Zuhanyrózsa alatt állva
addig iszok, amíg tele nem leszek.
Csendéletet utánozni olyan, mint
apró lépéseiket tenni lépések felett.
Gishin. Koreaiul szellem.
Shon. Kéz.
Sose mondtam senkinek
semmit.
Idősebben nem öltözöm fel.
Nem szánhatod meg a gyereket.
Akár az ártatlanság és a kövérség
sose voltam pontos.
Szándék ellenére a mennyezetről
lehulló stukkót eszem az arcomról.
Azért mesélek történeteket,
mert szüleim messze távol élnek.
Nagypál István fordítása
Ravatalon a nemzet. Nézd csak Hidalgo
a művedet. Káprázatos siker.
Még néhány bombát. Igen, többet!
Csak pár ökölcsapást a dolgos arcokba:
Christus regnat.
Ki sóhajtózik itt? Élnek a holtak?
Mi van a hurokkal? Éles a balta?
Újra hidrafők nőnek? Nem fáj?
Ki mozdul még? A csontváz?
Christus regnat!
Jubilate! Katedrálisod tornyából
győzelmi kiáltást a néma országba.
Nincs visszhang? Ki szórakozna a söpredékkel?
A pestises, fekete folyó felett Titkolják:
Christus regnat.
Mégis hallani, a visszhang bár halkul,
s e szörnyű összhang közepette torra vigyorít.
Szél szórja ott két parancsszó halálos magvait:
Allah akbar,
Christus regnat.
1938. május 22.
A Csógen nyolcadik évének (1035) ötödik hó tizenhatodikán, a főtanácsadó balfelőli miniszter (Fudzsivara no Jorimicsi) rezidenciáján rendezett költőverseny tankái (4.)
Hetedik Szentjánosbogár
Bal Győztes [Josicune]
Jobb [Akazome Emon]
Nyolcadik Vadászfáklya
Bal Győztes Kinjori
Jobb Emon
Fittler Áron fordítása
jazz szólt
ringatta a tömeget
aztán figyeltek
aztán
ő,
táncolt
és ringatta a hasát
és ringatta a testét
és ringatta a lelkét
akkordokra hullámozva
bámulta a húrokat
míg
halott voltam
nemlét ejtette
pont
volt végső válasz feleslegességemre
nekem felállt, ők elmentek
Farkas Kristóf Liliom fordítása
6 CO2 + 6H2O fény → C6H12O6 + 6 O2
Próbálok egyenletet alkotni, hogy átváltoztassam
a fényt felfogható dioxiddá.
Tedd az öklödet, akár egy követ a melledre, s mondd:
a jövő előtt állok, hogyha egy kedves tigris vagyok,
aki víz alatt úszik. Egy kis folyó menti házban
fogok élni, mert én tényleg egy tudós vagyok.
Ha egy idegen vagyok, legjobban a családok lepnek meg.
Biológiai lutri: együtt maradni azzal, aki megszült
vagy aki neked született. A főemlős: remélem,
nem kedveled, akikkel találkoztál/ szerencséd, hogy nem.
Személylehangolt + Személymérges → Személyelnyomó
Személyelnyomó + Személyboldog → Személyvadállat
Anya, Apa, tönkretettétek. Vadállattá
fejlődött az emberiség. 4 milliárd éve kellett volna
fotoszintetizálnia az értelemnek és a másnapos géneknek,
hogy felszabaduljon egy jó ember. Jó emberek:
amikor egy valakit látsz, akkor mindenhol őket látod—
ezt hívják Baader Mainhof fenoménnek. Úgy hangzik,
akár egy baseball játékos, fegyverrel, vagy egy halott,
sült csirke színében, vagy egy izgő-mozgó ember.
Nem akarom, hogy üldözzön a boldogság: egy érces
bluest akarok egy katyvaszban. Ne akard kiszámolni
a molekuláris életed: megrendült akarsz lenni.
Nagypál István fordítása
Mindig rajongtam érted, Rosa, mindig. És most, hogy megöregedtünk, végre elmondhatom. Régen nem tehettem: te Ignacio Braceras nője voltál. Micsoda véletlen, hogy itt találkozunk újra: a kávéházban, ahol hajdan dolgoztál. Te, hogy telik az idő! Alig hiszem el, Rosa, hogy most itt beszélgetünk. Egészen zöldfülű voltam még, amikor a kávéházba jártam, csak hogy lássalak. A környék istennője voltál, Rosa, a kávéház istennője. Onnan föntről, a gramofon mellől stírölted a sok idióta fickót. De hisz az emelvény már nincs is ott! És már tangót se hallgat senki, Rosa. Emlékszel még? Te feltetted a lemezeket a gramofonra, mi pedig hesszeltük a lábaidat. Közönyösen nézted a falat. Látom magam előtt, Rosa; látom magam előtt a felszaladt harisnyádat, és sírhatnékom van. Behunytam a szemem, és elképzeltem, hogy te énekelsz, nem pedig Libertad Lamarque, Azucena Maizani vagy la Merello. Te voltál, Rosa, te voltál a legszebb közülük. Sosem mondhattam el, mert kissrác voltam, téged meg figyelt az urad, a környék futtatója, aki elvitt a belvárosba. Buszra ültetek, és felmentetek a lakásra. Aztán megtörtént, Rosa, ami megtörtént, a szerencsétlenség, amit az újságok is megírtak. Később rájöttem, hogy Ignacio Braceras megcsalt és megvert téged, te pedig a vonat alá lökted. Ne sírj, Rosa, már elmúlt, már elmúlt! Sokáig voltál a sitten, ez tény, és ez bárkit tönkrevágna. De már újra itt vagy. Lejárt sok lemez, eltelt sok éjszaka, de én sosem felejtettelek el. Ha gondolod … ha nem veszed rossz néven … ha nincs más dolgod, szeretném, ha eljönnél a kérómba; matéznánk, és közben szólna a tangó. Ugyan, nincs késő. De a mondás szerint amúgy is jobb későn, mint soha. És még valami, Rosa: vettem egy gramofont, pont olyan, mint a régi. Minden nap kiglancolom. Csodaszép. Csak te hiányzol már.
