“Nekem megbocsát az Isten”? (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony. Kalligram, 2007)

Bravúrosan felépített regényében Lovas Ildikó két női “fejlődéstörténetet” vetít egybe: Jónás Olgának, Csáth Géza feleségének a házassági drámáját és egy Szabadkán nevelődő, névtelen kamaszlány serdülőkorát és első házasságát. Vajon a két mesterien egymásba játszó-rímelő vallomást felfoghatjuk-e ok-okozatnak is?
A párhuzamos monológok a “lány” megszólalásával kezdődnek, és a férje elől menekülő, de közben a végzetébe beletörődő Olga utolsó monológjával fejeződnek be.…

Örökség, örökrész

dél és öt között

Ritka hangütés lesz ez, úgy érzem, mert nem ez a napszak a cup of tea-m, enyhén szólva. Valami pocsék ebédet követően (kötelességszerűen lenyomok akármit; minden nap minimum kétszer meleget, egyszer hideget enni: ez a kötelezőség egy dokitól ered, de mindegy) (hol konzerv, hol menzakoszt, hol hidegkaja) el kell dönteni, hogy dögöljek-e le, vagy tegyek valamit.…

A timbre uralma és a canso strofikus heteronómiája

Bernard De Ventadorn Bel me’s can eu vei la brolha kezdetű cansójának kettős rímvezérlése

 

A cím és az alcím paródiába hajló tudálékossága ne tévesszen meg bennünket: a szerelemről lesz szó. A trobar kibernetikus lírájáról és a fenti versnek a trubadúrok szerelem-koncepciójától el nem választható szerveződéséről, arról a struktúráról, amelyet elsődleges verskonstituensként mozgat a rímek rendszere, és amely a jelen esetünkben méltón szervesül — már nem is pusztán az udvari szerelem találmányával, hanem — a halálba vivő szerelmi téboly kultuszával.

Mitől, mivé, azzá, ami (Bódis Kriszta: Artista)

Pinkler egy kislány, aki 13-14 éves kora ellenére inkább felnőtt, nevével ellentétben nemhogy rózsaszínben, de talán még szürkében is csak alig-alig látja, láthatja a világot. Leginkább feketén, fehéren éli meg azt, minden sötét dolgával együtt. Pinkler felnőtt, mert már gyermekként azzá tették szülei, mikor elhagyták, és állami gondozásba helyezték − ugyanakkor gyerek is, mert nem hiszi, nem látja, mi történik körülötte valójában.…

Irodalmi és Társadalmi Portál