Identitásomat több tényező formálta (nők, apa /anya, tanárok, művészet, konyakmeggy, bringatúra stb.) de az URH és a Kontroll szilárdította meg, még ’86 előtt.
De itt van például ez a Csókolom is, szerintem a legjobb magyar Bítlisz.
De be kell ismernem, hogy mindezt áthúzták a szívemben, váratlan események, például a történelem.
Egy átlós és kontúros, még csak nem is egyenes vonallal.
Jaj, nagyon fáj!!!
Nem én akartam ezt a mozdulatot. Baudrillard megírta, hogy a nyugati értékeket a keleti (vagyis szocialista tömbben sínylődő) értelmiség őrizte meg.
A nyugati értékeknek tehát a keleti tömbbel együtt vége.
Tény, sivárság maradt nyugat helyén, virtuális sivatag, mezopotámia, turáni alföld, takla makán.
Mi lesz veled most már, undigundi?
(Kép: Csókolom, Corvin tető, 2008)
