Címke: haiku

WORDSWORTH REMINISZCENCIÁK; DANSE MACABRE

 

WORDSWORTH REMINISZCENCIÁK
/haikuk/

csak táncolj, táncolj
lángoló tűzliliom
nyári szelekben

petét rakott a
pillangó: libbenő szárny
eltűnő élet

egy pisztráng villan
szemben a zúgó árral
mégsem adja fel

most állj meg idő
aranytükrödben suhanj
ne múlj, tündértánc

múlt aranynapok
fényét későn kutatod
didergő erdőn

a lombok közé
titáni zöld ragyogás
megérkezni végül

 

DANSE MACABRE
/haikuk/

pókfonál köt még
hulló levelet ághoz
végső haladék

kicsiny legyek tánca
őszarany fényben, mielőtt
végleg este lesz

betévedt madár
az uszoda hatalmas
fogda: a halál

az égő torony
is megreszket, mielőtt
földre omolna

hold süt szobádba
miben reménykedhetsz még
megbotló árnyék

 

(Illusztráció: Jon Q Wright: Autumn Brown Trout)

Őszi haikucsokor

 

mily mókás az ősz
barázdált arcát ezer
színűre festi

*

vérszín levelek
mint megannyi diadém
lepik el a sírt

*

bőkezű az ősz
veszeksző varjakat vár
a teli tarló

*

mint tarka szőttes
míves az ősz folt hátán
folt pelerinje

*

sejtelmes árnyak
fakó színek hívatlan
vendég a köd

*

esővel széllel
köszönt a hajnal az ősz
bája megkopik

*

csalfa őszutó
ködfátyla mögött sápadt
az erdő arca

 

(Illusztráció: Valery Rybakow)

9 haiku

 

micsoda reggel
kecses folyondár hódít
szerény virággal

*

szalmakalapom
foszlott szélén égszínkék
pillangó pihen

*

madárijesztő
mereng a létről inkább
seregély lenne

*

holdvilágnál vív
rakoncátlan rímekkel
csatát a költő

*

párját siratja
a pacsirta magányos
menyét ír drámát

*

haldokló pille
szakadt szárnya megremeg
lelke tovaszáll

*

mosolyog a tó
sulyomillattal játszik
egy szellőgyerek

*

halovány holdat
hordoz hátán a szikla
harangszó hallik

*

kókadó kóró
lila virágán apró
ékszer a harmat

 

(Illusztráció: Alan Jackson: Dreamlike surreal Moon with tree and red sky)

MISERERE /haikuk/; BÉCSI SÉTA; SZÉPARCÚ ASSZONY

 

MISERERE /haikuk/

karácsonyi dalt
ezüsthang énekelget
aluljáróban

levél fonákján
hasadt kőlapon rejlő
írás: a Neved

hajnali harmat
a harangszó aranya
újra megcsomóz

az égő torony
is megreszket, mielőtt
végleg ledőlne

koszorút formáló
reszkető jázmincsokor
a folyó vizén

port és csillagot
tűhegynyi pontba gyűjtve
ne kezdd el újra

 

BÉCSI  SÉTA

Bécsi  lovak

bécsi lovak, ti gyönyörűek
barnák, feketék, kesék
mikor hangozhat fel újra
patáitok ütemes csattogása
a kis gassékban, ahová
vidám utasaitokkal betértek
a vén dóm mellől, ahol
pikáns illatok lengik körül
színes takarókkal borított
párolgó, megfáradt testetek

Stephansplatz

rejtőző árnyék
fénycsipkés utcák kövén
az alvó koldus

vén tornyok között
bolyong a hold: a mítoszt
álmodja tovább

 

SZÉPARCÚ ASSZONY

széparcú asszony rám találtál
keresztként csontodra faragtál
árnyékomban terhet hordtál
lelkem árnyain táncoltál
mondd, érdemes volt kifeszülni
könnyekkel utadat megjelölni
hetedhét országon át
lepkeszárnyakon repülni…
köszönetet szerelmedért
szóval nem lehet mondani
arcod mélyülő árkaiból
sohasem tudom már megváltani
szép arcú asszony rám találtál
keresztként csontodra faragtál
árnyékomban terhet hordtál
lelkem árnyain táncoltál

——

 

(Illusztráció: Nataclinn:Full page colored pencil landscape)

TIHANYI  IMÁDSÁG; JELFÁK

 

TIHANYI  IMÁDSÁG

fekete kökörcsin
fekete drágakő
Óvár vártán nyíló
eltört dallamok tudója
egy pacsirta dalol a csend
rejtőző izzású közepében
gejzírkúpok aranyszögei közt
Isten csukódó tenyerében

 

JELFÁK

tisztás szélén korhad
mennykő sújtott torzó
halott gyökereken
vadrózsát dajkáló

mező közepén kínálja
fanyarédes gyümölcsét évről-évre
megviselt törzsét érintem most
az alázat örök jelével, amen

 

(Illusztráció: Magdalena Kalieva: The lightning tree)