Amikor egyszer a császár[1] őfelsége Fudzsivara minisztersegédnek[2] utasításba adta, mérjék össze a a tavaszi hegyek különféle virágainak szépségét és az őszi hegyek leveleinek színpompáját, Nukata hercegnő a következő versben mondta el véleményét.
Zordon tél után
mikor eljön a tavasz,
addig hallgató
madarak csivitelnek,
addig nem nyíló
virágok kivirulnak.
Sűrű hegyekbe
mégsem mehetek értük,
mély füvek között
nem szakíthatok róluk.
Őszi hegyekben
ha leveleket látok,
színpompásakat
kézbe veszem s dicsérem,
de a zöldeket
otthagyom és bánkódom,
hisz azokat gyűlölöm.
Őszi hegy kedves nekem!
Nukata hercegnő versei, melyeket akkor költött, amikor leutazott Ómi tartományba[3], illetve Inoe hercegnő válaszverse.[4]
Neve szent bor:[5]
Mivának hegye[6]
kék földben gazdag[7]
nara hegyeinek
lankái között
míg el nem rejtőzik,
útkanyarokból,
amíg szívem betölti
szépsége, bizony,
csodálnám őt jártomban!
Bár e hegy felé
elmerengnék bármennyit,
szívtelenül, oh,
ti felhők,
el kell, hogy takarjátok?
Kísérő dal
Miva-hegyet, oh,
felhők, így elrejtitek?
Legalább nektek
bárcsak volna szívetek!
El kell, hogy takarjátok?
Az előbbi két versről Jamanoue no Okura Dalok ligete gyűjtemény[8] című írásában ez áll: „A főváros Ómi tartományba költöztetésekor költötte a hercegnő őfelsége, amikor a Miva-hegyben gyönyörködött.” A Japán krónikában ez áll: „A hatodik év[9] tavaszán, harmadik hónap első napján a fővárost Ómiba költöztették.”
(Tízezer levél gyűjteménye, Első kötet, 16–18.)
Nukata hercegnő egy verse, melyet akkor költött, amikor Ómi császárra[10] gondolt.
Midőn rád várok,
s epekedem magamban,
hallom, házamon
bambuszfüggönyt lengeti,
fújdogál az őszi szél![11]
(Tízezer levél gyűjteménye, Negyedik kötet, Versváltások, 488.)
Fittler Áron fordításai
Nukata hercegnő (Nukata no ókimi, 額田王)
A VII. század jelentős költőnője. Származásáról és életéről szinte semmit nem tudni, rangmegjelölése alapján azonban annyi feltételezhető, hogy a császári család tagja volt. Vakáinak keletkezési háttere sem ismert, ám a feltételezések szerint azok túlnyomó többségét ünnepi színtereken, lakomák alkalmával költötte. Tevékenységének ideje a japán nyelvű költészet legkorábbi szakaszára esett, jelentős szerepe volt tehát a vaka-irodalom kialakulásában.
Borítókép: a Miva-hegy (a fordító felvétele)
[1] Tendzsi császár (Tendzsi tennó [天智天皇], uralk. 668–671)
[2] Fudzsivara no Kamatari (藤原鎌足, 614–669).
[3] 近江. A mai Siga prefektúra. 667 és 672 között itt volt a főváros, előtte (és egy darabig utána is) a mai Nara prefektúrában található Aszukában (飛鳥). Ez a két vers feltehetően az Aszukából Ómiba tartó út (nagyjából 60 km) alkalmával keletkezett (ld. a 18. számú vaka utáni megjegyzést).
[4] Inoe hercegnőről nem maradtak fenn források. A 19. számú (itt nem közölt) vaka, amely jelen prózai bevezető szerint az ő válaszverse, tartalmilag nem kapcsolódik Nukata hercegnő két verséhez, tehát feltehetően egy különálló költemény.
[5] A Miva-hegyhez kapcsolódó állandó jelző, ún. párnaszó (makurakotoba, 枕詞), amely onnan származik, hogy az isteneknek felajánlott rizsbort mivának nevezték.
[6] A Miva-hegy (Mivajama, 三輪山). A mai Nara prefektúrában található, istenként tisztelt hegy (ld. a borítóképen). Itt található Japán legrégebbi sintó szentéje az Ómiva szentély (Ómiva dzsindzsa, 大神神社).
[7] Nara állandó jelzője (párnaszava). Onnan származik, hogy a Nara közeli hegyek a festékként használt kékesfekete föld lelőhelyeként voltak ismertek.
[8] Ruidzsú karin (類聚歌林). A híres költő, Jamanoue no Okura (山上憶良, 660–733) által szerkesztett versantológia, amelynek szövege azonban nem maradt fenn.
[9] 667-re utal.
[10] Ómi no mikoto (近江天皇). Tendzsi császár. Azért hívták Ómi császárnak, mert ő tette át a fővárost Ómiba.
[11] A bambuszfüggöny szél általi mozgása a kedves érkezését sejteti, vagy annak reményét kelti a lírai énben. Feltehetően az ókori kínai költészetből származó motívum.
