Motívumháló

Az áldás genealógiája

Szétbogozhatatlan szövedék
a világ: egész.
Mikor minden sztereotípia megég.
A teológia szertefoszlik,
előlép a lét. A személy.
Isten országa nem beszéd.
Szellemi erő s Igék.
Az érintés nem vallás.
Életmentő ajándék: áldás.
A szemöldökfára fölfestett vér.
Örömben való alámerítés.

 

A Menny égisze alatt

Sára a kegyelem szimbóluma

Elválasztani annyit tesz,
Mint megfelezni egy világot –
Kettévágni, ami egykor teljességként létezett.
Mint áldozati korpusz az életet
Hordozza a vér az éveket
Ugyanazon a helyen többé nem tartózkodhat
Világosság és sötét.
Átmegy a két fél között, aki szövetségbe lép.
A sajátot idegenként ismeri fel a nép.
A világos meg hátralép egyet.
A nappal nem fér bele a reggelbe.
Az este nem ugyanaz, mint a sötét.
A sötétség reggel is érdes és szemcsés
Kavicsos és nyirkos. Hideg és szótlan.
A mennyezet puha. Nincs alja.
A beszéd tartja meg.
Beenged minden világos bábut a ládába.
A kecskék a Messiás bal keze felől állnak.
A jobb keze felől a tiszták. Hála és alázat.
Bárány a Szót a kontextusból kiássa.
A törvény nem bántja.
Ha a hit a leplet lerántja.
Az igazság a kegyelem bátyja.
Ábrahám a hit. Sára a szája.

 

(Illusztráció: Karen Balon: The Space Between)