Bármi folt; a kuktáktól leragadok.

Ólmot áteresztő csempeköteg; a krematóriumban borzalmas volt.

Biflázni huzakodó nemtetszést milyen veszélyes is; a szalagcím hangárokat tört fel.

Elapadok.

Az intézőn a sor.

A nagyszám számomra az, ha valaki átcsempészi a határon

a rajongási dózist.

A mellemen flaszter uzsonnázik.

A kiszállító cég diakónusokat bíz meg azzal, hogy repeszgránátként

szolgáljanak azok számára,

akik a kukoricalisztben bujkálnak.

Nem fekszek le addig, amíg le nem rendezem az intravénásan adott kovasavat.

Rituálék kellenének, de a Möbius-szalag nem engedi.

A fagylalttölcsér moccanatlanul a teherbírását próbálja.

Dagadt gyertya.

Repülő szamár a rókalyukból.

Az elégedetten szürcsölt rumból a sí-maszkra is jut.

Grill-kollázs panaszkodik, a szálkát csak hírből ismeri a távoli kötélcsomó.

Locsolócsőre csatlakoztatható

bérrendszer.

Boszorkánysiló.

Mekkora egy felhőkarcoló?

Alaprajza tisztára, mint a violinkulcsé.

Célszerű lenne a vályúba rózsabogarat löttyinteni.

Elszabadult papagáj sürögj, csak sürögj, süppedő beton kreatúrája vonszol a fülbe dugott

csillagszórókhoz, hol bírság cáfol üstököt.

A szitakötő, az láncon vergődik.

Dramatikus tilolók extra meghívója.

Az ekerizs

bakija szétporlad.

A légkalapácsokban fülönfüggő feszül.

A munka kipécézett, s meghiúsult áramköteg.

Az elveszett énekkarra rábukkan a tornádó.

Luftballonokból

erősítő; az újsütetű csutka beletenyerel a zöldforgóba.

Megfigyelt állapota a nedvességnek;

a fogócskát elvből utálják a molekulára tapadt tenyészetek.

Hiába, a titkos mohóságok, s a förtelmek

későn érők.

Csöpögős megbízásaimból visszaveszek,

mert emócióim tengelye elbukott a gyorsasági teszten,

így az sem érdekel, hogy nyelésem turbinákat

szel ketté a méteráruboltban.

Pompázatos színű, s egyben parancsoló szándékú a méterárubolt gittje, ezer fatáblából

egyet, ha megőriz;

a szürke ákombákomok csíráját kitépi, mint a nyársalásra kész dobgép,

mely közös szerzeményeinket ismeri.

A keleti régiók visszás ügyeibe belekeveredik, s ha rugalmas közszolgálatra bukkan,

kénytelen a frissen mázolt koholmányokat odaégetni;

kificamított bokái jojóznak,

szurtos mandragórája elunja a várakozást, mert kevésbé figurális, mert profin szlalomozni

képtelen;

A jelenléti ívet bútorai darabszámával megszorozza; mindig megbán

egy keveset polárszűrője rémtetteiből, ilyenkor végeláthatatlanul könyörög beválthatatlan módszereiért.

Trófeának tartja a mosatlan protézist, a szakadékba tolt babakocsi fülledt erotikáját,

s szereti a paletták részleges meghunyászkodását.

A dzsesszvonalon túl zuhatagok rabja ő,

nem akad le fejéről a hínárköteg,

hanem kivénhedt csimpaszkodását a közlésvágy megöli.