színház címkével jelölt bejegyzések

zsámbéki

Beszélgetés Zsámbéki Gáborral a Mirandolina rendezések kapcsán

Balogh Anna: Goldoni Mirandolinája – minden bizonnyal – fontos szerepet játszik az Ön életművében, hiszen 1968-ban ezt a drámát mutatták be Kaposváron az Ön vizsgaelőadásaként, majd ezt követően még több alkalommal is megrendezte a vígjátékot. Nyilván már haloványak az emlékek, mégis kíváncsi vagyok, hogy melyek azok a momentumok, amelyek elevenen élnek Önben, ha a Mirandolina […]

pastpresentfuture

Múltba ragadva?

- Történelmi traumák és az emlékezés színházi lehetőségei –   1. Bevezetés   Az alábbiakban olyan kérdésekre próbálok lehetséges válaszokat keresni, mint, hogy a múlt nyomainak jelenvalóságára, illetve ezen nyomok túlburjánzására miképpen reflektálhat a kortárs színház; hogy hogyan tudja ezt a hétköznapokban is megtapasztalt jelenséget módszerként és/vagy témaként ki- és felhasználni; illetve, hogyan vezethet be […]

targonca_adapter3

A targonca helye az irodalomban

A kultúra nem termel értéket. Mondta valaki. Gondolom, semminek nem jogörököse. A népdalt, Bach-ot, a költészetet, Csontváryt meg elzárják előle. Más kérdés, hogy a kultúra nem csak kőfaragók és balett táncosok magánügye, hanem az a valóság, amiben él, s amit maga is épít vagy rombol, belátása szerint. De a művészet megbecsüli-e önmagát? Őrületeivel, hagyományosan nagyszájú […]

sirály

Sirály a Nemzetiben

Ha nem is minden tekintetben sikerült áthatóan megvalósítani a rendezői elképzeléseket, az a tény mégis kétségtelen, hogy eredetien megkonstruált, a jelenre reflektáló Sirály rendezést láthatunk a Nemzeti Színházban. Lehetetlen elvonatkoztatni a színházat érintő igazgatóváltás tényétől, így akaratlanul is áthallásokat érezhetünk a darabot nézve. A ruhatári jelenetekkel sajátosan kidolgozott kezdés és zárás, színház és élet elválaszthatatlan […]

viasz

Viasz

Neked mondom, hátha én is tanulok belőle… Az az igazság, hogy minden téren, minden problémában egyre inkább tehetetlennek, ezért marha feleslegesnek érzem magam.  Tehetségtelennek. Persze, az én koromban már nem engedheti meg magának az ember, hogy képtelennek tartsa magát az írásra. Ez már műveltség, önfegyelem, akarat és tudás kérdése is. Az embernek tudnia kell leszarnia […]

20060816-kocka

A kocka felszíne

Bodó Viktor Kockavetőjéről Luke Rhinehart-nak megvan mindene. Gyönyörű feleség, szerető család, jól fizető pszichiáteri állás tele kihívásokkal, barátok, egzisztenciális jólét. Ami azt illeti, Luke Rhinehart mégsem elégedett. Élete hazugság és unalom. Házasélete monoton aktus a tévé előtt, gyerekei állandó üvöltésükkel dühítik, munkáját nevetségesnek és kisszerűnek találja, barátja a karrierista vetélytárs, csak saját hangját hallja. Luke […]