Eugenio Montale: Várakozva

 

Várakozunk, hogy megnyíljék
a hét ajtó közül az elsõ.
Hasztalan kitűzni érmeket
nyaktól egészen derékig,
mert várakozni jó ideig kell
exponenciális arányban.
hasztalan volt a kettős szárú öltönyt felölteni.
Hasztalan volt zsoltárok szimfóniáját várni,
farkas démonok tiszteletadását,
szertartást, ostorcsapást, előételt, méregkoktélt.
Ez az első kapu, semmi hajlandósága, hogy
kinyíljék, de etikettet követel:
nem bolond, ki szűk kapuról kerepel.
A kapuk retesszel és kettős nyelvvel zárva
valakinek talán felnyílt azok zárja.
De…….

 

Sallay Géza fordítása

A bibliaárus – Péntek esti frász

Akkoriban a Vizafogón laktunk, egy borzalmas állapotú, másfél szobás panellakásban, amit egy nagyon buta és nagyon kockafejű fiatal nőtől béreltünk.

– Kérlek, ne haragudj, de délután jött egy bibliaárus néni… Nem volt szívem elküldeni, azt mondtam, jöjjön vissza estefelé, akkor majd beszélgethetünk – fogadott Éva bűnbánó arccal, amikor hazaértem a munkából

– Te nem ateista vagy?

– Hát ez az. Kérlek, rázd le, ha jönne.

És már kopogtak is az ajtón.

Ahogy vártam, egy zavart tekintetű, idős nő állt velem szemben.

– Mit akar?

– Az Éva… az Éva… – motyogta. – Beszélni akarok vele!

– Nincs itt. Viszlát – csuktam be az ajtót. Éva kidugta a fejét az előszobába. – Nyugi, ennyi volt.

Újra kopogtak.

– Ennek elment az esze? – kérdeztem félhangosan, és lenyomtam a kilincset. – Igen?!

– Az É..va… – a néni akadozva beszélt, a szeme furcsán fénylett. Már tudtam, hogy nem épelméjű.

– Mit akar?

– Be akarok menni!

– Menjen el!

– Be akarok menni!

– NEM! – de a néni nem tágított: visítva nekifeszült az ajtónak, alig tudtam becsukni. – Ha nem megy el, hívom a rendőrséget!

Ekkor már Éva is ott állt mellettem, halálsápadtan. Pedig a java még csak ezután jött. Kockafejű főbérlőnk roppant büszke volt a lakás szuperbiztonságos ajtajára, és a rajta lévő hevederzárra. Egy kis műanyag tekerőt kellett elforgatni, mielőtt ráfordítottuk a kulcsot. Nos, a néni ezt teljes erejéből elkezdte tépni. (Sikerrel járt: többé sosem találtuk meg, pedig elég masszív darab volt.) Majd ütemesen verni és rángatni kezdte az ajtót.

– Félek! – jelentette ki Éva.

– Én is – közöltem, majd kiszóltam a néninek. – Tűnjön el vagy kihívom a rendőrséget!

– Én hívom ki magára. Engedjen be!

Elő a telefon, és gyorsan vázoltam a helyzetet.

– Kérem, segítsenek. Egy őrült bibliaárus nő be akar törni hozzánk.

Megígérték, hogy kiküldenek két járőrt.

A néni tovább verte az ajtót. A szomszédok sehol. Máskor a pacák alsógatyában flangál a folyosón, a pitbulljaik meg itt grasszálnak az ajtónk előtt…

Utolsó próbálkozás, kinyitottam az ajtót.

– Hívtam a rendőröket. Takarodjon el. Utoljára szólok.

 De ő nem értett semmit: elborult tekintettel megindult felém. Vészhelyzet volt, a testem pedig magától cselekedett: löktem egyet a vérben forgó szemű nénin, nem nagyot, csak épp, hogy becsukhassam az ajtót.

– Mit csináltál? – kérdezte Éva.

– Muszáj volt. Még képes, és megöl.

Közben odakint a néni borzalmas jajgatásba kezdett.

– Jaj, mit tettek velem! Segítsen valaki, segítsen valaki!

Basszus, ha jön a rendőrség, és ezt meglátják! Talán be kellett volna hívni, és látszólag áttérni?

Mire végiggondoltuk volna a lehetőségeinket, hallottuk, hogy nyílik a szomszéd ajtaja. Végre! Talán a kutyák meg az alsógatyás fazon látványa elijeszti ezt a rémet. Vagy ha nem, majd elküldi a búsba. Ehelyett a szomszéd feleségét hallottuk:

– Te jó ég, Editkém, mi történt veled?

– Micsoda?! – nyitottam ki azzal a lendülettel az ajtót. A néni ott ült a fal tövében, a szomszédék meg épp azon voltak, hogy felsegítsék. A tekintetében agressziónak nyoma sem volt, egészen úgy nézett ki, mint egy szánni való, meggyötört idős néni.

– Ellökött, ellökött… maga…

– Ne tegyen úgy, mintha az imént nem akart volna betörni hozzánk. Maga beteg! Az agyára mentek a hülye bibliái!

– Biblia? Miről beszél? Én itt lakom a másodikon, csak… csak hozzám dobtak be egy csekket, ami az Éva nevére érkezett… Véletlenül befizettem a postán… ezért akartam most beszélni vele.

– Maga itt lakik? És miért nem mondta, mit akar, amikor kérdeztem? – ámuldoztam. – Elnézést, azt hittem, egy hittérítő.

A néni még vetett rám egy lesújtó pillantást, aztán a szomszédék felé bökött.

– Majd a számlát, velük intézzék el, én látni se akarom. Szégyellje magát! – és elvonult a lift irányába. A szomszédaink még ott álltak, és csak néztek rám. Tudtam, semmi értelme magyarázkodni.

Fél óra múlva a rendőrök is befutottak, és amikor elmeséltem nekik, mi történt, csak röhögtek.

*

Egyvalami azonban mindmáig felfoghatatlan. Hogyan lehet VÉLETLENÜL befizetni egy másik ember nevére érkező számlát?

 

 

A borítókép Hieronymus Bosch festménye

Vakák az Új „Régi és új dalok gyűjteményé”-ből (1205)

Tavaszi dalok második kötete, 141.

 

[Téma nélkül.]            Az ifjabb Tokudaidzsi bal felőli miniszter

 

Bús mulandóság
nem is fogható máshoz.
Cseresznyevirág:
kinyílik s le is hullott.
Oh, ez hát e világunk!

 

Vegyes témájú dalok első kötete, 1471.

[Téma nélkül.]                                                     Szaigjó szerzetes

Ha e világra
gondolok, minden olyan,
mint hulló szirmok.
Létem is szintúgy, de én
merre, hová jutok majd?

Vegyes témájú dalok harmadik kötete, 1788.

 Téma nélkül.                                                              Szeisin úr

Út menti füvön
ülő harmatcseppekkel
vetekszik éltem.
Vajh melyik fog hamarabb
elillanni e földről?

Fittler Áron fordításai

 

 

Az ifjabb Tokudaidzsi bal felőli miniszter
(Go-Tokudaidzsi no szadaidzsin,
後徳大寺左大臣) ­= Fudzsivara no Szaneszada (藤原実定
1139–1191
Korának jelentős költője és politikusa. A X–XII. századi japán arisztokrácia legmagasabb rangú családja, a Fudzsivara-klán északi ágának Tokudaidzsi alágából származik. Szaneszada maga is magas pozíciókba került: belső miniszter (naidaidzsin, 内大臣) lett, később pedig jobb, végül bal felőli miniszternek is kinevezték. Sokoldalú tehetség volt, aki egyaránt jeleskedett a japán és kínai nyelvű költészetben és a zenében. Kora jelentős vaka-költőivel együtt részt vett a Sun’e szerzetes (Sun’e hósi (俊恵法師), 1113–?) rezidenciáján, a Karin-kertben (Karin’en, 歌林苑) szervezett verselői összejöveteleken, valamint több költői versenyen (utaavasze, 歌合) is komponált vakákat. Verseinek hangulata fenséges és különleges, magában hordozva az eleganciával vegyes ragyogó szépséget. – írja róla egy XII. századi vaka-költőkritika, a Kaszen rakuso (歌仙落書). Több mint hetven költeménye került be császári rendeletre összegyűjtött vaka-antológiákba (csokuszen vakasú, 勅撰和歌集).

 Szaigjó szerzetes (Szaigjó hósi, 西行法師)
1118–1190
A XII. század egyik lagnagyobb költője. Világi neve Szató Norikijo (佐藤義清). Kezdetben Toba császár (鳥羽天皇, uralk. 1107–1123) testőrségének tagja volt, de fiatalon, huszonhárom évesen az egyik legjelentősebb japán ezoterikus buddhista irányzat, a Singon-irányzat (Singon-sú, 真言宗) szerzetese lett, és elsősorban az irányzat központjában, a Kója-hegyen (Kojaszan, 高野山) élte életét meditálással, elmélkedéssel. Ezen kívül szinte egész Japánt bejárta, zarándokútjain számos vakát költött. Költészetében sajátos összhangot képviselnek a természeti jelenségek és a buddhizmus tanai, ezt pedig filozófiai mélységekig boncolgatja. Kedvenc témája a cseresznyevirág és a hold.

 Szeisin úr (Szeisin-kó清慎公) = Fudzsivara no Szanejori (藤原実頼)
900–970
A Fudzsivara-klán északi ágából származik, apja, Fudzsivara no Motocune (藤原基経) főtanácsadó (kanpaku, 関白) volt, később egy rövid ideig ő is betöltötte a főtanácsadói és a régensi (szessó, 摂政) pozíciót. A vaka-költészetben is jeleskedett, több költői versenyen is részt vett, sőt egy alkalommal bírának is felkérték. Harmincöt verse szerepel császári rendeletre összegyűjtött vaka-antológiákban.

 

(A bélyegkép a fordító felvétele)

Elrákosodott ékszerek

 

Kakaópor otthonról, torkomban
keserű csomók, konzervet eszünk,
lefolyónk eldugult, a vödör megtelt.

Rossz égtájnak tájolt a szoba,
növényeink meghalnak, nem szeretem a fényt,
sötétben szeretkeznek árnyjátékaink.

Szomszédjaink az étkezőben mossák lábukat.
Lavórban hordják a vizet, tojásért kopognak,
zavarjuk őket, túl hangosak vagyunk.

Az imádkozás miatt nem tudok elaludni.
Csak a szobában vagyunk biztonságban.
Nincs szigetelés, a fal elválik a földtől,
alufóliázva melegíted végtagjaimat.

Nyakadon láncerek,
barna gyöngyöket fűztek fel rád,
elrákosodott ékszereket hordasz.

 

(Illusztráció: Moki)

Világirodalom vizsga

A szigorlati világirodalom-tételjegyzék:

 

I.: Legalább három történet Ovidius Átváltozásokjából.

 

http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm

Javasoljuk Pygmalion, Orpheusz és Eurydiké, Arachné történetét, a kortárs világirodalmi feldolgozások közül pedig Christoph Ransmayr Az utolsó világát.

 

Ajánlott szempontok. Az „átváltozás” poétikai és politikai jelentései, az isteni és emberi világ összeütközése, a tragikum jelentése, kozmikus jelentősége

 

Ajánlott szakirodalom: Kerényi Károly: Mi a mitológia? – In: Uő.: Halhatatlanság és Apollón-vallás, Magvető, Bp., 1984, 352-369., Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, Atlantisz Könyvkiadó, Bp., 1999, 57-61. Tokarev, Sz. A. (szerk.):Mitológiai enciklopédia I-II, Gondolat, Bp., 1988., Kékesi Kun Árpád: A pusztulás skálája (1996.) – In: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/01_szam/11.htm, Gloviczki Zoltán: Ovidius ars poeticája. Akadémiai Kiadó, Bp., 2008 (Apollo könyvtár 27.), Adamik Tamás: Római irodalom – a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig, Bp., 2009., 64-67., Acél Zsolt: Orpheus éneke. Ovidius metapoétikus elbeszélései a Metamorphosesben, Ráció Kiadó, Bp., 2011., Bényei Tamás: Más alakban. A metamorfózis lehetséges poétikái és politikái, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2013

És természetesen a gyerekeknek szóló mitológiai feldolgozások: Graves, Szabó Árpád, Ritoók stb.

 

 

II.: Narratív eszközök, jellemábrázolás a Biblában (Teremtés könyve, Sámuel I. könyve, Márk evangéliuma)

 

Feltétlenül ajánljuk, a Márk evangéliumhoz Borges hasonló című novelláját, a Teremtés könyvéhez Thomas Mann József és testvéreit, a Sámuel könyvéhez pedig Shakespeare Macbethjét és Joseph Heller Isten tudja c. regényét

 

Ajánlott szakirodalom: Erich Auerbach Mimézisének bibliai ábrázolásmódra utaló fejezetei (pl. Odüsszeusz sebhelye c. rész), Mimézis, Gondolat, Bp., 1985., Rogerson, John: A bibliai világ atlasza, Helikon Kiadó, Bp., 1994., Frye, N.: Kettős tükör. A Biblia és az irodalom, Európa, Bp., 1996 , Frye, N.: Az ige hatalma, Bp., Európa könyvkiadó, 1997., Mártonffy Marcell: Folyamatos kezdet, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999., Ricoeur, Paul: Bibliai gondolkodás, Európa Kiadó, Bp., 2003., Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban, Korona Nova Kiadó, Bp., 1998., Fabiny Tibor: Szótörténések, Luther Kiadó, Bp., 2009., Bánki Éva: Szabadság és rend. A narratív sémák variációja a Biblia családtörténeteiben. http://ujnautilus.info/szabadsag-es-rend-narrativ-semak,

és Fabiny Tibor 2016-os előadása https://www.youtube.com/watch?v=p_9Yw-IXwQw

 

 

III. Az önmegismerés útja az antik görög drámákban

 

Kötelező olvasmányok:

Aiszkülosz: Leláncolt Prométeusz

Sophoklesz: Oidipusz király, Antigoné

Euripidesz: Phaedra

 

http://mek.oszk.hu/00300/00308/00308.htm

http://mek.oszk.hu/00500/00502/00502.htm

http://mek.oszk.hu/00500/00501/00501.pdf

 

Ajánlott szakirodalom:

Arisztotelesz, Poetika, Kossuth Kiadó, Bp., 1997.

 

Babits Mihály, Az európai irodalom története, Auktor Kiadó, Bp., 1997.

 

Falus Róbert, Az ókori görög irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970.

 

Ritoók Zsigmond, Görög irodalomtörténet= Havas-Tegyey, Bevezetés az ókortudományba, Debrecen, 1999.

 

Ritoók Zsigmond, Antigoné magányossága, Holmi, 1998 / 10.

 

Ritoók Zsigmond, A hallgatás Euripidész drámáiban, Literatura, 2000 / 4.

 

Ritoók Zsigmond, Vágy, költészet, megismerés: válogatott tanulmányok, Budapest, Osiris, 2009.

 

Falus Róbert, Görög harmónia, tanulmányok, cikkek, Budapest, Gondolat, 1980.

 

 

 

IV.: Szerelmi vallomás és költői hitvallás az antik lírában

 

Kötelező olvasmányok:

Szapphó (Aphroditéhez, Édesanyám! Nem perdül a rokka...)

Alkaiosz (Az állam hajója, Bordal)

Anaekreón (Gyűlölöm.., Bordal, Töredék a halálról)

 

Catullus (Gyűlölök és szeretek, Éljünk Lesbia, Lesbia madárkája)

Horatius (Melpomenéhez, Leuconéhoz, Taliarchushoz, A rómaiakhoz, Ars poetica)

Vergilius (IV., IX. ekloga)

 

http://mek.oszk.hu/07000/07081/07081.pdf

http://mek.oszk.hu/00300/00386/00386.htm

http://mek.oszk.hu/00600/00640/html/fordit01.htm

http://mek.niif.hu/06500/06540/06540.htm

 

 

Ajánlott szakirodalom:

Arisztotelesz, Poetika, Kossuth Kiadó, Bp., 1997.

 

Babits Mihály, Az európai irodalom története, Auktor Kiadó, Bp., 1997.

 

Falus Róbert, Az ókori görög irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970.

 

Catullus, Vergilius, Horatius versei, Sziget Könyvkiadó BT, Bp., 2000.

 

Falus Róbert, A római irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970.

 

Adamik Tamás, Római irodalom az aranykorban, Seneca Kiadó, Bp., 1994.

 

Adamik Tamás (s. a.r.), Catullus versei, Catullus művei, Catullus a magyar irodalomban, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.

 

Adamik Tamás, Sanctissima religio: vallás- és irodalomtudományi tanulmányok, Orpheusz alakja a magyar és világirodalomban, Szt. István Társulat, 2012.

 

Ritoók Zsigmond, Költészet és rétorika a görögöknél, Holmi 2004 / 11.

 

Falus Róbert, Horatius, Bibliotheca Kiadó, Bp., 1958.

 

Ritoók Zsigmond, Horatius és az arany középszer = Vágy, költészet, megismerés: válogatott tanulmányok, Budapest, Osiris, 2009.

 

 

 

  1. A szerelem nyelve a trubadúrok, a petrakisták, az angol metafizikus költők lírájában. (Ajánljuk a frazeológia, a lírai időviszonyok, a költői képek komplexitásának a vizsgálatát. A mellékletben megadott Bernart de Ventadorn-, Petrarca-, Donne-vers mellé más költemények elemzése is bevonható.)

 

Ajánlott antológiák, szövegkiadások:

Rónai Mihály András szerk. Nyolc évszázad olasz költészete. Magvető, Bp., 1957., (Libri. Bp., 2014.), Lakits-Rónay-Szegzárdy szerk. Francia költők antológiája. I. kötet. Európa, Bp., 1962., Francesco Petrarca daloskönyve, Európa, Bp., 1967., Bánki Éva szerk. Tavaszidő édessége. Kairosz. Bp., 2004. Bánki Éva-Szigeti Csaba szerk: Udvariatlan szerelem. Prae.hu., Bp., 2006.,  John Donne: A szerelem istensége. Lazi, Szeged, 2007.

 

Ajánljuk még a középkor „szerelemtanát”: Andreas Capellanus A szerelemről. (Rajnavölgyi Géza ford.) Balassi. Bp. 2012. (Latinul: Capellanus, Andreas The Art of Courtly Love. Columbia University Press, New York, 1964. Vagy http://www.thelatinlibrary.com/capellanus.html)

 

Ajánlott szakirodalom:

, Dronke P.: The Medieval Lyric. Hutchinson, 1968., 1981., Szabics Imre: A trubadúrok költészete. Balassi, Bp., 1995., Madarász Imre: Az olasz irodalom története, Attraktor, 2003., Schultz, James:A.Courtly Love, the Love of Courtliness, and the History of Sexuality. The University of Chicago Press, Chicago. 2006., A francia irodalom története, szerk. Maár Judit, Budapest, ELTE-Eötvös, 2011., És még Michael Delahoyde: Courtly Love http://public.wsu.edu/~delahoyd/medieval/love.html , Umberto Eco munkacsoportja: http://www.oilproject.org/lezione/il-petrarchismo-19729.html és T. S. Eliot angol metafizikus költőkről szóló tanulmányát (Káosz a rendben. Irodalmi esszék. Gondolat. Bp.,)

 

 

  1. Lovagi epika és… (választható)

a/ Cervantes vagy

b/ XX-XXI. sz-i popkultúra (medieval fantasy, young adult irodalom)

 

Kötelező egy középkori lovagregény. Ajánljuk Thomas Trisztánját, Chrétien de Troyes Yvainjét vagy a Sir Gawain és a Zöld lovag c. névtelen regényt, de más  is választható. Mellé kötelező vagy a teljes Don Quijote és /vagy egy szabadon választott medieval fantasy.

 

MINENKINEK kötelező a Don Quijote egyes (mellékletben is megadott) fejezetei:  I-III., XVI., XIX., XXIV-XXV., XXX-XXXI.

 

Ajánlott szakirodalom: Erich Auerbach Mimézisének Cervantesre vonatkozó fejezete, in Mimézis, Gondolat, Bp., M. Stanesu-M. Zink: A középkori regény története az európai irodalomban. Palimpszeszt, Bp., 2000. C. Alvar, J.C. Mainer, R. Navarro: A spanyol irodalom rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002., 1985., Csuday Csaba (szerk.) Cervantes és a Don Quijote, PPKE, Pécs, 2005., Jes Battis – Susan Johnston (szerk.): Mastering the Game of Thrones: Essays on George R. R. Martin’s A Song of Ice and Fire. MCFarland, 2015. , Stuart Lee – Elizabeth Solopova: The Keys of Middle-earth: Discovering Medieval Literature Through the Fiction of J. R. R. Tolkien. Palgrave MacMillan, 2. kiadás, 2015.

 

 

 

VII. FORDITOTT KÖZÉPKOR.

a /A magyar Villon.

b /Dante Ulyxese (A Pokol XXVI. éneke) a magyar műfordítás-irodalomban, Babits, Baranyi és Nádasdy fordításainak összehasonlítása.

(nem választható, mind a kettő kötelező)

 

Ajánlott szempontok: a „fordítói hűség” probléma, a „formahű fordítás” mítosza, a nyelvválasztás / szóhasználat, archaizálás, verselés, metaforika jelentősége, az Odüsszeusz-(Ulyxes-)motívum lehetséges értelmezési irányai, szerepe a dantei univerzumban

 

Villonhoz még: A „vágáns hang” interpretációs lehetőségei a XX. századi magyar irodalomban, a mellékletben megadott három vers (Négysoros, Szépasszonyok balladája és a Tűnt idők lovagjainak balladája) különféle fordításainak alapos vizsgálata , a magyar Villon-kultusz jellemző sajátságai

 

Ajánlott szakirodalom: Bán Imre: Dante-tanulmányok, Szépirodalmi, Bp., 1988., Kelemen János: A Szentlélek poétája (Dante). Kávé Kiadó . Bp., 1999., Kelemen János: A filozófus Dante http://www.kelemenjanos.hu/A_filozofus_Dante.pdf.

1999., Szigeti Csaba: Horatius a Sorbonne-on, Faludy az Akadémián http://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=horatius-a-sorbonne-on-faludy-az-akademian_670,  Papp Attila Zsolt: Faludy legnagyobb kalandja: az átköltött Villon http://korunk.org/?q=node/7818, Pál József: Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban. Akadémiai Kiadó. 2009.

 

És még Jánossy Lajos beszélgetése Nádasdyval http://www.litera.hu/hirek/nadasdy-adam-a-tartopillerekkel-dolgoztam, Kálmán C. György beszélgetése Nádasdyval http://www.jelenkor.net/interju/651/az-eredeti-sem-pava, Kelemen János kritikája: http://www.holmi.org/2012/12/kelemen-janos-baranyi-ferenc-%E2%80%9Epokol%E2%80%9D-forditasa-dante-alighieri-pokol-forditotta-baranyi-ferenc

 

 

VIII. Reneszánsz állam- és politikaelméle.

         Niccolò Machiavelli: A fejedelem

 

Kötelező: Machiavelli: A fejedelem http://mek.oszk.hu/00800/00867/00867.htm

 

Ajánlott szakirodalom: Quentin Skinner: Machiavelli, ford. Pálosfalvi Tamás, Bp., Atlantisz, 1996., Peter Burke, A reneszánsz Itáliában. Osiris, Bp., 1999., 134-167. Kaposi Márton, A machiavellizmus jelenléte és Machiavelli hatása a magyar reneszánsz eszmevilágában, in: Uő, Élő középkor és halhatatlan reneszánsz, Bp., Hungarovox, 2006, 145–224., Lukácsy Sándor: Az állam lelke (Machiavelli és egyházi irodalmunk), Irodalomtörténeti Közlemények, 102 (1998), 301–336., Nagy József: Machiavelli, a retorikai hagyomány megújítója, Magyar Filozófiai Szemle 44 (2000), 405–415.

 

 

 

  1. Shakespeare

a/ és az Erzsébet-kori angol színház

b/ és a magyar műfordítás-irodalom (választható)

 

Kötelező legalább két Shakespeare-dráma

 

 

Ajánlott szakirodalom: Jan Kott: Kortársunk, Shakespeare. Gondolat. Bp., 1970., Mihail Barg: Shakespeare és a történelem. Gondolat, Bp., 1986.  Dávidházi Péter: “Isten másodszülöttje”.A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Gondolat. Bp., 1989., Géher István: Shakespeare-olvasókönyv. Cserépfalvi. Bp., 1992. Józan Ildikó (szerk.): A műfordítás elveiről – Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény. Balassi Kiadó, Bp., 2008., Pataky Adrienn: Az újrafordításokról a Julius Caesar kapcsán. http://www.ambroozia.hu/index.php/kritika-2/pataky-adrienn

 

Ajánljuk még a Shakespeare-fordítókkal készített interjúkat. Eörsivel, http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/24/24_muv_szele.htm, Nádasdy Ádámmal: http://szinhaz.hu/2017/06/15/nadasdy_adam_shakespeare_eroteljesen_a_hatasra_torekszik

 

 

  1. Antik, barokk és „naív (barbár) eposzok

 

a/ a homéroszi eposz sajátosságai (előtérben az Odüsszeiával)

b/ a barokk eposz jellemzői (különös tekintettel Tassóra és Zrínyire)

……..c/ a Nibelung-ének cselekménye és későbbi hatástörténete

 

Kötelező: Homérosz: Odüsszeia. Tasso: Megszabadított Jeruzsálem (I., IV., V., XVII. ének)

 

Ajánlott a teljes Nibelung-ének (de a cselekményt Dömötör Tekla Germán-kelta regékjéből is megismerhetjük) és figyelmükbe ajánljuk Térey János Nibelung-lakóparkját

 

Ajánlott szakirodalom: Arany János: Zrínyi és Tasso. http://szelence.com/tan/1arany.html,  Szerb Antal: A világirodalom története: http://mek.oszk.hu/14800/14872/, Bán Imre (szerk.): A barokk. Gondolat, 1962., Bp., Falus Róbert, Az ókori görög irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970., Ritoók Zsigmond: A görög énekmondók, Bp., 1973., Karsai György: Homérosz: Odüsszeia, Bp., 1998. (Talentum műelemzések), Szlezák, T.A.: Homérosz. A nyugati irodalom születése. Atlantisz. Bp., 2016., Zemplényi Ferenc: Válság csodaországban http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/01_szam/09.htm, Neil Gaiman: Északi mitológia. Agavé, Bp. 2017.

 

 

 

  1. Bűn, szabadság, felelősség. Eleve elrendelés és szabad akarat a XVII. sz. tragédiáiban.

 

a/ Calderón Az élet álomjában

b/ Racine Phaedrájában (választható)

 

Ajánlott szakirodalom: Szerb Antal Világirodalom történetének vonatkozó részei mellett

Lucien Goldmann: A rejtőzködő isten. Budapest, 1977. 561-725., Paul Ricoeur. Temps et récit.  L’intrigue et le récit historique., Paris, Le Seuil, 1991., C. Alvar, J.C. Mainer, R. Navarro: A spanyol irodalom rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002., Maár Judit (szerk.): A francia irodalom története.  ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2011.

A fenti művek összehasonlítása Voltaire Candide-jával. A Racine-dráma összevetése Euripidesszel, a Calderón-mű összehasonlítása Szophoklesz Oidipuszával. (III. tétel). Ajánlott szempont még: a két nagy „nemzeti tragédia” kapcsán a nemzeti kánon és az európai kánon (ha van ilyen) viszonya, a műfordítás és a színház jelentősége a nemzeti kánonok közvetítésében, a Térey-fordítás (Az élet álom) sajátosságai.

 

 

XII: Lessing: Három gyűrű (Bölcs Náthán) http://www.magyarulbabelben.net/works/de/Lessing,_Gotthold_Ephraim-1729/Nathan_der_Weise_(Die_Ringparabel,_detail)/hu/48644-B%C3%B6lcs_N%C3%A1th%C3%A1n_(A_h%C3%A1rom_gy%C5%B1r%C5%B1_mes%C3%A9je,_r%C3%A9szlet)

Ajánlott szakirodalom: Hannah Arendt: Rede über Lessing: Von der Menschlichkeit in finsteren Zeiten. nMünchen, 1960., Halász Előd: A német irodalom története. Gondolat. Bp., 1987., Friedrich Niewöhner: Veritas sive Varietas. Lessings Toleranzparabel und das Buch von den drei Betrügern. « Bibliothek der Aufklärung ». Lessing-Akademie. 1988., Győrffy Miklósː A német irodalom rövid története, Corvina Kiadó, 1995., Pierre Chanau: Felvilágosodás. Osiris, Bp., 1998.

Ajánlott szempont: a XXI. század eszmei-politikai mozgalmai és a felvilágosodás hirdette vallási tolerancia.

Ehhez ajánljuk: A Korán-fordító Simon Róberttel készült interjút: http://magyarnarancs.hu/kulpol/a-kor-negyszogesitese-100169, Slavoj Žižek tanulmánykötetét, A ​törékeny abszolútumot (Typotex, Budapest, 2011.), Michel Houellebecq pamfletjét, a Behódolást. (Magvető. Bp., 2015.)

 

 

XIII. Az angol fejlődésregény és a felvilágosodás

a/ Daniel Defoe: Moll Flanders

b/ Henry Fielding: Tom Jones

 

Ajánlott szakirodalom: Szerb Antal: A világirodalom története. http://mek.oszk.hu/14800/14872/ Ungvári Tamás: Fielding. Művelt nép. Bp. 1955., Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: Az angol irodalom története, Gondolat, Bp., 1972., McKeon, Michael: The Origins of the English Novel, 1600–1740 Johns Hopkins University, Baltimore Press, 1987., Watt, Ian: The Rise of the Novel: Studies in Defoe, Richardson and Fielding, Pimlico, London, 2000.

 

Ajánlott szempontok: Összevetés a Robinson Crusoe-val és a Candide-dal. “Igazi” és “hamis” anyák az angol fejlődésregényekben. A női elbeszélés sajátosságai. Kunigunda és Moll monológja. A Tom Jones elbeszélésviszonyai stb.

 

 

 

XIV. A német fejlődésregény

 

a/ negatív fejlődésregény? Goethe: Az ifjú Werther szenvedései

b/ művész vagy polgár? Goethe: Goethe: Wilhelm ​Meister tanulóévei

 

Ajánlott szakirodalom: Szerb Antal. A világirodalom története: http://mek.oszk.hu/14800/14872/Jacobs, Jürgen: Wilhelm Meister und seine Brüder. Untersuchungen zum deutschen Bildungsroman. München. 1972., Halász Előd: A német irodalom története. Gondolat. Bp. 1987., Győrffy MiklósːA német irodalom rövid története, Corvina Kiadó, 1995., Minden, Michael: The German Bildungsroman: Incest and Inheritance. Cambridge University Press, Cambridge, 1997.

 

Ajánljuk még http://www.goethezeitportal.de/index.php?id=goethe és Goethe magyarországi recepciójáról a  Magyar Rádióban 1998-ban elhangzott műsor szerkesztett változatát http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0708/08besz.htm és Thomas Mann regényeit: Varázshegy, Lotte Weimarban, Egy szélhámos vallomásai

 


 

A járványhelyzetre való tekintettel a szóbeli vizsgán megelégszem egy egyszerűsített olvasmányjegyzékkel. A linkekért köszönet Halász Rékának.

 

 

  1. Homérosztól 1 db (választható):

 

  1. Görög tragédiából 2db (választható):

 

 

  1. Ókori görög veresek (2-2 vers, 2-2 költőtől): https://mek.oszk.hu/00300/00386/00386.htm
  2. Catullus, Vergilius és Horatius (12 db vers):

Catullus:

Vergilius összes művei: http://mek.oszk.hu/06500/06540/06540.pdf

Horatius összes művei: Google Drive linken (Orosz Melitta készíti)

 

  1. Augustinus – Vallomások: https://mek.oszk.hu/04100/04187/04187.pdf
  2. Lovagregények (legalább 1):

 

 

  1. Ovidius – Átváltozások: https://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm

 

  1. Walter von der Vogelweid: https://www.magyarulbabelben.net/works/deall/Vogelweide%2C_Walther_von_der-1170

 

  1. Apuleiusz- Ámor és Pszyché: https://mek.oszk.hu/06100/06151/06151.htm

 

  1. Aucassin és Nicolett: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/toth-arpad-1CABE/versforditasok-1D717/aucasin-es-nicolete-1DB72/

++++++++

Dante Pokol (letölthető), 2 szabadon választott Shakespeare-dráma (letölthető), Cervantes-fejezetek (letölthető), Jonn Donne-versek (letölthetők)

Igyekezzenek a Trisztán-regényből minél több neten található részletet elolvasni.

 

Ígértem, hogy összeszedem azokat a trubabdúrverseket, melyeket számon kérek a vizsgán

(ld. lejjebb)

 

 

AQUITÁNIAI VILMOS

(I.)

 

Barátaim, ildomos        lesz énekem,

inkább csak bolondozás,       nem értelem.

De lesz benne szép öröm,       ifju szív, meg szerelem.

 

Aki ezt nem érti meg,        az nemtelen,

s nem is dúdolgatja majd        önkéntelen.

Szerelem nem múlik ott,        hol dalolják szívesen.

 

Két paripám osztozik       a nyergemen,

csatán mindkettő derék,     friss, eleven,

de egymást nem tűrik ők        – túl kell adnom egyiken!

 

Ha járna két jó lovam        szép kezesen,

nem lenne gond, holmimat        hová tegyem,

hisz nyeregben úgy ülök,       mint e földön senki sem

 

Egyikük növekedett        a hegyeken,

s egyre makrancoskodik,       vad, féktelen:

ágaskodik, ha a lovász           megvakarná rendesen.

 

A másik hazája meg        jó Confolens,

nincsen nála kanca szebb      – azt meghiszem!

Arany, ezüst, drága kincs       mellette mind értéktelen!

 

Legelészett mint csikó            zöld réteken,

urat szereztem neki,       s feltételem:

egy évet tölt ővele,        száz évet meg énvelem.

 


 

X.

 

Az évnek édes új szaka

lombot fakaszt, s madár dala

zeng az erdőn százféleképp

– szállnak frisshangú énekek.

Ejtse az ember is szerét,

hogy azt tegye, amit szeret.

 

Onnét, hol szívem otthona,

nincs híradás, levél soha:

kerül az álom, nevetés.

Ezért hát lépni sem merek,

míg nincsen rá bizonyiték,

hogy miként vágyom, úgy lehet.

 

Olyan szerelmünk, mint e kép:

galagonya ágára nézz,

senyved csak bokrán reszketeg

esőben, fagyban éjszaka,

s reggelre naptól ébredez,

zöld lombra süt fény sugara.

 

Emlékszem egy reggelre még,

viszály után jött békeség,

s adott nekem egy nagy kegyet:

gyűrűje volt meg ő maga.

Hogy éljek, Isten adja meg,

s fogjam megint, mit rejt ruha!

 

Nem érdekel a rút beszéd,

őrzöm jó szomszédom szivét.

Tudom, hogy bár sok nyelv pereg,

s fut a dicsekvő szó tova:

szerelemről locsog-fecseg…

Van késünk, s van mit vágnia!

 

JAUFRE RUDEL: MAJUSBAN HOSSZÚ MÁR A NAP

 

Májusban hosszú már a nap,
madárdal ringat, távoli,
s ha másfelé visz gondolat,
szerelem az – egy távoli.
Lehorgadt fejjel ballagok,
galagonya s szép dallamok
olyanok, mint a tél fagya.

Áldom s dicsérem az Urat
szerelmemért, bár távoli,
de rám kétannyi baj szakad
minden jóért, mi távoli.
Ó, mért nem zarándok vagyok?
Vándorbot kéne és daróc,
s szép szeme rám pillantana!

Ha kérem majd, s be is fogad,
öröm lesz az, de távoli,
s mellette laknom tán szabad,
habár hazám oly távoli.
Fonunk majd szóba egyre szót,
hisz itt van ím, ki messze volt,
s édes, ha szépen szól szava.

Jókedvem ám bánatba csap,
elhagyva őt, ki távoli…
Látom majd újra társamat?
– földünk egymástól távoli.
Az út, mi vár rám, annyi sok,
hogy róla mit se mondhatok.
Legyen Isten akarata!

Más szerelem vigaszt nem ad,
csupán csak ez, mely távoli,
s nála nemesebb nem akad,
se itteni, se távoli.
Erénye fényesen ragyog,
és engem érte mint rabot
tömlöcbe zárhat mór vasa.

Isten, ki teremtője vagy
szerelmemnek, mely távoli,
szándékomhoz erőt is adj,
s meglássam őt, ki távoli,
mint létező igaz valót.
És kertje, ágyasháza ott
számomra volna palota!

Lázban kívánom, így igaz,
legyen szerelmem távoli,
öröm másként nem látogat,
csak ha szerelmem távoli…
Célomhoz ám én nem jutok,
őrszellemem fondorkodott:
én szeretek, s hölgyem soha.

Célomhoz ám én nem jutok,
legyen a szellem átkozott:
szerelmet nem kapok soha.

Rajnavölgyi Géza fordítása

 

BERNART DE VENTADORN: SZÉP NÉZNI ERDŐRE-BOKORRA

 

Szép nézni erdőre-bokorra,

kizöldül újra fa s bokor,

a lombos ág alatt dalolva

a madár szerelmet dalol,

és abból kél a fájdalom,

és öröm fut a fájdalomba,

szerelmem, ha akaratomra

vágyik, ahogy én akarom.

 

Akarom, ám gőgje hatalma

lesújt, s bennem ily hatalom

feléje nincs. Bár úgy fogadna,

ahogy én őt elfogadom!

A többi asszonyt elhagyom

érte; Isten vesztem ne hagyja!

Tegye, hogy szívében foganva

szerelmét magamba fogom.

 

Fogom magamba, s tart bezárva;

a börtönömön ő a zár;

igaztalanul ér a vádja,

őt inkább illetné a vád:

ő a hibás, de megbocsát

a szívem, s újra megbocsátja;

mert szép és jó minden hibája,

tudom, jók benne a hibák.

 

Hibái jók — ez adományra

könyörgök még egy adományt:

a szám minden böjtje hiába,

csókja gyógyítná a hiányt.

De ily nagy díjat ő nem ád,

bár nagylelkű a díjadásra.

S belévág az ember szavába,

kiforgatja minden szavát.

 

Szavát forgatja felcserélve,

de nem fordul el, s nem cserél

a szívem vágya mást fölébe:

hűségesen vágyom felé,

de nem sóhajt szerelmemért,

s hiába sóhajtozom érte:

hatalmas szépségére nézve

tudom, szemem halálba néz.

 

Nézem halálom, s a remény

elhagy, s el az öröm reménye,

de jó vagyok a szenvedésre;

tűrök, s megtart a szenvedély.

 

Ford.: Horváth Viktor


Bernart de Ventadorn:

[Repíti a víg pacsirtát] (Magyar)

Repíti a víg pacsirtát
öröme fel a nap felé,
majd zuhan, mert édes titkát
az ég átöntötte belé.
S jaj, én csak állok sóváran,
s nézem, mily boldogságra lel;
csoda, ily vágy parazsában,
szívem hogy nem olvad el.

Hittem, titkaid, szerelem,
mind ismerem. S íme, dehogy!
Nem lehet Őt nem-szeretnem,
kit nem szeretni volna jobb.
Övé lett lelkem, életem,
övé a világ, s önmaga,
semmi sem maradt énnekem,
csak vágyam, s szívem bánata.

Oda vagyok ím, egészen,
Ő ül törvényt már felettem,
mióta szemébe néztem,
és e tükör foglya lettem.
Tükör, téged nézlek egyre,
sírba tesz a sok sóhajtás,
mélyed elnyel, mint elnyelte
egykor Narcissust a forrás.

A hölgyek hitszegő kegyét,
s hamis szavát már elhagyom,
szolgáltam őket, de elég,
vak, bolond hitem feladom,
mert nem pártolnak, ha gyötör,
mit bánják, bár megöljön is;
tudom, csalfák, mind egy tőről
sarjadt csalán, mérges tövis.

Hölgyem is ily vérbeli nő,
ezt hányja szemére dalom,
az egyenest elveti Ő,
ha van más útra alkalom.
Gúnyol, ad fonák kegyelmet;
mint bolond, állok, nem értem,
mi történt; úgy jártam, lehet,
mint merész, túl magas bércen.

Nincs irgalom, ez színvaló,
hogy így van, nem is sejtettem;
ki adhatna, nem hajlandó,
s ha nála sem, hol keressem?
Őt nézve, ki hinné róla,
hívét, kit tép a szerelem,
s ki nélküle nem lel jóra,
hagyja veszni könyörtelen?

Mivel megvet, s egy fityinget
sem ér nála könnyem, versem,
neki immár búcsút intek,
s nem mondom többé: – szeretem!
Elhagyom hát szolgálatát,
és halálom lesz válaszom;
mert nem maraszt, bujdosás vár,
indulok, hová, nem tudom.

Tristan, e vers semmit sem ád,
indulok, hová, nem tudom,
lantom bevégzi már dalát,
s nőktől, Ámortól búcsúzom.

 

GAUCELM FAIDIT: ÖRVÉNYLŐ TENGEREK

örvénylő tengerek
csalóka fároszok
mogorva révhelyek
hál’isten párolog
emlékük s dal ered
sok bajra szót kerítve
mi kínzott akkor untalan
de Isten adta víg utam
Limoges felé honnét ugyan
fájt egykor menni messze
sorsom ki jóra vitte
Irántad él hálám Uram

Istennek köszönet
kegyelmet Ő adott
hogy újra ott legyek
hol kis kertecske jobb
mint másutt nagy terek
pompája büszke dísze
mert úrnőnk nem méltánytalan
se tett se szó nem oktalan
s hites igaz szerelme van
ajándék szebb se kéne
s mint édes szíve kedve
nincs föld hol lenne más olyan

dal kell   énekelek
örömöm fenn lobog
csábítva hölgyeket
így lesztek boldogok
források friss vizek
pezsdítik szívem egyre
mező kert mind kedvemre van
s ha tengerár zúg bárhogyan
vagy bóra misztrál szél rohan
hajóm meg nem remegne
még gálya sem ijesztne
s akár naszád állná utam

aki üdvöt keres
nem bántják a bajok
lelke javára tesz
a jó kell nem a rossz
de kit gazság vezet
s rabolni száll a vízre
az dúlt lesz ott majd nyugtalan
bőszül hamar s minduntalan
hiszi hogy száll holott zuhan
minden reménye veszve
s mi volt mind odavetve
szív és lélek ezüst arany

Rajnavölgyi Géza fordítása


 

 

GALEGO-PORTUGÁL

 

Pero Meogo:

Felkelt a csinos lány (Magyar)

Felkelt a csinos lány, kelt a karcsú lányka:

megy szép haját mosni a hideg forrásra.

Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.

 

Felkelt a karcsú lány, kelt a csinos lányka:

megy hűs forrásvizet önteni hajára.

Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.

 

Megy szép haját mosni a hideg forrásra:

Jön hozzá kedvese, aki őt kívánja.

Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.

 

Megy hűs forrásvizet önteni hajára:

jön hozzá kedvese, szerető szép párja.

Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.

 

Jön hozzá kedvese, aki őt kívánja:

hegyi szarvas lépett a tiszta forrásba.

Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.

 

Jön hozzá kedvese, szerető szép párja:

zavaros lett a víz a szarvas nyomába’.

Vígan szerelemtől, szerelemtől vígan.

————-
Pero Meogo:

Láttam zöld füveket (Magyar)

Láttam zöld füveket,

Szarvasünők jöttek,

Barátom.

 

Láttam agancsokat,

Vad szarvasbikákat,

Barátom.

 

Mikor ünők jöttek

Pántlikám vizes lett,

Barátom.

 

Vad bikák vágtattak,

S megmostam hajamat,

Barátom.

 

Pántlikám kimostam

S arannyal befontam,

Barátom.

 

Hajamat megmostam

S arannyal befontam,

Barátom.

 

Arannyal befontam

Pántlikám s rád vártam,

Barátom.

 

Arannyal befontam

Hajam, s terád várok,

Barátom.

————–
Pero Meogo:

Szép lány vagyok, (Magyar)

Szép lány vagyok, s haragos a kedvem,

mert kedvesem arra kért meg engem,

a forrásnál várjak,

hová a szarvasok vizet inni járnak.

 

Nem csoda, hogy majd sírok dühömben,

mert van mersze azt kérni éntőlem:

a forrásnál várjak,

hová a szarvasok vizet inni járnak.

 

Ó, szinte már elvette az eszem,

úgy megszoktam, hogy nem jön, csak üzen:

a forrásnál várjak,

hová a szarvasok vizet inni járnak.

————————–

 

Afons’ Eanes do Coton

Apátné asszonyom, ha más…

 

Apátné asszonyom, ha más
nem, ön minden jónak tudója,
s bölcs is, mint mondják (Isten óvja);
hallgasson meg, ki jó tanács
végett kegyed tán zaklatom:
most házasodtam, s nem tudom,
hogy mi fán terem a baszás.

Ugyanis fülembe jutott,
hogy a tökéletes dugásban
kegyednél, asszonyom, tudásban
s tapasztalatban nincs nagyobb,
s kérem: legyen a mesterem,
hisz én e téren, restellem,
de szinte zöldfülű vagyok.

S ha öntől leckét vehetek,
s egykor mester-baszó leendek
én is, meghálálom kegyednek,
s megteszem, amit tehetek:
baszás közben mindenkoron
az ön üdvéért, asszonyom,
egy Miatyánkot rebegek.

S így, úrnőm, biztos mennybe megy –
üdvére hat hét koplalással
sem lehet ennél jobb hatással,
s az Úr előtt is kedvesebb,
ha az Ő báránykáinak
oktatja, hogy s mint basszanak,
s miképp riszálják seggöket.

 

Fernand’ Esquio

Apátné asszonyom, kegyednek…

 

Apátné asszonyom, kegyednek
én, Fernand’ Esquio lovag,
küldöm ez ajándékokat,
jeléül a mély tiszteletnek,
s mert jobban nem érdemli más:
négy nagy fasz, francúz kvalitás,
keresve se találna szebbet.

Mert barátnémnak nevezem,
kegyelmedért nem volna drága
számomra semmi, ám hiába,
más nincs most kéznél hirtelen:
négy kiváló fasz, két csomagban,
magam egy polgárnőtől kaptam,
s kegyednek adom szívesen.

Kegyelmed finom gusztusa
biztos tetszésben részesíti
őket, hisz büszkén ékesíti
mindet kettős golyóbisa:
négy lófasz, jó nagyok s erősek,
orans használja kegyed őket:
vegye be majd – imáiba.

Havasi Attila fordításai

 


 

Minnesang (német)

 

Kürenbergi lovag

Több mint egy éven által (Magyar)

Több mint egy éven által szép sólyommadárt

neveltem én, szelíd lett ha hívtam, visszaszállt,

a szárnyait arannyal fontam be, tündökölt,

s akkor magasra lebbent, új ország várta, messze föld.

 

Ujra láttam én most, átsuhant az égen,

a selymes lábzsinórt még lengeti szépen,

a szárnyain aranyszín csillogás remeg.

Uram, kik csókra vágynak, engedd, hogy egyesüljenek.

——-

Walter von der Vogelweide

Ó jaj, hogy eltűnt minden

Ó jaj, hogy eltűnt minden 


Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le, évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?
Amit valónak hittem nem volt talán sehol?
Mély álom ringatott el, csak nem tudom mikor.
Most íme fölriadtam és oly idegen,
mit úgy ismertem én még akár a tenyerem.
Az emberek s a táj, amelyet úgy szerettem,
gyerekkorom kalandos vidéke ismeretlen.
Ki akkor víg barát volt, ma sír felé hajol,
erdőt irtottak erre, amott bedőlt major;
s ha régi patakunk is másképpen folyna itt,
mint hontalan, csak nézném eltűnő fodrait.
Akikre ismerősként gondoltam még tavaly,
alig köszönnek s mindent betölt a baj s a jaj.
Úgy foszlik semmivé most a boldog és merész
gyerekkor, mint a tenger vizére mért ütés
örökre már, ó jaj!

Ó, jaj, hogy élnek itt most az ifju emberek!
Bűnbánat nincs szivükben s mind gondok közt remeg
és mind aggódik folyton: így élni jó talán?
e bús világban, látom, senki sem vidám.
Nincsen tánc, sem ének, gond marta szerteszét,
keresztény ember még íly gyászosan nem élt,
az asszonyok fejéke régen nem ragyog,
parasztgúnyát viselnek büszke lovagok.
Haraggal írt levélben intett meg minket Róma,
örömünk nincs s a bánat oly szívet szaggató ma,
hogy teljesen kifáraszt (jól éltünk hajdanán!)
s most mintha régi kedvünk búra váltanám.
Az égi vadmadár is bánatos felettem,
csodálható-e hát, hogy én is csüggedt lettem?
S mit mondtam vén bolond most sok bajom között?
Aki gyönyörben él itt, mennyekben lesz számüzött,
örökre már, ó jaj!

Ó jaj, mi édes volt, mind megromolt hát mégis!
A mézben látom én ma már lebegni az epét is.
Kívül fehér, piros, zöld a világ s dalra vár,
de bévül úgy sötétlik, mint a rossz halál,
s kit látszat csábított csak, az majd vigaszra lel,
a földi bűnt bünhődés, vezeklés oldja fel.
Lovagok, a vezeklés, ez itt a dolgotok,
sisaktok jó s a páncél, a csuklóvas forog,
megszentelt kardotok van és pajzsotok kemény.
Adná az Úr, hogy méltó lennék a győzelemre én!
Akkor, bár oly szegény vagyok búsás zsold várna rám,
mert nem birtokra vágyom, aranyra sem ma már,
az üdvök koronája örökre szívem vágya,
egy zsoldos elnyerheti, markában ott a dárda.
Ha átkelhetnék én a szent hadak hajóival,
a vízen zsoltárt zengenék és már nem azt, hogy: jaj!
azt már sosem, hogy: jaj!

RADNÓTI MIKLÓS fordítása

 

 

 

 

Előadás a színházban – második rész.

Lenin: Elv… barátaim! Azért gyűltünk itt össze, hogy megvitassuk a világ problémáit, és érdemi javaslatokat dolgozzunk ki a hivatalban lévő kollégák számára. Nos, a világhelyzet koránt sem megnyugtató. Kérem, fejtsék ki észrevételeiket, tegyék meg javaslataikat!

Mátyás: Fő az igazság.

Lenin: Nem baj, amíg nem végzünk, úgysem eszünk.

Mária Terézia: Lemaradtam, megint szülési szabadságon voltam. Tehát, mi is a gond?

A migránsok, Soros, Merkel, a klímaváltozás, kereskedelmi háború az USA-val, a V-4-ek, Orbán, Ukrajna, a klimax stb. – kiabálják egyszerre a jelenlévők, attól függően, hogy ki mit tart igazán fontosnak. Közben belép a terembe egy titkár, és bejelenti: újabb csúcstalálkozóra került sor a Csomolungmán, ám a résztvevőket elsodorta egy lavina, miközben visszafelé tartottak. A társaság a hírre elhallgat, és mindenki a gondolataiba mélyed. 

Johanna töri meg a csendet, aki még az előző gondolathoz szól hozzá: Srácok! Hallottátok, hogy az amcsik Afganisztán, Irak és Szíria után most Irán ellen készülnek? De rég voltam már egy jó kiadós csatában!

Gandhi: Ejnye, húgom! Szomorú, hogy mindig vérontáson jár az eszed. A békés módszerek mindig célszerűbbek, lásd az én példámat!

Rákóczi (gúnyosan): Valóban? Hogy is volt azzal a merénylettel? Békés módszer? Vajon Indira Gandhi, Rabin, Allende, Gyingyics, Lumumba vagy Olof Palme ma is egyetértenének ezzel?

Lenin gyorsan reagál: Ne zsidózzunk, kérem, kerüljük az antiszemitizmus minden formáját!

Attila (kissé tanácstalanul): Akkor most nem is foglalkozunk a Soros-tervvel?

Nem érkezik válasz a kérdésére. 

Sztálin: Én undorodom a mészárlástól.

Lincoln: Azért végeztetted mással.

Néró: Joszif, a te G-szigeteiden még Robinson sem unatkozott volna.

Lincoln (felemeli a Brezsnyev hűlt helye előtt maradt csengőt, és erélyesen megrázza): Hölgyeim és Uraim, ne személyeskedjünk! Komoly problémák megoldását kell elősegítenünk. Ne kövessük el hivatalban lévő kollégáink hibáját, hogy az érdemi munka helyett egymással marakodunk!

Váratlanul lövés dörren a háta mögött, és Lincoln előre bukik. Egy álszakállt viselő statiszta rohan ki a terem oldalsó ajtaján. Ez sem Kennedy volt – gondolja bosszúsan. Közben Lincoln magához tér, és egy segítő éppen rendbe teszi az ábrázatát. 

Gandhinak a vér látványától kicsit felkavarodott a gyomra: Muszáj ezt minden ülésen végignéznem? Mondja már meg valaki annak a fafejűnek, hogy Kennedy nem ebbe a klubba jár!

Lenin (mintha mi sem történt volna): Ne feledkezzünk meg az Iszlám Államról, ami csak látszólag halott, no, meg a három országot érintő kurdkérdésről!

Néró (felkacagva): Tényleg szexuális problémáid vannak, Vilikém?

Lenin (bosszúsan): Vlagyimir! Hányszor kell még bizonygatnom, hogy nem én vagyok Vili?!

Rákóczi: Csigavér, vagy mi ír…! Ne feledd, ezek a hülye rómaiak még most is azt hiszik, minden út Rómába vezet, ahol a harangok közlekednek. Igaz, hogy egy ideje az Afrikából érkező hajókat már nem engedik kikötni Itáliában. Valami Salvini mondta, hogy nem kérnek több feketét, már így sem tudnak éjszaka aludni a tam-tam dobok miatt.

Rettegett Iván: Dá, dá. Via a pia!

Luther: Te Matthias, úgy hallottam, a közel-keleti ramazúriba Hungária is belekeveredett.

Mátyás király: Semmi komoly, Viktor tanult András hibájából, most csak kisebb csapatok mennek feltartani a békét, amit a szövetségesek bombái teremtettek meg.

Sztálin: Ezt a konfliktust majd Vlagyimir és Donald elintézi.

Johanna, kuncogva: Szerintem ez kacsa.

Néró (a hasát fogva): Vajon melyik? 

Hitler: A zsidók is… Nem tudja befejezni, mert lehurrogják. 

Attila: Mindig velük hozakodsz elő. Hagyd már békén őket! Miattad nem lehet érdemben megvitatni a Soros-tervet anélkül, hogy az emberre ne aggatnának valami negatív jelzőt. Hát tudtam én, hogy ez a Szálasi majd felhasználja a sávjaimat? Most meg engem fasisztáznak a baloldalon közlekedők. Pont engem, aki ádázul ütöttem a fascio alatt masírozó római légiókat.

Hitler (indulatosan, rikácsolva): Most nem a te sérelmeidet tárgyaljuk, ne térjünk el a tárgytól! Forgok a síromban, amikor a tévében a válogatott játszik meg a Merkel nyilatkozik. Különben is, úgy kell neked, miért loptad el a sávokat Árpádtól?

Napóleon (kajánul): Dolfikám, ne idegeskedjen. Ön tudja a legjobban, hogy fő a nyugalom; mármint az örök nyugalom. Én sem repesek az örömtől, amikor a mostani mieinket látom játszani, de addig nincs gond, amíg nyernek.

VIII. Henrik: Hozzá kell szólnom e magasröptű eszmecseréhez, mert engem komoly aggodalommal tölt el az Albionban kialakult helyzet.

Kun Béla: Te beszélsz?! Nézd meg, mit művelnek Magyarországon a kisdobosok! Hej, ha ezt Kádár elvtárs tudná! Nyolc év alatt három K. O. Még egy saját jelöltre sem futja. Ki hallott már olyat, hogy egy kommunista tapsol a Karácsonynak? De csak várjatok, mondom nektek, leszünk mi még hatalmon. Ha nem megy a vörös csillaggal, nem megy a vörös szegfűvel, majd megy a vörös iszappal.

Johanna (miközben körülnéz): Apropó, hol van a Jani bá’?

Kun Béla: Rangadót játszik a Vasas a Fradival, oda ment az öreg.

Néró: Sose szerettem a focit.

VIII. Henrik: Így aztán gőzöd sincs róla, te babérkoszorús pojáca. Különben a Vasas már régen nem játszik rangadót a Fradival, kiesett az NB II-be, de azért van új stadionja.

Néró: Attól függetlenül, hogy a focihoz nem értek, elfoglaltuk Britanniát, igaz?!

Rettegett Iván: A Vasashoz visszatérve, nem olyan nagy ügy, nálunk a VB-re olyan modern stadionokat építettek, amiket később szintén másod-, sőt, harmadosztályú csapatok használnak.

Attila: De akkor most van Soros-terv vagy nincs?

Kun Béla: Hogyan lenne már, nem nézel ATV-t? Akkor legalább a Klub Rádiót hallgasd!

Julius Caesar: Nézzük meg, honnét is jönnek ezek a migránsok! Na, ugye, osztom nagy gondolkodónk véleményét, miszerint el kell pusztítani Karthágót. 

Napóleon: Már megtörtént, pont ez a gond, nincs erős állam, ezért sétálhatnak át olyan könnyen az Európába tartó hordák. Hogy is volt az a bizonyos arab tavasz?

Mindenki Lincolnra néz, aki éppen egy kis darab agyvelőt tuszkol vissza a koponyájába. 

Lincoln: Rám ne nézzetek, ez még a barackvirágzás idején történt! Nem a republikánusok műve.

Lenin (a helyzetet kihasználva): Ha már itt tartunk, meg kellene választanunk a soros elnököt. Természetesen magamat javaslom.

Bejelentését hangos moraj követi. Kun Béla, Sztálin és Rettegett Iván tapsol. Attila kirántja kardját a hüvelyéből, Mária Terézia annyira ellenkezik, hogy fejéről leesik a hatalmas paróka. Most az eddig hallgató Szulejmán rázza meg a csengőt és szól.

Szulejmán: Mindezt végig hallgatva, és látva a marakodásotokat, magam is osztom a nagy európai gondolkodó, Mogherini nézeteit, miszerint Európa mély válságban van, és ebből csak az iszlám migráció mentheti ki. Éppen ezért magamat javaslom elnöknek!

Pofátlan, bestye kontyosa, adok én neked elnökséget – Szinte egyszerre csap le Attila és Mátyás kardja a török turbánjára, aki székét felborítva hanyatt vágódik. Nyomban érkezik két teremszolga, akik kivonszolják, és elindulnak vele Szigetvárra, ahol részt vesz az emlékműve avatásán. Ezúttal Attila rázza a csengőt, és kardjával többször az asztalra csap. Lenin elindul az elnöki szék felé, mivel úgy ítéli meg, hogy az iménti eset forradalom volt. 

Attila: Megállj, kopasz! Téged leszavaztak – kardjával fenyegetőleg Lenin felé mutat. 

Johanna: Etele, ne bántsd az öreget! Tudod, hogy mennyit cipelte a gerendát. Kifáradt szegény. Szerintem ráférne egy wellness, ahol a testét jól bekennék finom balzsamokkal.

Napóleon: Johannácskát ajánlom elnöknek.

Lenin (méltatlankodva): Ugyan miért? Én több könyvet írtam!

Napóleon: Csakhogy Johannácskának jobb lábai vannak.

Caesar: A kocka el van vetve.

Mátyás: Anyád, meg a frissen mosott tunikája! Különben is, te csak jártattad a szádat, a kockát a mi Ernőnk valósította meg.

Mária Terézia (méltatlankodva): Nincs benne semmi nőies. Férfiruhában jár, kardot visel, káromkodik, iszik és köpköd, mint egy baka. Felháborító, hogy manapság mennyire elnyomják a nőies nőket.

Kolumbusz: Akkor hát szavazzunk!

Közben újra nyílik az ajtó, az egyik teremszolga lép be, nyomában egy kopasz, kontyos férfi, bő kék inget és buggyos, sárga nadrágot visel. A beavatott olvasó felismerheti benne Yul Brynnert, Tarasz Bulba alteregóját. 

Küldött érkezett Kijevből – szólal meg a teremszolga. A bugyogós férfi, kucsmáját kezében szorongatva, beljebb lép. 

Napóleon: Már megint itt akadékoskodnak. Többször megmondtuk, hogy várjanak türelemmel, most fontosabb dolgunk van!

A teremőrök határozottan kitessékelik a kéretlen vendéget. Közben felébred az egész találkozót átalvó Ferenc József, majd tört magyarsággal megszólal: Minden nagyon szep, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elegedve.

Meghallja ezt a teremből távozó kozák, s ezt a választ tolmácsolja kijevi urainak. A társaság Johannát választja meg elnöknek, majd mindnyájan átmennek a szomszédban lévő Ördögkatlan nevű bárba, ahol a tulaj már várja őket. 

*

– Hát ez meg micsoda? – ugrott fel Mitracsek, aki eddig inkognitóban a hátsó sorban húzta meg magát. – Ráadásul ebből is kihagyott, pedig ott lenne a helyem.

 

 

A borítóterv Lengyel János és Kis Judit munkája

Irodalmi és Társadalmi Portál

make up wisuda jogja make up artist jogja make up artist yogyakarta mua jogja murah mua wisuda jogja make up pengantin jogja mutiara make up jogja make up wisuda jogja murah make up jogja putri rekomendasi make up wisuda jogja make up pengantin jogja putri sekolah make up jogja make up class di jogja make up murah jogja mua di jogja mua jogja bagus make up paes ageng jogja salon make up wisuda jogja salon wisuda jogja make up wisuda wardah jogja salon make up jogja mua jogja terbaik make up wisuda jogja bagus make up wisuda berjilbab di jogja
ujnautilus.info