Címke: vers

ELSŐÁLDOZÁS; HÁTAM ELŐTT; CSUKLÓMOZDULAT

 

ELSŐÁLDOZÁS

Az anyakovászt hetente legalább
egyszer etetni, frissíteni kell, add
hozzá a lisztet, az éhes kovászmag
tömegének kétszeresét, különben

összeesik, felemészti önmagát,
elgyengül, s legvégül elsavasodik.
Ezeket a csillagokból olvassa
ki János, a neje szakácskönyvéből.

Míg a kenyértészta megkel, naponta
meg kell menteni ezt az elszabadult
világot, hogy a mindennapi áldott
kenyér Jézus szent teste maradhasson.

 

HÁTAM ELŐTT

Amit a szem lát, közben változik, a
valóság határokat szab, mivel a
kovászként hozzáadagolt igazság
megdagasztja, kilép a lehetőség

keretéből, sodródik egyenesen
a végkifejlet beláthatatlan ős-
folttalan szélirányába, feledni
azt, ami futószőnyeg volt valaha.

 

CSUKLÓMOZDULAT

A párhuzamosok a végtelenben
találkoznak, ilyenkor visszajárnak,
egyfolytában kísérteni egymást, oly
messzire mennek vissza az időben,

hogy már megkerülhetetlenek lesznek,
a teremtő Isten meg végigszáguld
rajtuk az aprócska gyerekvonaton,
és visszafordíthatatlan döntést hoz.

 

(Illusztráció: Ausra Manamangas: Hope Railway)

Tarka ciripelés /haikuk/

 

zabolátlan szél
sziromfüggönnyel leplez
bolond világot

*

hóvirág szirmon
apró harmatcsepp remeg –
sorsuk a jelen

*

pillangó felhő
libben napsárga táncra
amikor látlak

*

fűzfa cirógat
remegő vízfelszínen –
felsóhajt az éj

*

mintát fest a nyár
szobám kopott falára –
szúnyogmatricát

*

madárdal tapad
harmatgyöngyös hálóba –
derül a vén pók

 

(Illusztráció: Fo Bugler: Yang-Snowdrops, Shaftesbury Snowdrops Exibition 2021)

Roger McGough: A lecke avagy: van-e szükség halálbüntetésre az iskolákban?

Az osztályban totális káosz
a tanár épp megérkezett
de észre se vették és hangja
a ricsajba beleveszett

“Az erőszak lesz ma a téma
az anyagból felelni kell
és olyan leckét adok föl
hogy senki se felejtse el”

Fogott egy ordító kölköt
és jól kitekerte nyakát
majd megfojtott egy kis kócost
mert az is nagyon kiabált

A padsorok között ment végig
a kezében kétélű kard
és füleket-orrokat metszett
meg itt-ott egy lábat vagy kart

A kardot egy későnjövőnek
a hasába vágta bele
majd géppisztolyt húzott elő
és gondosan célzott vele

Először végigkaszálta
a renitens leghátsó sort
a banda mint dugóját vesztett
gumimatrac összeomolt

“Tessék kiengedni” nyögte
egy bitang az ajtó előtt
“Hát persze, csak menj” és a fegyvert
a fejéhez nyomta és lőtt

A diri a pokoli zajra
benézett, bólogatott
és a zsibvásár közepébe
egy kézigránátot dobott

De elfogyott végül a lőszer
s a romokon megjelent
és tarkóra kulcsolt kezekkel
megadta magát a csend

A tanár úr végigtekintett
a véres hullahegyen
és így szólt “Az órának vége
a lecke ma ennyi legyen”

Fordította: Havasi Attila

cikkek_32317

kullancsos félreolvasások 1., 2.

 

kullancsos félreolvasások 1.

tisztességes haszonkullancs
(haszonkulcs)
*

brutális kulacsinvázió jöhet a nyáron
(kullancs)
*

egyszerű és gyönyörű húsvéti kullancs
(kalács)
*

veszélyes betegséget terjesztő kulacsokat keresnek
(kullancsokat)
*

felelős kullancstartás
(állattartás)
*

öt divatos kullancsdarab ami nem hiányozhat az őszi ruhatárból
(kulcsdarab)
*

kulacs elleni vakcinát tesztelnek
(kullancs)
*

magyar embernek magyar kullancsot!
(újabb idegen kullancsot találtak Magyarországon)
*

kullancsfontosságúak az erdők a klímaváltozás enyhítésében
(kulcsfontosságúak)
*

itt a kullancsszezon védekezzünk óvszerrel
(háziszerrel)
*

kulacsok százait jelentették fel Magyarországon
(kullancsok)

 

kullancsos félreolvasások 2.

nagyon veszélyes kuncsaft jelent meg Magyarországon
(kullancsfajta)
*

fenntarthatóbb de koszosabb is a kullancs
(kulacs)
*

eljött a vérszívó paraziták ideje – minden amit a politikusokról tudni érdemes
(kullancsokról)
*

afrikai kullancsok nyaralnak a Balatonnál
(jelentek meg)
*

sok a kulacs a kertekben – hogyan védekezhetünk?
(kullancs)
*

utánajártunk melyik a jobb kullancs: a műanyag a fém vagy az üveg
(kulacs)
*

kulacscsípés okozta a japán nő halálát
(kullancs)
*

ingyen elvihető kullancsok
(kulacsok)
*

három új kuncsaftot fedeztek fel Japánban
(kullancsfajt)
*

hazánk sincs biztonságban a kullancshegyektől
(kullancslegyektől)
*

tisztességes haszonkullancs
(haszonkulcs)
*

súlyos megbetegedést okozott a kulacs több vármegyében
(kullancs)

 

(Illusztáció: Doug Panton: Tick-Tock)

dedikált alvás; szemüveg-játék

 

dedikált alvás

én, a naplopó
kivételesen mindenben követve, és nem elpasszolva a reggelt
fölöslegesen munkába riasztva
ám csöppet sem bosszankodva, hogy a hosszú utazás és a korai kelés ellenére jihííí! dolgoznom mégse kell!
s roppant örömmel, hogy így megszabadultam és a napot ajándékba kaptam
a városon át nagy vígan hazautazva – végre magam! –
szúrós, gonosz kis kávéval, ropogós zsömlével és olvasmányaimmal jóllakottan
eltelten a januári széllel
a szobámba hulló varjúkárogással
régi fotelemben elvackolódva
szorosan a csergéhez lapulva
télre öltözötten a bari oldalán
arcomat odanyomva a tejszagú szőrhöz
két öklöm belefúrva
fejemre csuklott nagy kapucniban
seggem alá csúszott rimbaud-kötettel
padlón szanaszét szóródott magam firkálmányaival
az ablak előtt bogozódó ágak és a kék, hódító ég alatt
ó, nem álmodom:
alszom csak!
mohón alvást vedelek!

 

szemüveg-játék

ez ebből áll:

maszkban és szemüvegben kell menni az utcán este, és a lámpákat kell nézni
illetve a lámpákba
lélegzettel mozgatható az egész
már az első lehelletre elkezdődik
a maszk alól felcsap a pára
a szemüveg, vagyis a kint elhomályosodik
mégis, különleges köd: az utca elsüllyed, de a lámpák!
szívódnak egyre nagyobbra!
sziporkázó gyűrű, széles, terjedő sáv
egyre nőnek
én lélegzem őket, fújom a fényt
(fújom, fújom)
irizáló, sugárzó körök, szivárványgyűrűk
lehelek, teljes tüdőből zihálok
a lámpák!
színesfehérek!
túlcsordulva, foszforeszkálva, földöntúlian világítanak!
megyek utánuk, beléjük, bennük
nekimegyek bokornak, kapcsolószekrénynek
semmi mást nem látok és nem is akarok látni
aztán, mikor már teljesen a megszállottjuk vagyok, hirtelen abbahagyom és ledobom, hagyom lelohadni
visszatisztulnak a házak
a lámpák visszatalálnak körvonalaikba
eltűnik a túlcsordulás, az egyedüli és kizárólagos hatalom megmutatkozása
vékonyan, szerényen, pontosan közvilágítanak

és újrakezdem
előfújom őket
és újra megszállottsággá növekszik bennem a meggyőződés, hogy ők a valóság
még, még!

tévedezve az elragadtatott felfedezésben
így megyek haza!

 

(Illusztráció: Sheila Brown: Tui in Flight, 2023)

Ez már az az idő; Megfér bennem; Mítoszködben

 

Ez már az az idő

Eljött.
Ez már az az idő,
amikor a retorikának
lőttek.

Nem maradtam hű
most sem magamhoz.

Szólított,
lelkem fala
hirtelen
megrepedt.

 

Megfér bennem

Nincs vége még a szíven döfésnek,
életjelet hagy a féltékeny késen
vérfolt sötétlik mióta immár,
bennem a nap magától alászáll.

Falakon firkák hada táncol
fekete éjben gyémánt karistol.

Feltartóztatom
a halál földje felé
vágtató lovast,
Megfér bennem
úgy tűnik, helye
mindhalálig foglalt.

 

Mítoszködben

Nem játszik tovább a gondolattal,
szájában félbeszakadt mondatok,
nyitott szeme mered a világra,
pulzusa percről-percre lassul,
lehet most mondja fel szolgálatom.

Sírástól nyúlósak a percek,
mítoszködben botladozom,
a részletek lassanként felélnek.

 

(Illusztráció: Howard Lyon: Fog bank)