éreztem hogy
alszom és
valaki megfogja
a kezem.
nem Te voltál illetve
nem voltál Te
megmértem a lázat és
megmártom a lábam
a száraz mederben.
kávét inni és aludni
az ébrenlétre.
nyitok egy zárójelet
(hogy végre igazán
szóljak –
és nem zárom
be.
itt már nem
segítenek:
(inkább hazudok
újból –
megölték egy öltéssel
a csendben ülő
köveket.
követlek hazáig hogy
lássam mint tűnsz
el az ajtó
mögött.
háttal ülni a menet-
iránynak és nézni a
távolodókat.
nem a Hiányt hanem
a Teljest látni
át által
általad.
most figyelj:
*felejtek*
a kis kavicsok és a
szikla
a homokszemek és a
part
(menj vissza a
kikötőbe –
*ott horgonyzom*
(a kéz ahol
fog –
Bilincs és Kötél.
2013. 06. 12. 23: 24: 26
(Illusztráció: Vimal Candran)