Fábián István összes bejegyzése

1953-ban születtem Budapesten. Grafikai munkákkal, kiadványtervezéssel és versírással foglalkozom. Sok év után írok és rajzolok ismét – a 80-as években rendszeresen jelentem meg különböző folyóiratokban (Alföld, Élet és Irodalom, Palócföld, Mozgó Világ, Magyar Napló, Somogy, Hitel stb.), azok az idők adnak számomra tartást, alapot ma is. Megjelent versesköteteim: A képzelet bádogtornyai (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984), Némulat (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990), Ebgondolat (Kopf, 2003) Örökévad (Gondolat Kiadó, 2016) Kettős:pont (Mohai V. Lajossal közös kötet – Könyvpont, 2020) 2011.11.11-én önálló honlapot indítottam, mintegy rendszeres írásra és rajzolásra ösztökélve magam, abban bízom, már nem adom lejjebb – se föl. Azóta az online folyóiratok mellett (Kortárs, Kurázsi, Holdkatlan, Tiszatáj, Art7, Napút, Litera-Túra) különböző antológiák, valamint a pozsonyi Szőrös Kő, a tatai Új Forrás, a Fedél Nélkül, a Parnasszus, az AB ART Kiadó és a kecskeméti Forrás adtak teret munkáimnak. Jelenleg az idei könyvhétre tervezett kötetem vár megjelenésre a Gondolat Kiadónál. Legutóbbi, örömet hozó nagyobb könyvtervezői feladatom az AB ART Kiadó világirodalmi sorozatának megvalósítása volt Halmosi Sándorral közös elképzeléssel. Az alábbi web-oldalakon többszáz munkám megtekinthető: http://ajel.hu/ http://ajel.hu/blog.html

Azonosságfosztás… FEKETEVERS

„Nem az…, …hanem 
         akinek az unokái lesznek magyarok….”
[Karácsony Sándor]

Elköszönök
[Európa]

 Sohanyár
[Nagy Gáspárt kérdezve]

Dél felől alvad bibliai tenger: asszony-öl, medencecsont-öböl, kin régebb átutaztunk férfivá születni – ostoba hősök. Sötét mélyéről duzzad fölfele, böffen fekete hullám, fekete hullák dalolnak vele. Vérem alvasztja feketeség: szívemre pancsolt ütem: rám nem vigyáz innét senkisem. Több van, ki öl…, mint ki nem. Azonosságfosztás… FEKETEVERS bővebben…

Gurul és állat. Vizitáció. Fábián István prózái és rajzai.

GURUL ÉS ÁLLAT

szánalommagyarázat Ami gurul, bármi is, feladta ellenőrzését a súlypontja fölött, a lent és fent értelmét veszíti, ami gurul, kezei, ha vannak, csapódnak-pörögnek összevissza, feje, lábai, ha vannak, ütődnek-verődnek, míg azután – az Idő legalján – keményen csapódik, megáll. Az a vég.
Az állat nem ellenőriz semmit, élete egyenletes. Amíg rendben vannak a dolgok – nem rá vadásznak, ő vadászik, szoptatja-neveli borját-kölkeit és zöldek a mezők – az állat vízszintes időben létezik addig. Van. Ha gyilkosával találkozik – gyepmesterrel, sintérrel, böllérrel, mészárossal –, akkor az állat elkezd gurulni, hiszen nem ellenőriz semmit: négy lába-kezei ütődnek-verődnek egészen a kifeszült égtájakig, szemei egyetlen ég-üvöltés, míg a kés, a tagló keményen csapódik, megáll. Az a vég.
Egy végesebb van: a KETREC.

VIZITÁCIÓ

Az angyal jön

Az angyal jön. Nem jön. Ha egyetlen drónt látok az ablakunkhoz közeledni, ígérem, tollporlóval, partvissal, prakkerrel, rugós sámfával, fakanállal fogom az égboltról lebaszni. Nem fenyegetés ez, ígéret. Ahogy az angyalé.

Az illusztrációk Fábián István grafikái. Sorrendben:
Hemingway
Mammut
Dron
Forrás

További szövegek és rajzok megtekinthetők a szerző honlapján.