az otthonomhoz tartozom, oda,
ahol nem vagyok, és nem voltam soha
s nem is lehetnék,
akkor sem, ha másként térnék vissza,
például mint a hó, vagy mint a szederlevelek
András Orsolya fordítása
A kötet címe: Vater telefoniert mit den Fliegen (Apa a legyekkel telefonál), 2012. München. Hanser Verlag.
Mint a kertben: falvak sora.
Harang szól tornyokban: fura
formák fölzendülése.
Erőd vár, parti palota,
s lőrés árnyán látnak oda
lomhán a tó delére.
Dagadt hullámok játszanak,
s fodroz arany gőzös alatt
könnyen a fénylő futam;
s elérve parti célokat
ezüstben föloromlanak
a hegyek sokan-sokan.
Botár Attila fordítása
Elvágyódtunk a vonzás törvényének öleléséből, mert minden állandóság, még a szereteté is idegen tőlünk. De bármerre is indultunk el, mindenhol tárt karokkal fogadott egy nálunk hatalmasabb szerető, aki hullámaival elborította hajóinkat, és feltárta előttünk nyugtalan természetét. Minden élettelen test életet akar foganni, legyen bár a leglassabb, legyen akár a legfényesebb.
Első kilépésünk az űrbe a hitetleneké volt, akik nem bíztak az átváltozásban, és páncélban vetették magukat a fodrot sosem vető, néma hullámok közé. Mi, akik tudjuk, hogy ugyanabból a teremtésből valók vagyunk az ürességgel, levetjük az anyagot, ami elnyeli a dicsőség sugarait, és csupasz tudattal merülünk bele a vakító örvénybe, ami néhány csepp vér körül forog.
(borítókép: Oubey: Morphogenese)
van elég árulás, gyűlölet erőszak képtelenség az általános emberi viselkedésben hogy ellássa bármely adott hadsereget bármely adott napon
és a legjobbak a gyilkosságban azok akik ellene prédikálnak
és a legjobbak a gyűlöletben azok akik szerelemért prédikálnak
és végül azok a legjobbak a háborúban akik békét prédikálnak
akik istent prédikálnak, azoknak kell isten
akik békét prédikálnak azoknak nincs békéjük
akik békét prédikálnak azoknak nincs szerelmük
óvakodj a prédikálóktól
óvakodj a tudóktól
óvakodj azoktól akik folyton könyveket olvasnak
óvakodj azoktól akik a nyomort megvetik
vagy épp büszkék rá
óvakodj a hirtelen magasztalóktól
nekik magasztalás kell kölcsönösen
óvakodj azoktól akik hirtelen bíráskodnak
attól félnek amiről nem tudnak
óvakodj azoktól akik a masszív tömegek után loholnak
egyedül semmik
óvakodj az átlagos férfitől az átlagos nőtől
óvakodj a szerelmüktől, a szerelmük átlagos
átlagost kutat
de zsenialitás van a gyűlöletükben
elég zsenialitás van a gyűlöletükben hogy megöljenek
hogy megöljenek bárkit
nem akarnak magányt
nem értik meg a magányt
megpróbálnak majd elpusztítani mindent
ami különbözik az övéktől
nem képesek művészetet alkotni
a művészetet nem fogják megérteni
a kudarcukra úgy fognak tekinteni mint teremtők
csak mint egy hibára, a világra
nem képesek teljesen szeretni
a szerelmedről azt fogják hinni befejezetlen
és aztán fognak gyűlölni
és a gyűlöletük lesz tökéletes
mint egy csiszolt gyémánt
mint egy kés
mint egy hegy
mint egy tigris
mint a bürök
legszebb művészetük
Farkas Kristóf Liliom fordítása
Ha ez a tenger, akkor én párában alszom.
Távolságnak szólítom, de magányba szorít.
Pedig jelentése: többlet. És úgy fogy, kopik.
Mint utólag a várakozás. Hangjai kagylókból.
Onnan ered a mély, és a cserepes fanyarság.
Miféle álmokat szórtam? Úgy vigyáztam képeim.
Úgy hurcoltam, óvtam a naptól, víztől mindet.
Míg végül elmosta az alkohol oldotta rögzítés.
Ha ezek sziklák, akkor én törmeléket szórok.
Ha valami érdeset érintek, törni szeretnék.
Hullámtörők lazuló fegyelme ez. Inni enged.
Sós kortyok jönnek a szomjúságra.
Nincs semmi értelme – mondja a józan ész
Így van, ahogy van – mondja a szeretet
Balszerencse és baj – mondja a számítás
Nem egyéb fájdalomnál – mondja a félelem
Egészen kilátástalan – mondja a belátás
Így van, ahogy van – mondja a szeretet
Nevetséges – mondja a büszkeség
Könnyelmű dolog volna – mondja az óvatosság
Teljesen lehetetlen – mondja a tapasztalat
Így van, ahogy van – mondja a szeretet
András Orsolya fordítása
(Illusztráció: Mehrdad Zaeri)
