
aki üdvöt keres
nem bántják a bajok
lelke javára tesz
a jó kell nem a rossz
de kit gazság vezet
s rabolni száll a vízre
az dúlt lesz ott majd nyugtalan
bőszül hamar s minduntalan
hiszi hogy száll holott zuhan
minden reménye veszve
s mi volt mind odavetve
szív és lélek ezüst arany
Rajnavölgyi Géza fordítása
GALEGO-PORTUGÁL
Pero Meogo:
Felkelt a csinos lány (Magyar)
Felkelt a csinos lány, kelt a karcsú lányka:
megy szép haját mosni a hideg forrásra.
Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.
Felkelt a karcsú lány, kelt a csinos lányka:
megy hűs forrásvizet önteni hajára.
Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.
Megy szép haját mosni a hideg forrásra:
Jön hozzá kedvese, aki őt kívánja.
Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.
Megy hűs forrásvizet önteni hajára:
jön hozzá kedvese, szerető szép párja.
Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.
Jön hozzá kedvese, aki őt kívánja:
hegyi szarvas lépett a tiszta forrásba.
Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.
Jön hozzá kedvese, szerető szép párja:
zavaros lett a víz a szarvas nyomába’.
Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.
————-
Pero Meogo:
Láttam zöld füveket (Magyar)
Láttam zöld füveket,
Szarvasünők jöttek,
Barátom.
Láttam agancsokat,
Vad szarvasbikákat,
Barátom.
Mikor ünők jöttek
Pántlikám vizes lett,
Barátom.
Vad bikák vágtattak,
S megmostam hajamat,
Barátom.
Pántlikám kimostam
S arannyal befontam,
Barátom.
Hajamat megmostam
S arannyal befontam,
Barátom.
Arannyal befontam
Pántlikám s rád vártam,
Barátom.
Arannyal befontam
Hajam, s terád várok,
Barátom.
————–
Pero Meogo:
Szép lány vagyok, (Magyar)
Szép lány vagyok, s haragos a kedvem,
mert kedvesem arra kért meg engem,
a forrásnál várjak,
hová a szarvasok vizet inni járnak.
Nem csoda, hogy majd sírok dühömben,
mert van mersze azt kérni éntőlem:
a forrásnál várjak,
hová a szarvasok vizet inni járnak.
Ó, szinte már elvette az eszem,
úgy megszoktam, hogy nem jön, csak üzen:
a forrásnál várjak,
hová a szarvasok vizet inni járnak.
————————–
Afons’ Eanes do Coton
Apátné asszonyom, ha más…
Apátné asszonyom, ha más
nem, ön minden jónak tudója,
s bölcs is, mint mondják (Isten óvja);
hallgasson meg, ki jó tanács
végett kegyed tán zaklatom:
most házasodtam, s nem tudom,
hogy mi fán terem a baszás.
Ugyanis fülembe jutott,
hogy a tökéletes dugásban
kegyednél, asszonyom, tudásban
s tapasztalatban nincs nagyobb,
s kérem: legyen a mesterem,
hisz én e téren, restellem,
de szinte zöldfülű vagyok.
S ha öntől leckét vehetek,
s egykor mester-baszó leendek
én is, meghálálom kegyednek,
s megteszem, amit tehetek:
baszás közben mindenkoron
az ön üdvéért, asszonyom,
egy Miatyánkot rebegek.
S így, úrnőm, biztos mennybe megy –
üdvére hat hét koplalással
sem lehet ennél jobb hatással,
s az Úr előtt is kedvesebb,
ha az Ő báránykáinak
oktatja, hogy s mint basszanak,
s miképp riszálják seggöket.
Fernand’ Esquio
Apátné asszonyom, kegyednek…
Apátné asszonyom, kegyednek
én, Fernand’ Esquio lovag,
küldöm ez ajándékokat,
jeléül a mély tiszteletnek,
s mert jobban nem érdemli más:
négy nagy fasz, francúz kvalitás,
keresve se találna szebbet.
Mert barátnémnak nevezem,
kegyelmedért nem volna drága
számomra semmi, ám hiába,
más nincs most kéznél hirtelen:
négy kiváló fasz, két csomagban,
magam egy polgárnőtől kaptam,
s kegyednek adom szívesen.
Kegyelmed finom gusztusa
biztos tetszésben részesíti
őket, hisz büszkén ékesíti
mindet kettős golyóbisa:
négy lófasz, jó nagyok s erősek,
orans használja kegyed őket:
vegye be majd – imáiba.
Havasi Attila fordításai
Minnesang (német)
Kürenbergi lovag
Több mint egy éven által (Magyar)
Több mint egy éven által szép sólyommadárt
neveltem én, szelíd lett ha hívtam, visszaszállt,
a szárnyait arannyal fontam be, tündökölt,
s akkor magasra lebbent, új ország várta, messze föld.
Ujra láttam én most, átsuhant az égen,
a selymes lábzsinórt még lengeti szépen,
a szárnyain aranyszín csillogás remeg.
Uram, kik csókra vágynak, engedd, hogy egyesüljenek.
——-
Walter von der Vogelweide
Ó jaj, hogy eltűnt minden
Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le, évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?
Amit valónak hittem nem volt talán sehol?
Mély álom ringatott el, csak nem tudom mikor.
Most íme fölriadtam és oly idegen,
mit úgy ismertem én még akár a tenyerem.
Az emberek s a táj, amelyet úgy szerettem,
gyerekkorom kalandos vidéke ismeretlen.
Ki akkor víg barát volt, ma sír felé hajol,
erdőt irtottak erre, amott bedőlt major;
s ha régi patakunk is másképpen folyna itt,
mint hontalan, csak nézném eltűnő fodrait.
Akikre ismerősként gondoltam még tavaly,
alig köszönnek s mindent betölt a baj s a jaj.
Úgy foszlik semmivé most a boldog és merész
gyerekkor, mint a tenger vizére mért ütés
örökre már, ó jaj!
Ó, jaj, hogy élnek itt most az ifju emberek!
Bűnbánat nincs szivükben s mind gondok közt remeg
és mind aggódik folyton: így élni jó talán?
e bús világban, látom, senki sem vidám.
Nincsen tánc, sem ének, gond marta szerteszét,
keresztény ember még íly gyászosan nem élt,
az asszonyok fejéke régen nem ragyog,
parasztgúnyát viselnek büszke lovagok.
Haraggal írt levélben intett meg minket Róma,
örömünk nincs s a bánat oly szívet szaggató ma,
hogy teljesen kifáraszt (jól éltünk hajdanán!)
s most mintha régi kedvünk búra váltanám.
Az égi vadmadár is bánatos felettem,
csodálható-e hát, hogy én is csüggedt lettem?
S mit mondtam vén bolond most sok bajom között?
Aki gyönyörben él itt, mennyekben lesz számüzött,
örökre már, ó jaj!
Ó jaj, mi édes volt, mind megromolt hát mégis!
A mézben látom én ma már lebegni az epét is.
Kívül fehér, piros, zöld a világ s dalra vár,
de bévül úgy sötétlik, mint a rossz halál,
s kit látszat csábított csak, az majd vigaszra lel,
a földi bűnt bünhődés, vezeklés oldja fel.
Lovagok, a vezeklés, ez itt a dolgotok,
sisaktok jó s a páncél, a csuklóvas forog,
megszentelt kardotok van és pajzsotok kemény.
Adná az Úr, hogy méltó lennék a győzelemre én!
Akkor, bár oly szegény vagyok búsás zsold várna rám,
mert nem birtokra vágyom, aranyra sem ma már,
az üdvök koronája örökre szívem vágya,
egy zsoldos elnyerheti, markában ott a dárda.
Ha átkelhetnék én a szent hadak hajóival,
a vízen zsoltárt zengenék és már nem azt, hogy: jaj!
azt már sosem, hogy: jaj!
RADNÓTI MIKLÓS fordítása
