William Blake: Ámor Ligete

Jártam Ámor Ligetében,
S láttam, amit sohase még:
Kápolna épült középen,
Hol a fűben játszottam rég.
 
És a templomajtó zárva
A tízparancsolat alatt;
Beléptem hát Ámor Lugasába,
Hol rég sok bájos virág fakadt;
 
S láttam, sírokkal van tele,
Virágok helyett sírkövek;
Gyászpalástban papok köröztek,
Vadrózsával kötve bút, örömet.

Egy hozzászólás a(z) “William Blake: Ámor Ligete” bejegyzéshez

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.