Kránicz Gábor összes bejegyzése

Tükör által homályosan (Bartis Attila: A nyugalom)

Fotó Csiszár Zsolt Falfirkák című szobráról

           Bartis Attila  A nyugalom  című regényében egymást érik azok az elbeszélői reflexiók, amelyek a szöveg megírásának és olvasásának a problémáit feszegetik. Egy évvel a könyv megjelenése után Szilágyi Zsófia a könyv kritikai irodalmát áttekintve ezzel összefüggésben tesz említést a recenziók egy olyan csoportjáról, amelyek az események ok-okozati sorba állításával tulajdonképpen az alineáris történetvezetésű regény cselekményszálának helyreállítására vagy kivonatolására törekedtek.…

Lábjegyzet:

  1. Szilágyi Zsófia: Az iszapba ragadt idő, http://bartis.irolap.hu/hu/szilagyi-zsofia-az-iszapba-ragadt-ido Bárka, 2002/3., 113.
  2. Uo.
  3. Erre szintén Szilágyi Zsófia utal a regény 17–18. oldala alapján. i. m: 112. o.
  4. Theo Elm, A parabola mint „hermeneutikai műfaj”, ford. V. Horváth Károly, in: Narratívák 2. Történet és fikció, szerk. Thomka Beáta, Bp., Kijárat, 1998, 111. o.

„Mint birtokát a tulajdonosa.” Bókay Antal: Líra és modernitás – József Attila én-poétikája


2003-ban a Balassi Kiadó gondozásában megjelent egy tanulmánykötet (Testet öltött érv, Az értekező József Attila, szerkesztette Tverdota György és Veres András), melynek első és egyben bevezető szövegeként Bókay Antal Poétikai beszédmódok József Attila költészetében című, a költő egész életművét átfogó tanulmánya szerepelt.…

Víz-bor-vér-lélek. Jézus első csodatétele a kánai menyegzőn.

Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el, hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. (Jn 19,33-34)

 

 

            A víz borrá változtatását a kánai menyegzőn Rudolf Bultmann úgy értelmezte, mint az epifánia eseményét.…

Lábjegyzet:

  1. BULTMANN Rudolf, Das Evangelium des Johannes, Vandenhoeck & Ruprecht in Göttingen,1968, 83.1
  2. Bultmann tézise egy szémeia-forrásról természetesen több problémát is felvet. Amit ő igazából felismert az nem más, mint a csodaelbeszéléseknek a szinoptikus hagyományoktól eltérő alkalmazási módja, ebből azonban rögtön egy különálló forrásra következtetett.2
  3. BULTMANN Rudolf, Das Evangelium… i.m., 79.3
  4. BULTMANN Rudolf, Az Újszövetség teológiája, fordította Koczó Pál, Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 314.4
  5. A történet műfaja ajándékozási csoda, amelyet Bolyki János Theissen nyomán a következő motívumokra oszt fel: 1-2. vers, hely és idő megjelölése, a szereplők felvonultatása, melyek közül egyik maga a csodatevő, 3-4.vers: a kettős feszültség kiábrázolása: elfogy a bor, és Jézus látszólag nem akar segíteni, 5-8. vers: a csoda előkészítése, 9-10. vers a csoda rejtett végbemenetele, és ennek demonstrálása 11. vers: záró kórus, a szerkesztő megjegyzése a csoda hatásáról. BOLYKI János, „Igaz tanúvallomás”: Kommentár János evangéliumához, Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 100 – 101.5
  6. BOLYKI János, „Igaz tanúvallomás”…, i.m., 100.6
  7. Ridderbos éppen arra mutat rá, hogy az evangélium megkülönböztető jegye, hogy a csodák ismételten összekapcsolódnak azokkal a beszédekkel, amelyek pont ezek értelmére fókuszálnak. A kánai menyegző esetében azonban nem áll rendelkezésre egy ilyen értelmező dialógus, ezért a szövegmagyarázók kénytelenek voltak a történet értelmét magából a csodából kikövetkeztetni (ezt igyekeztek megvalósítani a szöveg szimbolikus magyarázatai). RIDDERBOS Herman N., The Gospel According to JohnA Theological Commentary, Wm. B. Eerdmans Publishing, 1997, 100, 101.7
  8. BOLYKI János, „Igaz tanúvallomás”…, i. m., 99.8
  9. Míg Bultmann koncepciója egyértelmű összefüggésként kezeli a dátum egyezését (BULTMANN Rudolf, Das Evangelium, i.m.,84.), addig később megpróbálták egyre inkább árnyalni ezt az egybeesést. Barrett szerint például lehetséges az átvétel, de úgy hogy mindez már egyértelműen zsidó kontextusban jelenik meg (a kővedrekben a rituális tisztálkodásra szánt víz található). Másrészt Barrett arra mutat rá, hogy az evangélista által szem előtt tartott lehetséges befogadóközönség szempontjából is (akik a hellenizmus által erősen befolyásolt zsidók) indokolt a két tradícióra való utalás. (BARRETT Charles Kingsley, Das Evangelium nach Johannes, Übersetzt aus dem Englischen von Haus Bald, Vandenhoeck&Ruprecht in Göttingen, 1990, 212.)9
  10. A dátummal kapcsolatban minden értelmezés sötétben tapogatózik, mivel – ahogy erre Ridderbos utal – csak a negyedik század második feléből van olyan információnk, amely a menyegző időpontjaként ezt a napot adná meg. RIDDERBOS, The Gospel…,i. m., 110.10
  11. BULTMANN, Das Evangelium…,i. m., 84.11

Ádvent Dolinán

Ádvent időszaka egyszerre emlékezés Krisztus első eljövetelére és emlékeztetés ítélőbíróként bekövetkező második megérkezésére. A keresztény ember időtapasztalatát elvben az különbözteti meg mindenki másétól, hogy a jövő számára nem futurumként, hanem ádventként jelenik meg. Az ádvent tehát egy olyan múltbeli eseményre való emlékezés, ami egyben egy eljövendő eseményre emlékeztet.…

Egy Eszmélet-elemzés margójára

Ildikónak

 Az elmúlt években többször is alkalmam nyílt kritikát írni József Attila költészetével közvetlenül, vagy közvetve foglalkozó könyvekről.[1] Így szerzett – részben negatív – tapasztalataimból kiindulva szeretném leszögezni, hogy nem kívánok foglalkozni a különböző irodalomtörténeti és elméleti iskolák között e kérdésben kialakult harcokkal (és ezek szüneteiben bekövetkezett látványos összeborulásokkal) még akkor sem, ha véleményem szerint a magyar irodalom történetét (jelentsen e hármas szókapcsolat bármit is) könnyűszerrel fel lehetne építeni hasonló harcokra és ezeket lezáró paktumokra.…