Címke: kísérleti_költészet

A megtört verssor II.

A sortörés tehát mindenképpen vizuális embléma: hiánya mintha eltörölné azt, amit poétikának, és előhívná azt, amit retorikának nevezünk. De láthatjuk, hogy nem önmagában, hanem a nyelvi konstrukcióval, illetve a nyelvi konstrukción alapuló ritmikai szólammal együtt érvényesül! Nézzük az eredeti szövegeket:…

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

A megtört verssor

A hetvenes évekre kialakult valamiféle, leginkább neoavantgárdnak nevezhető költői köznyelv, nevezzük így: a szabadvers, és ez a verstípus csaknem teljesen uralni kezdte a korabeli irodalmi sajtót; vonásai felismerhetők a legkiemelkedőbb munkákban csakúgy, mint az epigonok versezeteiben. Alapos áttekintését e kötetben …

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A szerzői álca

Sőt, az is megeshet, hogy a szerző éppen az önmeghatározásnak álcázott aktivitás mögé rejtőzik el. Nézzük Marsall következő szövegét:

Dal

Vagyok baglyas hajú
setét Nagyapó-ház
füstölgök merengek
papírlap-szemekkel

Vagyok tüskésbőrű
szikrás Boszorka-ház
mint döglött sündisznó
megszórva cimettel

Vagyok sárga vizes…

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Természeti és költői kép

A reprezentációk burjánzása nem mennyiségi változás eredménye. Nem csupán arról van szó, hogy a technikai lehetőségek a művek más létmódban való megsokszorozását teszik lehetővé – ahogy azt klasszikus esszéjében mondjuk Walter Benjamin vázolta fel –, nem is pusztán arról, hogy …

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Költészet és valóság

A poétika irodalmának központi fogalma, a mimézis (talán legpontosabb fordítása: „megjelenítés”) Arisztotelész Poétikájában nyer irodalmi polgárjogot, a kifejezés értelmezése vélhetően kisebb könyvtárakat tölt meg, hozzájárulva ahhoz a sokszázados párbeszédhez, amely arról szól, hogy mit tekintünk a költészet „lényegének”. Egy

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Marok

Idézzük fel az előző bekezdésben állított tételt: a versolvasás váratlan elmozdulások sorozata, folytonos értelem-átrendeződés.  Vegyük például Illyés Gyula Marok című versét:

 

Minden gyökér

végül

ököl.

Amíg egy íze él,

nem enged jogaiból,

küzd markosan a fa.

 

A szél

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A vers: kötöttségek rendszere

A költő látszólag megkötött kézzel ír. A vers létrejöttéhez – a legszabadabb avantgárd szövegéhez is – a legkülönfélébb (tudatos és tudattalan) korlátok és jogosítványok társulnak. Ezek némelyikét könnyű körvonalazni, mint a verstan vagy a prozódia szabályait a klasszikus költészet esetében;

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!