Címke: műfordítás

John Donne: Istenhozzád: A könnyekről

Kiontanám
eléd a könnyeim, míg itt vagyok,
mert jeled bennük pecsétként ragyog,
arcod rajtuk, mint vert pénz oldalán;
így ők veled
értékesek.
Bánat-gyermekeknél többek a könnyek,
lehullsz te is, ha arcomról leszöknek;
így válunk senkijévé két távoli földnek.

Föld-féle gömbre
a dolgos ember ráfektetheti
az összes földrészt, ha tetszik neki,
s máris a semmit mindenné kötözte.…

Juan Ruiz: A jó szerelem könyve (részletek)

ALCARAZ KIRÁLY FIÁNAK HOROSZKÓPJA
(HORÓSCOPO DEL HIJO DEL REY ALCARAZ)

 

Alcaraz régesrég élt, király volt és arab;
mikor neje először szült néki szép fiat,
küldött a bölcsekért, hogy hát nyilatkozzanak,
mily jegyben született és mily csillagzat alatt.

 

Az asztrológusok közt, kik csak érkeztek egyre,
öt nagyhírű tudós volt, híres bölcs, jeles elme;
az ominózus napról, sorban, egymást követve,
előbb az egyikük szól: “Agyon lészen kövezve.”

 

A másik másra gondolt: “Élve megyen a lángba”.…

Herta Müller: Ha hallgatunk, kellemetlenné válunk – ha beszélünk, nevetségesek leszünk

 

A hallgatás nem a beszéd közben tartott szünet, hanem önmagában álló dolog. Otthonról, a faluból ismerek egy olyan életmódot, ahol a szavak használata nem vált megszokássá. Ha az ember soha nem mond semmit magáról, akkor keveset beszél. Minél többet volt képes valaki hallgatni, annál erősebb volt a jelenléte.…

Higucsi Icsijō: A tizenharmadik éjszaka

1.

Általában egy impozáns, fekete riksával jött, és szülei, amint meghallották, hogy leányuk megérkezett a kapu elé, kisiettek, hogy üdvözöljék. Ezen az estén azonban már az utcasarkon kiszállt és hazaküldte a kocsit. Rosszkedvűen ácsorgott a rácsos kapun kívül. Hallotta, hogy édesapja odabent a szokott nagy hangon éppen ezt mondja: „Milyen szerencsés is vagyok!