Kántor Zsolt összes bejegyzése

Szent Lélek tér; #jezus@egek.ura; Karácsonyi etűd

 

Szent Lélek tér

A szellem ajándéka

Beszédből is sok volt – tornyosul föléd
Jöjj ki börtönödből, hogy életbe lépj –
Ki építetted magad most bontsd le Azt
Ne támaszkodj a kontingencia kilincsre
Nem ment meg a keserűség se a panasz
A régi bőrből: bújj ki ma –
Kérd Adonájt vegye ki az átkot véredből –
Mielőtt elnyelne a posztmodern Bendő
Essen le kezedről a bilincs ajtódról a lakat –
S maradj imakamrádban ha a hó szakad
Ha a kicsit értéknek látod Ő emel a magasba
Mosd le a régi sértődést a csüggedést hagyd abba
Aludj rá egyet ha meghaltál – meglátod feltámaszt
Aki az életedre és a lelkedre áradt

 

#jezus@egek.ura

Melkicedek és Ábrahám Úrvacsoráztak.
Illés a Kármel hegyén leckéztette meg
Baál papjait. Megbizonyosodtak
A népek, hogy hiábavaló minden bálvány.
Az egyiptomi fáraó megszégyenült
Mózes előtt. Áron gallyacskája kihajtott
A vér az ajtófélfélfára és a szemöldök-
Fára került. A pusztító elment
Az izraeli hajlékok mellett. Nem ment be.
Ráháb, Ruth és Eszter kegyelmet nyert.
Szerette Isten a szent asszonyokat.
Mint Sárát. Huldát és Czipporát.
Dávid homlokon ütötte Góliátot egy kaviccsal.
A saját kardjával vágta le a fejét.
Sámsont megigézte Delilah. Mégis üdvöt nyert.
Jákob birkózott az Örökkévalóval.
Aki pecsétet nyomott a csípőjébe.
És időtlenné vált a gravírozás.
Jézus a kereszt által emeltetett fel.
Hogy magához vonzza a Benne hívőket.
Fel. Ahol nincs halál se szenvedés.
Majd megírta a Népszabadság és az És.

 

Karácsonyi etűd

Jézus Krisztus. Aki megszületik
a szívben. Legyen ott tiszta fényben.
Betlehemben! Pesten. Bécsben. És Bárhol.
Legyen a lélek jászol.

Allegorikusan ilyesmi a hit.
Ha magában van, hamar elillan.
A sok hópehely meg összeáll.
Azt mondjuk: hóember. S hittan.

Formát a szeretet ad a hitnek.
Szánkón jön az inspiráció, az ihlet.
S a nagy éj fehéren-feketén leszáll.

Mégsem kérdezi senki, hogy hová lett a nyár?
Mert a nyugalom, mint sok hópihe, összeáll.
S lesz a fa alatt matchbox, sapka, sál.

 

(Illusztráció: Stacy Taylor)

Befogadás; Louise Glück-etűd; Jézus Nobel-díja

 

Befogadás

Interpretáció

Szép múlékonyság? Átmenetiség.
Az írás. Már-már azonos
A távollevő beszéddel.
Hallod, ahogy sóhajt a varrótű,
Mielőtt beleölt a szövetbe.
S a toll vagy a billentyű engedelmes
Teste utána liheg, hogy kövesse.
Amint a szürkület átfordul estbe.
S jön a gondolat fáklyafénye,
A nyelvi létesítés, mint szent művelet.
S alkotunk hangulatot s képeket?
Nem mi vagyunk. Isten talentuma.
A nyelv beszél. Rögzítetlen hagyomány.
Ki tudná pont ezt? Az önmegértés talány.

 

Louise Glück-etűd

A fűhárfa édes könnye

A tudás, mint a nyelv, befagyott tó.
Egy hír szakítja be a hártyás jeget.
Kék szótövek tartják az eget.
Kognitív nyár. Bárány a védjegye.
A nemesedés és a lealacsonyodás elegye.
A féltékenységet a hársfa érzi-e?
Sziklás öböl a teáscsésze. Kút a kanál.
Füstüveg tálcán szőke szempillákat talál.
Oly szomorú a letört fül miatt a tál.
Hogy megkeseredik benne a dél.
Felette a muslica a lepke elől kitér.
Anna csontnyelű késsel,
Gerezdekre vág egy almát. Ki tudja,
Frigye elhalasztása miatt mit él át?
De ajkaival áldja Isten
Frenetikus hatalmát.

 

Jézus Nobel-díja

Végre valamit az emberiség ad

Az emberiség megmentéséért
Önfeláldozó magatartásáért
A kereszten végrehajtott tökéletes
Áldozatáért hogy a vérét adta
Ártatlan létére a vétkezők millióiért
Amivel elérte, hogy van bűnbocsánat
És engesztelést szerzett, hogy kibékítsen
A Mennyei Atyával, az Örökkévalóval
Hogy megnyissa az Eget fölöttünk
A szellem által helyettünk vállalta át a halált
Hogy mi megkapjuk, amit nem érdemeltünk
A kegyelmet. S ne kapjuk, amit érdemelnénk
A büntetést. Hogy elkerülhessük a poklot
Emberré változott át megalázta magát
Nem tekintette zsákmánynak hogy Istennel egyenlő
S hogy ingyen adja mind ezeket
Annak, aki hiszi: hogy: valóság
Az Ő feltámadása a halálból
Hogy Ő megkapott Isten Fiaként
Minden hatalmat a Mindenhatótól
A kolosszális üdvterv megvalósítójaként
És hogy Ő ajándékozott meg minket
Isten Szellemével, amit Pünkösdkor küldött le
S aki időn kívül is Úr
A legsötétebb erők fölött is karmester
Aki az Örökkévalóság és a Mindenség Ura
Ja. És megtanított szeretni. Grandiózus
Géniuszok Virtuóza: Jézus

S a grémium elszégyellte magát
És bocsánatot kért a Messiástól
Hogy csak most jött rá, milyen nagy áldás
A megváltás
(De még időben.)

 

(Illusztráció: Billy Childish: “midnight sun/frozen lake”, 2017)

Illatáldozat; A fiú tranzakciója

 

Illatáldozat

Isten lehelete

Törd porrá a bűntudatot. Már este van.
Szűnni kezd a köd, a stressz.
Mama teát főz. Menta filter csüng
A csésze oldalán. Meg egy göndör fűszál.
Kísérőzene Benjámin aranyló dünnyögése.
S egy zengő doboz hirtelen megszólal
A kredenc alján. Az ószövetség múltja.
Vagy ez a tisztaszoba földjébe elásott vekker?
Ketyeg a lombhullás. A mama szíve.
Érezni a megsimított nyakán az ütőeret.
Olyan sovány, mint gondolatban a tett.
Egy korty, forró ital.
Anziksz a gramofon peremén.
Sáron rózsája a zongorához ballag.
Kankalin formája lett a hangnak.
Levendula kölni és almaszappan.
Maradt húsvét óta az ablakban.
Ceruzákat hegyez Szkrjabin a domboldalon.

 

A fiú tranzakciója

Jézus nem soron kívül jött

Egy nagyon rokonszenves, elegáns férfi
Állt előttem a sorban.
Nagy bevásárlókocsit tolt.
Rengeteg csomag, megannyi életmű roskadozott
A kocsijában.
Arra lettem figyelmes, hogy annyit mond
A kasszánál ülő hölgynek:
Az életemmel fizetek.
A pénztárosnő odahívta a biztonsági őrt.
Rendben, mondta az egyenruhás izompacsirta.
Jöjjön velem!
Hozza a bűnöket meg az átkokat is.
Miért csinálja?
A vér a benne lévő élet és lét által
Szerez engesztelést.
A parkolóban már állt a kereszt.

Az emberek megint nem védték meg.
Már nem kiabálták, hogy Feszítsd meg!
Csak hallgattak.

S akkor felültem az ágyban. Kinyitottam a szemem.
És megértettem a mondatot.
KRISZTUS SZELLEM ÁLTAL ÁLDOZTA FEL
MAGÁT, ÁRTATLANUL ISTENNEK.
S bejött a szobába a nyitott ablakon
A napsütés.

 

(Illusztráció: Pieter Van Tonder: Herfsdeken)

A szövetség metaforái; Belív; Impresszionista légkört teremt

 

A szövetség metaforái

Album

A csipkeverőnő hozzáment a zongorahangolóhoz.
A szubrett a dirigens mátkája lett.
A restaurátornő a krupiéba szeretett bele.
A gyönyörű apáca a szívsebészbe.
A szépségkirálynő nem akart férjhez menni.
Egy hegyi faluban vásárolt szőlőskertet.
Volt a telkén kajszibarack, körte és nektarin.
Málna és eper. Kóstolással töltött
Minden szabad délutánt.
A szomszédja, a híres építész, nemes protestáns,
Hiába hívta a Hiltonba jeges dinnyére.
Bifsztek is lett volna, meg homár.
A kirakatbaba begubózott.
Hatalmába kerítette az önszeretet.
Írta a Kurír.
Az Újszövetséget azonban minden este olvasta.
Néhány év után felszámolta a topmodell létet.
Hozzáment a baptista lelkészhez.
A csipkeverőnő gránátalmával és áfonyával lepte meg.
A szubrett egy Boris Vian kötetet adott barátnőjének.
A restaurátornő egy Salvador Dali festmény másolatot.
Az apáca egy faliórát.
Együtt ünnepelték meg egy vacsorával
A szövetségkötést a Hiltonban.
Az építész ott ült egy üveg Whisky mellett.
Azóta is várt.

 

Belív

Könyvtest

A gyomrában van egy ország.
Nincs határőrizet.
Olykor iszonyú mennyiségű bevándorló
Lepi el a lapokat.
Mindenki ott hagy egy darabot
A személyiségéből, aki belelapoz.
Szó sincs olvasásról.
Rárakódik, amit valaki elgondol róla.
Így vastagodik a szellem burka s tolla.
A lábjegyzetek üde szigetek.
Van, aki rá se hederít a mellékes
Tudásra. Pedig ott rejtőzik
A kincs. A rejtett ott is a legfontosabb.
Az apróbetűs városrész a titok utcája.
Van, aki nem sejti, de átlátja.
Mert a forrásszövegre rászáll
Az olvasói olvasat.
Becsomagolja a puszta ámulat
Az ész önkielégítését
Sok agy kicsorbul a könyvlapok élén.
Ott zizeg a kérődzők ezernyi agysejtje.
Ráhányják akaratuk a szerverre.

 

Impresszionista légkört teremt

A parfüm

Melyik maszkot hordjam? A krupié álarcát?
A zöld-kék kockás kötényt, ami a világ értékrendje?
Vagy a vagy-vagy Kierkegaard-féle
Klezmer-szövetét.
Vagy járjon át testemben az ünnepi ég.
Az esztétika és a reflexiók lelke.
Hogy szívemben és tudatomban lakjon
Isten terve. Amiben eredetileg
Jó volt csak.
Az eredendő csónak.
Abban utazott a tapasztalat s nyelv.
Noé bárkája. Panda maci, mókus, kócsag.
Amit csak távolról ismernek a voltak.
Az ismeret kell, ami bölcsesség.
A metafizika titka. A transzcendens lepke.
Az aranyló festék.
Higgyétek el. Nincs vége. Lesz még!

 

(Illusztráció: Kit Layfield)

Kódex sziget

 

Nemes Nagy Ágnes emlékére

Megfejthetetlen, ami életben tart
S mint egy mottó, verscím alatt a túlpart
Amit a test hagy, túlszalad
Körvonalán a volt alak.[1]
Nagy igazságok: megmetszett szótövek
A bukszus. A kankalin. Kék füvek.
Az ág, ami egész a folyóig hajol meg.
Feléled tőle a holttest.
Mintha egy könyvből folyna
Az összes ötlet.
Pedig a víz sodorja a nádasba.
A könyvtárakba, az ágyakba.
A tudatokba, a fejekbe.
Hogy ügyesség, ihlet szálljon a kezekre.
Csak még egyszer mondd meg! Mi lenne?
Ha megállna az éj s többé nem jönne az este?
A kerti pad fölé hajol a fa.
Mindennél jobb a metaforák bodza illata.

[1] Nemes Nagy Ágnes: /Az aranyszínű trombitavirágok/, Holmi, 2009. február

 

(Illusztráció: Looly Elzayat: Lovely Blue Leaves)

Motívumháló; A Menny égisze alatt

 

Motívumháló

Az áldás genealógiája

Szétbogozhatatlan szövedék
a világ: egész.
Mikor minden sztereotípia megég.
A teológia szertefoszlik,
előlép a lét. A személy.
Isten országa nem beszéd.
Szellemi erő s Igék.
Az érintés nem vallás.
Életmentő ajándék: áldás.
A szemöldökfára fölfestett vér.
Örömben való alámerítés.

 

A Menny égisze alatt

Sára a kegyelem szimbóluma

Elválasztani annyit tesz,
Mint megfelezni egy világot –
Kettévágni, ami egykor teljességként létezett.
Mint áldozati korpusz az életet
Hordozza a vér az éveket
Ugyanazon a helyen többé nem tartózkodhat
Világosság és sötét.
Átmegy a két fél között, aki szövetségbe lép.
A sajátot idegenként ismeri fel a nép.
A világos meg hátralép egyet.
A nappal nem fér bele a reggelbe.
Az este nem ugyanaz, mint a sötét.
A sötétség reggel is érdes és szemcsés
Kavicsos és nyirkos. Hideg és szótlan.
A mennyezet puha. Nincs alja.
A beszéd tartja meg.
Beenged minden világos bábut a ládába.
A kecskék a Messiás bal keze felől állnak.
A jobb keze felől a tiszták. Hála és alázat.
Bárány a Szót a kontextusból kiássa.
A törvény nem bántja.
Ha a hit a leplet lerántja.
Az igazság a kegyelem bátyja.
Ábrahám a hit. Sára a szája.

 

(Illusztráció: Karen Balon: The Space Between)