Két aránytévesztés

Ma úgy ébredtem, hogy tudományosban utazom. Ezért meg is osztok gyorsan két fontos alaptörvényt, mielőtt elmúlik ez a meggyőződésem.

(Nem azt, hogy az élet olyan, mint egy motor. Miért is?)

Hanem.

Egy. Az entrópia. Ez egy nagy hülyeség, kérem szépen (ezt most Laár András hangján mondtam). Mert igaz ugyan, hogy zárt rendszerekben, kizárólag szervetlen (vagyis nem élő) anyagi részecskékre igaz, de hát ez egy határeset! Hol találok én zárt rendszereket a földön, ahol kizárólag anyagi részecskék mocorognak, a fizikusok nagy kínkeservvel összetákolt cellácskáin kívül???

Hát akkor meg mit érdekel engem az entrópia.

Kinézek a mátrixból, és azt látom, hogy engem élő anyag vesz körül. Ez az egész bolygó az élő anyagnak egy nagy fonadéka.

Az élő anyag pedig rendezettségre törekszik, sőt, saját magát folyamatosan a legjobban rendezi el, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez stb.

Úgyhogy az entrópia túl van lihegve.

Kettő. Másfelől viszont azt mondják, hogy a Gresham törvény kizárólag a monetáris világra vonatkozik. Mi is a Gresham törvény? A metapedia szerint „közgazdasági szabály, mely szerint a rossz pénz kiszorítja a használatból a jót.”

Sir Thomas Gresham

Sir Thomas Gresham, aki Erzsébet angol királynő pénzügyi megmondóembere, vagyis a reneszánsz világ esze volt, „véleményvezér” (végre leírhattam valahol ezt a szót!) tudatosította magában és a királynőben, hogy az emberek nem hülyék. Ha van jó pénz és rossz pénz, akkor a rosszat költik el, a jót megőrzik. Így a rossz marad forgalomban.

Mi ezzel a tétellel a baj? Semmi. Sőt, épp az, hogy túl hatékonyan működik. Hiszen alapvetően az értékítéletekről szól, nem a pénzről, ezért kinövi a pénzvilág kereteit. Jó lenne vizsgálni például a szociális vonatkozásait, értékelméleti szempontból.

Csak egy példát mondjak. Hogyan változnak bizonyos emberi értékek, mondjuk, az igazság kimondásának megvalósulása, ha egy munkahelyen, szerkesztőségben, tantestületben stb. egészen biztosan van legalább egy besúgó?

Úgyhogy a Gresham törvény meg nincs kellően kiemelve…

 

Kategória: Általános gazdálkodás, Archívum | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Plantus és Planéta

Rájöttem, hogy ez a fontos munkám nem olvasható a neten.

Keresem, keresem: nincs meg.

Úgyhogy most felrakom, hogy legalább itt.

Plantus_es_planeta

Általában nem foglalkozom színpaddal, de ebben volt egy koncepcióm. Kétszereplűs kamaradarabot képzeltem el, Plantus, “a” férfi, Planéta, “a” nő.

A kar nem szólal meg, beszédét mindvégig jambus jel (titá titá) helyettesíti. (A szöveget shakespeare-i blank verse-ben írtam.)

Az egész darab lényege a sajátos színpadi kommunikáció. Plantus nem hallja Planétát, de hallja a kart, és reflektál mondataira. Planéta hallja Plantust, de nem hallja a kart. A nézők nem hallják a kart, de hallják Plantus és Planétát.

Elmélyülést kívánok.

Kategória: Archívum | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Mint a földművelő

Afféle újévi mementónak Vörösmarty kevés kései epigrammája közül egy, Itt született a (hozzám) szomszédos Nyéken. Mindig meghatott a bölcsesség-irodalom, de most, a 2012-es év küszöbén egyenesen jelképesnek tartom, hogy újév reggelén éppen erre a versre találtam. (Nem véletlen, persze, mint ahogy Vörösmarty-búvárlásom sem. Lásd az Irodalmi Jelenre mutató linket.) Gondolom, jó lesz a fogadalmak, összegzések, iránymutatók és egyéb észosztó okosság közé.

“A búzaszemnek el kell korhadnia, hogy kalászt hozzon.” De nem az újtestamentomra való utalás ragad meg, hanem a tapasztalat egyértelműsége, melyet a vers világos szerkezete támogat. Két párhuzamos kép, párhuzamos - tehát találkoznak a végtelenben:-) Minek magyarázzam? Még ez a “jól munkált föld” is mennyire pontos, jelzi a jó gazda örömét!

Köszönöm A víz alatti város több mint hatezer látogatójának az eddigi figyelmet. Idén sem ígérek többet annál, amit eddig produkáltam, de legalább ennyit igen. Ne feledkezzünk meg a világvége-visszaszámláról, a jelentős dolgokat tartsuk szem előtt. Ne riadjunk meg az önmagukat túlélt dolgok halálától, de az újászületés legyen évünk öröme.

A Vörösmarty-epigramma pedig így hangzik:

Mint a földművelő jól munkált földbe magot vet

S várja virúlását istene s munka után:

Úgy a sírokkal fölszántott földbe halottait

Hordja koronként a végtelen emberiség.

És haloványon a dús, a szegény és a koronás fők

Mennek alá, víg, bús, balga, mogorva vegyest.

 

Kategória: Archívum, Különbekezdés | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Terjeszkedtünk

Még egy Krantz-idézet: “Legalább egy esetben itt megfordul a népesség vándorlásának általánosan elfogadott iránya. Általában azt állítják, hogy az uráli magyarok egy bizonyos keleti pontról vándoroltak Kr. u. a 9. században Magyarországra. Ehelyett úgy vélem, hogy sokkal korábbi időben az összes egyéb uráli nyelvűek terjeszkedtek kifelé Magyarországról.”

Kíváncsi lennék a könyv akadémiai kritikájára:-)

(Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, eredeti szöveg itt.)

 

Kategória: Archívum, Különbekezdés | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Durban mollban

“Az Oxfam International a közelmúltban publikált jelentése arról számol be, hogy az élelmiszerárak már a jelenlegi klímaviszonyok mellett is ijesztő mértékben megemelkedhetnek. Idén júliusban a cirok ára 393 százalékkal nőtt meg Szomáliában. Az etióp kukoricáért 191, a kenyaiért pedig 161 százalékkal kellet többet fizetnünk, mint az elmúlt öt évben bármikor. A délkelet-ázsiai tájfunok 25-30 százalékkal verték fel a rizs fogyasztói árát. Az idei afgán szárazságnak köszönhetően pedig közel nyolcvan százalékkal drágult a búza és a búzaliszt ára. A klímaviszonyok felborulása tehát az élelmiszerárakon keresztül is érezteti a hatását, és bár ez mindenkint érint, leginkább a szegény néprétegeket sújtja. A statisztikák szerint ugyanis ők azok, akik jövedelmük tekintélyes részét (több mint 75 százalékát) élelmiszerre költik, egy, a fentihez hasonló ingadozás pedig számukra az anyagi ellehetetlenülést jelenti.”

Teljes cikk az Indexen.

Kategória: Általános gazdálkodás, Archívum | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Az európai nyelvek földrajzi kialakulása

Egy meglepő olvasmány, Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása (eredeti dátum: 1988).

“A nyelvészeti földrajz itt következő leírása az ismert nyelvek egyik hagyományos osztályozása számára sem jelent kihívást, amint azt észak-amerikai rekonstrukciómban néhány esetben tettem. A váratlan eredmények az eredeti indoeurópai szétszóródás fokozott régiségének terén jelentkeznek és a hosszabb helybennlakásban, amit egyes alosztályainak jelenlegi elhelyezkedése mutat. Ez például magában foglalná jelenlegi területén a görög nyelv fejlődését Kr. e. 6500 óta és az írországi keltát Kr. e. 3500 óta. A magyarországi magyar nyelv régisége hasonlóképp meglepő lehet. Ezt mezolitikus nyelvnek tartom, ami megelőzi a neolitikus bevándorlást.”

Nemzetközi nyelvész, semmi magyarkodás:-)

Olvasható a MEK-en.

 

Kategória: Archívum, Különbekezdés | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

“…nem ilyen vezetőink lesznek…”

Hetvenes években megyei küldöttség látogatja az alföldi tanyaközpontot. Az előadó a “magyarság” fogyásáról beszél. A rendezvény után kötetlen beszélgetés bor mellett a hallgatósággal.

A küldöttség egyik tagja megszólít egy kedélyesen borozgató, nagy bajszú parasztbácsit.

- Mondja, öreg, magának mi a véleménye arról, hogy így fogyatkozunk?

- Majd lesz gyerek, amikor kell – feleli a megszólított.

- Aztán mikor lesz az? – tudakozódik tovább a megyei ember.

- Mutatkozik annak jele.

- Hogyhogy? – csodálkozik a kérdező. – Miféle jele lesz annak?

- Már abból, hogy nem ilyen vezetőink lesznek, mint maguk, mi már látni fogjuk.

Kategória: Archívum, Különbekezdés | Szóljon hozzá most!