Címke: műfordítás

Híres japán tankák a X. századból

Régi és új dalok gyűjteménye (Vegyes témájú dalok első kötete, 878.)

 

Téma nélkül.                                                                          Ismeretlen szerző

 

Szívem bújára
vigasztalásom nincsen,
szarasinai
Nénjét Otthagyó-hegyen
fénylő holdat ha nézem.[1]

 

 

Régi és új dalok hat kötete (Ötödik kötet, 3360.)

 

Öv.                                                                                            

Curajuki költeményei

A harminchat költőóriás 6. 

Curajuki 3.

 

  1. Nyughatatlanul
    kedvesemhez indultam.
    Téli éjjelen
    hideg széltől sivító
    liléktől zeng a folyó.

 

  1. Nincs már Nagyságod[1],
    füstje végleg kialudt:
    Sópárló-öböl[2],
    oh, bús, magányos vizén
    úszik át tekintetem!

 

  1. Találkozások
    hágójánál[3] Tiszta víz[4],
    hold fénye csillan,
    most vezetik tán oda
    Telihold mező lovát?

Aleksandar Gatalica: Euripidész halála (részlet)

Végéhez közeleg a velencei karnevál, ideje levetnünk maszkjainkat, Pulcinella. Reggel van: a karcsú lábú koloratúrszopránok, akik aLa Feniceszínházban sok tragikus tremolóval előadták a nekik írt szerepet, ismeretlen helyen, baldachinos nyoszolyán ébredtek, szokatlan paplan alatt, egy idegennel az oldalukon; fáj a fejük, és a családi címereken jártatva tekintetüket azon tanakodnak, mi mindent művelhettek egész éjjel az utolsó előadás után.…

Cathy Park Hong: Bárdolatlan Vénusz

 

 

unnamed

 

Meghallani a kánikulában, ahogy a muslinca
döngicsél tökéletes köröket leírva, meghallani a tudósok

adok-kapok párbaját, a parfümtől szagló nők pletykálása
közben a köhögést London bárdolatlan napfényében,

meghallani olcsó mutatványosbódék elakadó fémhangját,
doktorok felkavaró felméréseinek formuláit
az állatkitömő klinikákon,

meghallani a visszhangot a kockaalakú folyosókon,
kipróbálni az orvosi tükör markolatját egy rabnőn,

meghallani a történelem szenilis timpanonjának

Énekét.…