Címke: irodalom

Előfeledések (XVI–XX.)

 

Érintő

„istenhez fakul a távolság”
Hegedűs Gyöngyi: a gésa nyaka

Hány helyről érkezett ide az Egy?
Titkot magától is véd a belátó;
s olyan erőtlen: feküdni is gyenge –
de hogyan lehet összeesni ágyban?
Köszvényes mondatnak is szárnya nő,
mikor a tükör lehunyja szemét.
A dal nem érti: érinti az Istent.

 

Az otthon is

Nyártól nyárig lopakszik az idő.
Fürtökben függ a fürtökön a fény,
idegen irgalmak lobbantanak
édesmagunkra ismerős világot,
s a boldogságot Istennek becézzük.
Dal hullámzik elő a kedvesekből,
mikor az otthon is hazatalál.

 

Napok Asszonya

Egymáshoz fázat júliusi ősz,
s nevet, nevet a Napok Asszonya.
Madár fakadt a rügyből. Tőle kérdem,
törvényeidet szívemre ki szabta.
Fények megömlése köszönti jöttöd,
s mosolyra húzódnak galaxisok.
Tehetséged így int örömeimre.

 

Éggé a kék

Sétálj. Énekelj. Olvass gyógyító fényt.
Hársfák szemébe nézz. Aludj. Imádkozz.
Simogasd árnyad elevenné. Vagy hagyd
a mélypontot szikrázni föl – s kihunyni.
Baráti körben kávé, bor és angyal
titka a múlás. Benned a titok;
érted lett éggé a kék. Bárki vagy.

 

Testvéreink

Nem csak az élet él. Nem csak az angyal
angyal. Nem csak a szeretők szeretnek.
Egy porszem is duzzad a létezéstől,
és fényben dúskál bányató iszapja.
Nemcsak a lélek: lélektelen éppúgy
csatornája teremtő áramoknak.
Testvéreink mind a vértelen testek.

 

(Illusztráció: Nadiia Starovoitova: Landscape with pine trees)

(tengert)

 

a tengert nem érdekli
a kékség szokásos árnyalata
a sóízű csókok a
napolajszag és a gíroszhús keveréke
sem a bőröd minden
részletét megtapintó víz
nem a hullámok morajának
átszüremlése a nyelvek bábelén
– van valamilyen viszonyom
a tengerrel?
vagy ez nem kérdés?
válaszolok a hullámok-
ból egy alkony-
szín-bor mellett vagy után

 

(Illusztráció: Rasher (Mark Kavanagh): Reflections (2011))

Manuel Antonio versei

KÖNYÖKLŐBEN

/OS CÓBADOS NO BARANDAL/

……Hajnalban bukkanunk
……a Tenger ketrecébe zárt
……elveszett szigetre

……Később majd újból elővesszük a ketrecet
……Mindjárt felkel a Nap
akit sebtében rögtönöztek és félrevezettek

……Már annyi csillagunk
és annyi alázatos holdunk van
hogy éjjel aligha jutna hely egynek is a hajóban

……Térkép híján madarakat fogunk gyűjteni
hogy eljátszhassunk a távolsággal
ölelkező szárnyuk között

……És a felhők néma és
……jóvátehetetlen búcsúját

……Majd elővesszük az örvények hálóját
hogy visszajusson hozzánk melankóliánk
az utazással
szívünk óceánjai

 

EGYEDÜL

/SÓS/

……Lassanként egyedül hagyattunk
a Tenger a hajó és mi magunk

……Megfosztottak minket a Naptól
……A lakkozott gőzöstől
mely eregette a füstkarikákat
a nyugtalan keret nélküli képeket

……Megfosztottak minket a Széltől
……Attól a vitorlástól mely meglépett
a láthatár légtornász-kötelén át

……Ez az óceán elszabadult a partjaitól
……és a Rozetta szelei
feledésbe merültek
……És vágyaink
olyan messziről folynak
mint egy óraműből a percek
……De tudjuk azt is milyen az
ha a hajó az egynapi út
szélárnyékán vesztegel

……A csillagok mozdulatlan műszerén
megáll az óra mutatója
……A Tenger teteme
koporsót csinált a hajóból

……Pipafüst Vágyakozás
……Éjszaka Csönd Hűvös
……És egyedül hagyattunk
……A Tenger nélkül és a bárka nélkül
……mi magunk.

 

ŐRSÉGBEN ÉJFÉLTŐL NÉGYIG

/GUARDA DE 12 A 4/

……A Hold egyik árbócára kötve
……vár minket az éjfél
……A hajóorr harangja
……elérzékenyült csillaghang
……búcsút evezve futott ki

……Szem elől tévesztettük a tengerszorosokat
a szökevény szél ösvényein
……És elveszett mert a tat
……eleresztette
……az örvény

……Átszállásokkal mentünk el

a csillagképek parti vizein hajózva

……Mi álkontinensek feltalálói
azt megyünk felfedezni
……fürkészve az utat
amit a csillagok jelöltek ki

……Lámpával a kézben
kronométerrel mérjük a viharok pulzusát
amit előrejeleznek a csillagok fényjelzői
……― Hajótörés van készülőben
……a Nap cinkos távollétében

…………………………….…………………Jer te tengeri szellő
…………………………….…………………Jer te tengeri szélike
…………………………….…………………Jer te tengeri szellő
…………………………….…………………Jer te barátom ízibe
……………………………..………………………………(népdal)

……És az órák a szélvédett oldalon
kitérnek előlünk

……A betolakodó hajnal
kopogott négykor
……A hajóorr harangja volt
visszatérve a tengerből

…………………………….……………a lelombozott hang
…………………………….……………a szárnyaszegett vitorlázat.

 

NAVY BAR

/NAVY BAR/

……Szédül ez a kocsma
……És kihajózni
készen áll

……Teli lesz a poharunk
a Tenger vizével
hogy felrázzák a Horizontkoktélt

……Csüngnek az órákon
……az eszperantó földrajzi atlaszok
nincsenek lefordítva
……És dadognak a pipák
a zászlók soknyelvű mozdulatával

……Ez az improvizált dal
…………………………………………………..ugyanaz
amit valahol már improvizáltak

……Ki jött hogy közölje velünk
ezt az éjszakai találkát
az É.K.-hoz címzett széllel
a már kioltott csillagok válaszútján?

……Álnéven itt iszik
az Ismeretlen Tengerész
— se földrajz se irodalom —
……Hajótöröttek éjjelén
……megmentő kezével
megfogja velünk a vihar csonkját

……Az utolsó pohár
tele volt búcsúzással

……Szertefutó utcákon át
……bezárulva mentünk
mindenki saját tengerében

……A pohár alján
minden éjjel zátonyra fut a Bár.

A FEHÉR HAJÓ BALLADÁJA

/BALADA DO PAILEBOTE BRANCO/

……Hallgattuk ahogy a szél
……rosszmájúan nevet
álarca mögött

……A hajó elmesélte aztán
a kormányos a fürkész
és a fiú történetét is

……Akkor most már mindent tudtok
……Ennyit mondanak a képek
Szindbád könyvében

……Hanem mesélt ő nekünk egyebet is
……„Először tűnt fel a horizont
saját merész határtalanságában” …

……A hajó eközben bejárta
érzelmei összes sebhelyét
amiket régi hajósok hagytak örökül

……És a búcsúkat amiket a vitorla visz
……tekintetek vésték oda
szomorúan véglegesen és egyre távolabb

……Egy nap tengerre szállt
ajkára fagyott szavakkal

……És már soha többé nem tért vissza
……Most egy öreg tengerészt keresek
……vagy a fehér hajó meséjét
……vagy valami hasonlót…
…………………………………………….mit tudom én!?

……Hallgattuk ahogy a szél
……rosszmájúan nevet
álarca mögött
……Hanem a fehér hajó meséjét
nem ismerte sem a kormányos
……sem a fürkész
……sem a fiú.

 

Mohácsi Árpád fordításai

 

 

 

 

 

 

 

 

már most; nem szabad

 

már most

Thomas Bernhard nyomán

már most lehet látni a tökfejeket
akik mindent
a perc igézetében cselekszenek
és hülyeségeket beszélnek

már most lehet látni a percet
amikor minden
ellenük és általában a tökfejek
ellen fordul

minden ami van
van
minden ami nincs
nincs

minden ami van
nincs
minden ami nincs
van

már most
milyen szép délután nincs!

 

nem szabad

Thomas Bernhard nyomán

például a nemzetgyűlés
elnökéről
nem szabad azt állítani
hogy disznó

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy disznó

a nemzetgyűlés elnökéről
például
nem szabad azt állítani
hogy marha

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy marha

például a nemzetgyűlés
elnökéről
nem szabad azt állítani
hogy tolvaj

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy tolvaj

a nemzetgyűlés elnökéről
például
nem szabad azt állítani
hogy egy leépült hülye

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy egy leépült hülye

 

(Illusztráció: Nigel Wynter: Ready To Harvest)