Ma reggel kedvenc kiadómtól hírek érkeztek (mert személyesen elmentem ezekért a hírekére, a saját két lábamon) kedvenc (mert legutóbbi) kötetem fogyásait illetően, nem éppen rossz hírek, sőt: a kötet fogy, a sok-sok könyvterjesztő apránként, de folyamatosan adogatja el a könyvet a jól értesült könyvbarátoknak és könyvolvasóknak, a raktári példányszámok apadnak, a kiadóban egyáltalán nincs példány.
Pesti Kornél kihajózott.
Jól tájékozott olvasó? Igen, a könyvvásárláshoz ez is szükséges, tudjuk; ráklámra csak a "cápáknak" van pénze (amit nagyon reklámoznak, már ezért, eleve gyanús:-), épp ezért úgy döntöttem, megkönnyítem az olvasó dolgát, hogy az arra érdemeseket Pesti Kornél kötet vásárlásához segítsem.
Mi mindent kell tudni?, kérdezhetjük Örkénnyel. Először is, hogy mit akarunk vásárolni. Az , hogy a Pesti Kornél címen kapható munka szerzője Prágai Tamás, a kötet címe Pesti Kornél, és nem meglepő módon Pesti Kornél nevű hősöm életének epizódjait tartalmazza, igen magas irodalmi igénnyel megírt novellák formájában, nem lehet meglepetés. De az, hogy konkrétan melyek ezek, oly igény, mely jogosnak mondható. De hát mire való az internet, ha nem arra, hogy ennek utánnanézzünk? Amikor minden írás megjelent irodalmi folyóiratokban, és ma már majdnem minden lapnak van honlapja? Üssük be tehát keresőnkbe a keresőkifejezéseket, és máris rátalálunk az olyan klasszikusok címeire, mint A lány teste, az Átváltozás, a Szigonyosok vagy az Beteg, borús, bús, lomha Bácska.
Másodszor: ha fent van a neten, miért kell megvenni? Hogy egy eredeti PT PK (Prágai Tamás: Pesti Kornél) kötetet mondhassunk magunkénak. A könyv maga is megkompontált műtárgy, olvasása egészen más élményt nyújt, mintha egyenként szemezgetnénk a benne található gyöngyszemeket.
Végül: hányszor, hol, hogyan vegyük meg? Természetesen: bárhol, bármikor, ahányszor csak jól esik! Kereshetjük a netes könyvkereskedőknél, Bookline például nagyon szépen dolgozik, jutalmazhatjuk újabb vásárlásokkal a munkájukat. Kereshetjük nagyáruházban – ez esetben, akár találkozunk szabad polcon, akár nem, feltétlenül kérjük meg az eladót, hogy mutasson nekünk valódi PT PK példányt – ezzel az eladók fontosságérzetét is növeljük, így magabiztosságuk, önértékelésük nő, vagyis minden egyes Pesti Kornélra vonatkozó kérdéssel jót teszünk. Vigyázzunk! Ha a nagy áruházláncak polcain (Alexandra, Libri, Líra és Lant stb.) nincs is feltűnő módon ott a könyv, a raktárakban azért lappang! Feltétlenül csaljuk onnan elő. ha éppen nem akarunk vásárolni, akkor is rákérdezhetünk kedvencünk hollétére, csak hogy állapota felől jó érzéssel érdeklődjünk.
Kisebb boltok? Hogyne. Ha azt mondják, nem hallottak a könyvről, először vágjunk csalódott ábrázatot. Aztán tegyünk úgy, mintha összeszednénk magunkat és már együttműködőek lennénk – vegyük rá a boltvezetőt, hogy rendelni akarjon a kötetből és helyezze el a polcokon minél nagyobb példányszámban. Meglátjuk, ez az érdeklődés az egyes bolti eladóban személy szerint is (akár az Írók boltját, akár más, a magyar irodalom értékei iránt általában elkötelezett könyvestékát említem) az öröm szikráját lobbantja fel. Oh, egy tekintet mennyi mindent elárul!
Ne csak vásárolni, birtokolni akarjunk. Érjük el, hogy annak, akitől megvesszük ezt az ereklyét, a vásárlás maga is emlékezetes maradjon….
Kicsit talán megkésve, de jobb későn, mint soha…
Az agyonreklámozott valóban gyanús, de a reklám hiányában bizalmatlan a vásárló az “ismeretlen termékkel” szemben. Azért a Pesti Kornél esetében a folyóiratokban publikált részek maguk képezik a reklámot (már annak, aki olvas ilyen lapokat), mondhatni, önmagukért beszélnek. Én szavadon fogtalak, elolvastam őket a neten, és a Húsdiszkont a Közvágóhíd utcában címűnél gondoltam azt, hogy már önmagában ezért az egy elbeszélésért is megéri megvenni a könyvet.
Egy kritikus a maga mechanikus észjárásával, a címből kiindulva Kosztolányi Estijével vont párhuzamokat, pedig szerintem fontosabb és izgalmasabb a könyvben a “kafkai vonal”. Kafka regényei, elbeszélései korántsem mindig olyan komorak, mint sokan tartják, pl. A pert másodszorra olvasva már fel-felnevettem. Az említett elbeszélés sincs híján humornak, míg az olvasó a szürreális és abszurd terében mozog.
Az egészet korszerűvé teszi még – többek között – a XX. század eleje óta aktuális identitásválság (és itt a -váltás is) ábrázolása is, és az, ahogyan a filmmel (mint a közönséget az irodalomtól elvonó médiummal) versenyre kel.
Köszi! Egy dolgot nem említett még senki – hogy Pestiben Kosztolányi is ellenhős, mint megidézett szereplő megjelenik, nem feltétlenül kedves alakban:-)Nem tudom, hogy az Ellenőrök a hatoson kötetet ismered-e, az egyik novellából készült az Üvegváros című táncfilm, a linket feltettem!
Azt sajnos még nem olvastam, de hát mennyi mindent, klasszikust, élő klasszikust sem… Persze, tervbe van véve.
A filmben a Pesti Kornél helyszíneire, alakjaira, motívumaira ismertem, mégha a film a másik könyv másik elbeszélését dolgozza is fel. Valahogy ilyennek képzeltem, legalábbis ahogyan utólag kiegészíti a film képzeletem fehér foltjait, úgy tűnik.
A Kosztolányi, mint ellenhősön nem gondolkoztam még, bizonyára sok érdekes vonása van még a könyvnek. Izgalmas ez az identitásváltás – névmágia – intertextualitás tér, különösen ha ábrát készítünk róla, nem tudom valaki megtette-e már.