RÁMOSOLYGOK A HALOTTRA
Rámosolygok a halottra és aki él
elnyelem ahogy egy sötét tárgy
mert megváltozott a kéz és a fényérzék.
Úgy élek mintha nem lennék itt csupán csak
könnyű ruha mint az életben.
Az elsőtől az utolsó csapásig megyek
egy hebehurgya tüdő lélegzése nyomán.
Így olvasd.
Abban a kicsi terecskében lángolhattam
ami a te versed egészen közel hozzád
és meg is térülnének a puszta dolgok
ahogy a létet megemésztik a napok
de itt elbukom majd.
Szerelmem
Patentban az ajtó semmiben a kéz.
Van sok ami hátramarad a minden.
2016.
KI NEM HABOZOTT…
Ki nem habozott a 28-as megállójában
és gondolta: odavan az életem metaforája.
És rá se gondol a zsilip megóvta tőle
hogy önmagában annyi embert föltartson.
Boldognak lenni lehetetlen ennyi kompromisszummal
és köztünk legyen mondva romantikus utakon járunk
a dohánybolt ajtaján a kereszt épp csak emlékeztet
hogy pesszimizmus ellen meg kell mosni a fejünket.
Ha nem jó érzés a fény hogy élettel teli lény lehetsz
nem fáj mikor előrejelzést ad a meteorológia
egy megállóhely a pokolban életre szóló sors lesz.
2016.
Lipp Márta fordításai
Raquel Nobre Guerra (1979. Lisszabon) portugál költő, irodalomtudós. Filozófia szakon végzett a Lisszaboni Katolikus Egyetemen, tudományos fokozatot a Lisszaboni Egyetem Esztétikai és Művészetfilozófiai Karán szerzett portugál irodalomból. Témája Fernando Pessoa életművének „töredék jellege” volt. Részt vett a Pessoa hagyaték digitalizációs projektjében. Az első verseskötetét 2012-ben publikálta, majd azt követően még kettőt, az utóbbi, sorrendben a harmadik, elismertséget és széleskörű nyilvánosságot adó nagy kiadónál jelent meg, két kiadásban (2016, 2017). Az első kötetére megkapta a Portugál P.E.N. Klub Díját, 2017-ben pedig elnyerte a Portugál Nyelvű Irodalom „Oceanos” Díját. Lisszabonban él.
