műfordítás címkével jelölt bejegyzések

Wisława Szymborska: Múzeum

Tányérok, amelyekhez nem fűződik étvágy.
Jegygyűrűk, amik viszonzatlanul maradnak
legalább háromszáz évig.

Rajongó – merre van mátkája?
Kardok – de merre haragjuk?
És a lant sem ad hangot szürkületkor.

Ínség idején az örökkévalóság felhalmoz
tízezer évnyi ősrégi dolgot.
A berozsdállt teremőr édesen szendereg
bajuszát lógatva a vitrinnek dőlve.…

Wisława Szymborska: Brueghel két majma

 

Így néz ki a leírhatatlanul természetes álmom:
két majom ül földhöz láncolva az ablakpárkányon,
az ablak mögött nyugtalan az ég,
a tenger fürdőzik benne.

Emberismeretből vizsgázom.
Hebegek-habogok, majd körbeírom.

A majom, amelyik bennem kutakodik, gúnyosan hallgat,
a másik mintha elszundítana—
de ahogy a kérdést a hallgatás váltja fel
beszédre buzdít csendesen
láncának csörgésével.…