A szövetség metaforái

Album

A csipkeverőnő hozzáment a zongorahangolóhoz.
A szubrett a dirigens mátkája lett.
A restaurátornő a krupiéba szeretett bele.
A gyönyörű apáca a szívsebészbe.
A szépségkirálynő nem akart férjhez menni.
Egy hegyi faluban vásárolt szőlőskertet.
Volt a telkén kajszibarack, körte és nektarin.
Málna és eper. Kóstolással töltött
Minden szabad délutánt.
A szomszédja, a híres építész, nemes protestáns,
Hiába hívta a Hiltonba jeges dinnyére.
Bifsztek is lett volna, meg homár.
A kirakatbaba begubózott.
Hatalmába kerítette az önszeretet.
Írta a Kurír.
Az Újszövetséget azonban minden este olvasta.
Néhány év után felszámolta a topmodell létet.
Hozzáment a baptista lelkészhez.
A csipkeverőnő gránátalmával és áfonyával lepte meg.
A szubrett egy Boris Vian kötetet adott barátnőjének.
A restaurátornő egy Salvador Dali festmény másolatot.
Az apáca egy faliórát.
Együtt ünnepelték meg egy vacsorával
A szövetségkötést a Hiltonban.
Az építész ott ült egy üveg Whisky mellett.
Azóta is várt.

Belív

Könyvtest

A gyomrában van egy ország.
Nincs határőrizet.
Olykor iszonyú mennyiségű bevándorló
Lepi el a lapokat.
Mindenki ott hagy egy darabot
A személyiségéből, aki belelapoz.
Szó sincs olvasásról.
Rárakódik, amit valaki elgondol róla.
Így vastagodik a szellem burka s tolla.
A lábjegyzetek üde szigetek.
Van, aki rá se hederít a mellékes
Tudásra. Pedig ott rejtőzik
A kincs. A rejtett ott is a legfontosabb.
Az apróbetűs városrész a titok utcája.
Van, aki nem sejti, de átlátja.
Mert a forrásszövegre rászáll
Az olvasói olvasat.
Becsomagolja a puszta ámulat
Az ész önkielégítését
Sok agy kicsorbul a könyvlapok élén.
Ott zizeg a kérődzők ezernyi agysejtje.
Ráhányják akaratuk a szerverre.

Impresszionista légkört teremt

A parfüm

Melyik maszkot hordjam? A krupié álarcát?
A zöld-kék kockás kötényt, ami a világ értékrendje?
Vagy a vagy-vagy Kierkegaard-féle
Klezmer-szövetét.
Vagy járjon át testemben az ünnepi ég.
Az esztétika és a reflexiók lelke.
Hogy szívemben és tudatomban lakjon
Isten terve. Amiben eredetileg
Jó volt csak.
Az eredendő csónak.
Abban utazott a tapasztalat s nyelv.
Noé bárkája. Panda maci, mókus, kócsag.
Amit csak távolról ismernek a voltak.
Az ismeret kell, ami bölcsesség.
A metafizika titka. A transzcendens lepke.
Az aranyló festék.
Higgyétek el. Nincs vége. Lesz még!

(Illusztráció: Kit Layfield)

Nemes Nagy Ágnes emlékére

Megfejthetetlen, ami életben tart
S mint egy mottó, verscím alatt a túlpart
Amit a test hagy, túlszalad
Körvonalán a volt alak.[1]
Nagy igazságok: megmetszett szótövek
A bukszus. A kankalin. Kék füvek.
Az ág, ami egész a folyóig hajol meg.
Feléled tőle a holttest.
Mintha egy könyvből folyna
Az összes ötlet.
Pedig a víz sodorja a nádasba.
A könyvtárakba, az ágyakba.
A tudatokba, a fejekbe.
Hogy ügyesség, ihlet szálljon a kezekre.
Csak még egyszer mondd meg! Mi lenne?
Ha megállna az éj s többé nem jönne az este?
A kerti pad fölé hajol a fa.
Mindennél jobb a metaforák bodza illata.

[1] Nemes Nagy Ágnes: /Az aranyszínű trombitavirágok/, Holmi, 2009. február

(Illusztráció: Looly Elzayat: Lovely Blue Leaves)

Motívumháló

Az áldás genealógiája

Szétbogozhatatlan szövedék
a világ: egész.
Mikor minden sztereotípia megég.
A teológia szertefoszlik,
előlép a lét. A személy.
Isten országa nem beszéd.
Szellemi erő s Igék.
Az érintés nem vallás.
Életmentő ajándék: áldás.
A szemöldökfára fölfestett vér.
Örömben való alámerítés.

A Menny égisze alatt

Sára a kegyelem szimbóluma

Elválasztani annyit tesz,
Mint megfelezni egy világot –
Kettévágni, ami egykor teljességként létezett.
Mint áldozati korpusz az életet
Hordozza a vér az éveket
Ugyanazon a helyen többé nem tartózkodhat
Világosság és sötét.
Átmegy a két fél között, aki szövetségbe lép.
A sajátot idegenként ismeri fel a nép.
A világos meg hátralép egyet.
A nappal nem fér bele a reggelbe.
Az este nem ugyanaz, mint a sötét.
A sötétség reggel is érdes és szemcsés
Kavicsos és nyirkos. Hideg és szótlan.
A mennyezet puha. Nincs alja.
A beszéd tartja meg.
Beenged minden világos bábut a ládába.
A kecskék a Messiás bal keze felől állnak.
A jobb keze felől a tiszták. Hála és alázat.
Bárány a Szót a kontextusból kiássa.
A törvény nem bántja.
Ha a hit a leplet lerántja.
Az igazság a kegyelem bátyja.
Ábrahám a hit. Sára a szája.

(Illusztráció: Karen Balon: The Space Between)

Istennek tetszett.
Ez aranyozta be
az utolsó estet.
Tudta, hogy az özönvíz utáni első opus
a kereszt lesz.
S ebben az egy
szövegben
a szavak szegekként éltek.
Nem ölni jöttek, megtartani.
Előbb fáj, majd kiesik a sebből a hit.
Elsőre rémes, ami éltet.
Istengyilkosság volt ez,
merénylet.
De a feltámadás kész lett.
A tény győztes.
Nem kellenek érvek.

(Illusztráció: Don Anderson: Way of the Cross)

Vérző vers

Páskabárány

Az elkóborolt juh. Jót tett.
Kiszökött a Mennyből a kenyér.
Tudta, hogy az erő a feltámadott Szó lesz.

A zálog a vér.

S az Írást megverik.
Szegeket vernek a testébe.
Megöli a vallási elit.
Ócsárlás, becsmérlés lesz a mérce.

A képmutatás útjában állt.
Elképedt erején a halál.
Nem tudta hálójába fogni a sötét.
Mivel Ő volt személyesen a Fény.

Róla írt a Tóra. Az Ézsaiás igék.
S lett szellemtől a fogantatás.
Hogy felnőjön egy valódi Messiás.
S föltámadt testben. Vivát!

Húsvéti text

Az áldozat értelme

Elhagyja a férfi az ő atyját és anyját
A felesége miatt
S lesznek egy testté.
Jézus is elhagyta az Atyát a felesége, az egyház miatt.
Hogy életét adja Érte.
A legnagyobb szenvedés árán megmentette.
Ádám is elhagyta az Atyát a felesége miatt.
Inkább választotta a feleségét, mint az Örökké Élőt.
De hűsége Krisztusban tulajdoníttatott igazságul.
Jézusnak saját bűne nem volt.
A mi vétkeink miatt halt meg a kereszten.
A testté lett Írás.
Még ma is eleven bennem.
Az Írás vére folyt ki.
Az Írást feszítették meg.
Az Írásból keletkezett az új élet.
S az Ige Isten:
az Atya szájából jött ki.
Nem csak kenyérrel él az ember.
Hanem azzal, ami a Beszédet őrzi.

A Kenyér az Ige.
A Bárány a Szó.
A Páska a Logosz
A vér: szabadító.

Imádkozom, hogy jöjjön a Jó!

(Illusztráció: Matt Philleo: Loaves and Fishes)