Benes Krisztina összes bejegyzése

Nyugatos kertekben (Sebők Melinda: Modern értékőrzők)

Sebők Melinda vizsgálódásainak határai térben és időben is jól kitapinthatók. Bár a Modern értékőrzők kötetben helyet kapnak Kós Károlyról, Konrád Györgyről, Kovács András Ferencről szóló írások, a szerző legszívesbben azért egy, az antikvitás emlékezetéhez kapcsolódó, sajátos régió, a Dunántúl nyugatos örökségét, babitsos emléknyomait veszi szemügyre. A tanulmányok mélyén kitapintható egy alapvető kérdés: mire is lehet(ne) a konzervatív irodalom korszerűségét alapozni. Talán erre utal a kötet címe is.
A szorosan összetartozó tanulmányok és kritikák közül természetesen kiemelkednek a Babits pályakezdéséről, ifjúkori világirodalmi tájékozódásairól szóló tanulmányok. Sebők Melinda avatott kutatója Babitsnak és a Nyugatnak, de marad bennünk számos megválaszolatlan kérdés is (hiszen maga a téma hosszú évtizedek kutatómunkáját és számos kutató együttműködését igényli), mikor például a nyugatosok Poe-recepciójáról és egyáltalán a világirodalmi tájékozódásukról olvasunk. Hiszen miért ez vagy az a költő lett kultikus jelentőségű a nyugatosok szemében? Hogy feledkezhettek meg a századforduló magyar költői a Budapesthez (Párizsnál vagy Baltimore-nál) mindenképp közelibb Bécs a századfordulón példátlanul színes kulturális életéről? Miért nem alakult ki a Monarchia két pezsgően eleven nagyvárosa, Bécs és Budapest között releváns kulturális kapcsolat? Számos izgalmas, Sebők Melinda tanulmányai alapján felvetődő kérdés.
A Nyugat örökségének irodalomszociológiai értelemben vett „kiteljesedését” pontosan érzékeltetik a Babits hajdani költőbarátja, a Négyesy-stílusgyakorlatok hajdani hallgatójának, György Oszkárnak az életútját bemutató írások. (A kötet szerzője, Sebők Melinda publikálta – miként az a Világirodalmi hatások a Babits-lírában c. tanulmány lábjegyzetéből kiderül – György Oszkár Babitsról szóló, sokáig lappangó tanulmányát.) A Babitscsal egész életében levelező György Oszkár székesfehérvári gimnáziumi tanárként vett részt a Weöres Sándor pályakezdését is egyengető Vár c. székesfehérvári folyóirat szerkesztésében. György Oszkár  és Babits viszonyát vizsgálva a Nyugat egyáltalán nem tűnik a magyar kulturális élet fölé tornyosuló „fellegvárnak” — hisz ez a legendás folyóirat oly sok, akár baráti szállal kötődött a „magyar vidék”, a magyar “várak” szellemi életéhez.
De hogy kötődhet most latinos műveltség és személyes kapcsolatháló híján a nyugatos szellemi hagyomány hozzánk? Sebők Melinda a spirituális örökség folytatásában látja a kapcsolódás és a folytatás lehetőségét: így illeszkedik a babitsi hatástörténetet feldolgozó tanulmányok sorába a keresztény egzisztencializmus magyarországi hagyományát bemutató Gabriel Marcel-cikk és a kötet csúcspontját képező Pilinszky-elemzések. Aztán a hídépítés és hagyományőrzés számtalan  lehetősége bontakozik ki az “utódok”, Illyés, Nagy László, Weöres, Rónay vagy akár a legfiatalabbak költészetében.
Érdemes Sebők Melinda szempontjai szerint bebarangolni ezeket az ösvényeket.

 

Sebők Melinda: Modern értékőrzők
Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó, 2017.