Maszk és megváltás

A maszk játék révén változik színpadi maszkká. A játék: nyelv, gesztusok és hangok jelrendszere. A rítus önkívület, a játék öröm. A játék valódi maszkja a nyelv. A játékban a nyelv által veszünk részt; mozdulataink egy-egy nyelv elemei, szavaink gesztusai és ízei. A játék: valódi. Pontosabban: nincs id választóvonal játék és valódi között. Az őszinte pillanat: öntudatlan játék. Hamvas a Karneválban ennek a tapasztalatnak a leleplezését célozza: a Karnevál játék és valódiság azonosságának leleplezése. De a leleplezés is játék. Mámor, szerelem? Játék. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Archívum | Címke: , , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Arcmaszk a Magyar Műhely Galériában

Inka halotti maszk

Inka halotti maszk

Az arca félhomályban van.

Nem a teljes arc – az arc felét árnyék borítja.

Félholdat metsz ki az árnyék az arcból.

A holdacska fényes, anyagszerű.

Az arc sarlója szúrófényben.

A ráncok, pórusok, repedések mélyére hatol a fény. Mélységet ad a kötőszövetnek. Nem tudom arcnak látni. Felület. Túlságosan anyagszerű, puha, plasztikus felület. Rugalmasnak vélem. Szétszabdalja a fény, a sekély barázdákba árkokat varázsol, megtölti árnyékkal a domborulatok közeit. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Archívum | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Egyszerű szerkezetek

Filozóp orrát sörbe mártja és feljebb csavarja a gázkonvektort. Fél szemét a gázórára függeszti, figyeli, hogy tekeri a csővezetékben iramló energiahordozó az órában az apró kerekecskét, hogy adják fegyelmezett sorban át egymásnak helyüket az ezredköbmétereket jelző számlapocskák.

Vékony, hajszálnyi fémdrótot vesz fel az ablakpárkányról, és az óra műanyag üvegén található buboréknyi lyukba illeszti.

A forgó kerekecske megakad.

Filozóp elégedetten folytatja kedvenc időtöltését, a szemlélődést. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Archívum, Arcok buborékban | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

Én megmondom, hogy éljük túl a tavaszt

Megmondom, de nagyon nehéz lesz ám.

Szerencse, hogy tudom a receptet.

Megyek a hatoson, nézem ezeket a groteszk, Brueghel tablóba illő arcokat – hát, mondom, ezeket aztán kicsinálta a tél. Szerintem Ő is ebbe fásult bele a hetedik napon. Hogy ránézett arra, amit az előző nap csinált. Mert hogy ez az ember? Ilyen? Na, még jó, hogy nincs nálam tükör.

Először is:  mindennek a megfelelő étrend az alpja. Ezt tudni kell. Ne vigyorogj ezen, mert komoly! Egész télen helytelenül táplálkoztunk, vagy sokszor egyáltalán nem. Mármint nap közben. Reggel, persze, egy fekete, aztán jöhet a rohanás, délben meg legfeljebb egy szendvics a büfében, valami állati eredetű fehérjét nyomokban tartalmazó felvágottal. Ám amint az este hollószárnya pofánvág, már ott van az asztalon a főtt bab, a töpörtyű, a kolbász, a pacal. Vasárnapi maradék, rántotthús, főtt krumpli, ugorka. Az, hogy a gyomor berzenkedik? Teszek rá, én is, te is.

Na, ez így nem megy tovább. Nagybőjt van, a szervezetet meg kell tisztítani, függetlenül attól, hogy katolikus vagy, vagy nem-e vagy. Segít az intenzív csalánlékúra (a csalánt meztelen kézzel kell szedni a kert alján, mert a kúra hatékonyságát rontja, ha kesztyűs kézzel bánunk vele, a zsenge csalánlevél lágy és selymes, mint egy hangyaboly), de még biztosabb az inka receptkönyv tavaszi tisztulati étele, a tokmányos bab anorákban, amelyet III. Kipu főpap emelt az ünnepi szertartásrendbe. Ez is komoly, az interneten olvastam. A receptet hamarosan közölni fogom, mert jó, kipróbáltam. Együnk naponta fél kiló tokmányos babot negyven napon keresztül, vajas kiflivel, de mást semmit, és csak nemes italokat fogyasszunk. A kúra elején és végén is készítsünk egy-egy portréképet magunkról. Rá se fogunk ismerni a különbségre!

De ez csak az egyik. A másik. Legyél már szíves, és végre szavazz, hogy mi legyen Vellerrel! Egyrészt nagyon aggaszt a kis szőrhenger sorsa. igazán nem tudom, mit csináljak már vele, Sobri nagyon rossz gazda. Minap is mit látok: eszi Veller elől a párizsit! Másfelől, amíg el nem dől, hogy mi legyen vele, nem tudom folytatni a regényt. Úgy érzem magam, mint Bruce Willis, amikor nem adtak neki forgatókönyvet. Még hogy improvizáljon! Hát ez szép! Hidd el, sokkal nyugodtabb leszel szavazás után, nem nyomaszt majd, hogy még mindig nem éltél alkotmányos jogaiddal, és ez is jól jön majd idegre.

És végül. Minden nap, reggel héttől hét óra 16 percig erőteljesen koncentrálj egy dologra. Ez is majd jó lesz, később elmondom, hogy miért. De ha ezt a hármat betartod, akkor jó lesz neked, és túléled ezt a változékony, magyar időjárást.

Kategória: Archívum | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Ünnepi beszéd Pázmándon, március 15-én

Tisztelt polgártársak, kedves pázmándiak!

Köszönöm polgármester asszony felkérését, örülök, hogy íróként és újdonsült, alig néhány éves, ám elkötelezett pázmándiként néhány szót szólhatok egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünkön. Itt is, Pázmándon, a nemzeti zászló előtt, és szerte az országban évről évre megemlékezünk március tizenötödikéről, felidézzük, mi történt 1848. tavaszán Pesten. Évről évre elsoroljuk a jól ismert neveket, közük Jókaiét és Petőfiét. Számon tartjuk, hogy egyikük a nemzet írója, másikuk a nemzet költője lett. Megrendítő, hogy a magyar nemzet szabadságharcát írók élesztették fel, írók, ahogy ma mondanánk „értelmiség”. Petőfi nemzedéke hatni tudott a politikára, sőt, nemcsak így-úgy befolyásolni tudta azt, hanem irányt szabott, medret adott a politikai eseményeinek. A negyvennyolcas forradalom jelképes pillanata: Petőfi kiáll a Nemzeti Múzeum elé, és elszavalja a Nemzeti dalt. „Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!” Bizony, ez politikai költészet. És az ágrólszakadt, nincstelen, saját otthonnal, egzisztenciával nem rendelkező, rongyos költőt nem tekintik bolondnak, hajléktalannak, megszállottnak vagy őrültnek. Tettének ma egészen más hatása lenne. Pszichológiai eset, mondanánk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Archívum | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Mondatok Jókaitól

„Nők, kiknek sok saját eszméjük van, nem szeretnek olvasni.” (Politikai divatok)

***

„A poéta megvakarta az orrát és szólt:

‘Mily kicsiny a kis egér, de czigány torkába ha nem fér,

jobbra, de balra forog, sír szeme, könnye csorog.’

- Ejnye kend szemtelen tolvaj! kiáltá rá a nagy úr, hisz ez az utolsó sor lopás Gyöngyösiből, a ki hasonlót írt a tordai szakadékba szorult kéményseprőről.

- Pardon gratia, szólt a poéta megzavarhatatlan képpel; ez poética licentia: a poétáknak szabad egymástól lopni, s ez a figura neveztetik plagiumnak.” (Egy magyar nábob)

***

„Adjátok egy nőnek Platot és Aristotelest és égesse meg a szakács a rántást, veszni kell a bölcsészetnek. A konyhai gondok hatalmasabbak minden theoriánál.” (Kárpáthy Zoltán)

***

„Csak annyit tudok, hogy sohasem olvastam jellemzőbb, élethűbb, tanulságosabb regényeket, mint Széchenyi politikai iratai, és soha meggyőzőbb, áthatóbb politikai műveket, mint Eötvös regényei. A kettő csak együtt valami; kivált nálunk magyaroknál, hol az egyik élete a másikét szüli.” (Kárpáthy Zoltán)

 

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Dot.com lufi

Még egy lufi a benzin-lufi mellé:-(

Repülj, fecském!

Kategória: Archívum | Címke: , , | Szóljon hozzá most!