Az ötös számú vágóhíd kapcsán ez az elképzelés tovább alakítható, amennyiben feltételezzük, hogy ha az E=mc2 egyenletben megjelenő E energia az anyag minden konfigurációs lehetőségét magába foglalja, akkor, bár nem valószínű, mégis elképzelhető, hogy az energia más időpillanatokként való konfigurálódásának vonatkozásai valamilyen módon általunk is megismerhetőek. 1 Az elképzelés tehát, miszerint Pilgrim időben való utazásai nem feltétlenül tekintendőek természetfeletti elemeknek, nem mond szükségszerűen ellent a modern természettudomány eredményeinek. Ezt alapul véve pedig elmondható, hogy Billy Pilgrim nem természetfeletti vagy mágikus úton szerezte tudását saját halála idejét illetően, mint ahogy jellemzően a chanson de geste-ek hőseiben sem varázslat érleli meg a haláluk eljövetelében való bizonyosságot.
A halálra való felkészülés rituáléjának a korai középkorban további fontos elemei az élet végének elérkezése felett érzett bánat kifejezése a szeretett dolgokról és lényekről való rövid megemlékezés formájában, a haldoklót körülvevő világnak való megbocsátás, illetve a bűnbánó és könyörgő imádság. Az ötös számú vágóhíd tartalmaz olyan elemeket, amelyek akár a halálra készülés e fázisainak is megfeleltethetőek.
Az első fázis, a haldokló számára kedves dolgokra való emlékezés aktusa úgy is felfogható, mintha a romance-ok hősei megfogadták volna az egyetlen tanácsot, amit a tralfamadoriak (elmondásuk szerint) az embereknek adhatnak: „ne vegyenek tudomást a zord időkről, és fordítsák figyelmüket a kellemes pillanatokra.” 2 Billy Pilgrim élete egyik pillanatából a másikba kerül, és mivel megbékélt életével és halálával, megteheti, hogy csak a kellemes pillanatokra koncentráljon, amikor „semmi se fáj.” 3
A következő fázis a megbocsátás. Ariès előadásában a megbocsátási rítus példájaként Oliver és Roland esetét említi. 4 A megvakított Oliver megsebezte az hozzá érkező Roland-t, mivel nem láthatta, ki közelít felé. Amikor Roland hangját meghallja, akkor érti meg, mit tett, és társa megbocsátását kéri, amit természetesen meg is kap Roland-tól: „Jol vos parduins ici e devant Deu.” 5 Megbocsátok neked itt és Isten színe előtt. Vonnegut regényének egyetlen mondata lehetne a megbocsátás fázisának tökéletes illusztrációja, mégpedig az imént félig már idézett sírfelirat-javaslat, a „MINDEN GYÖNYÖRŰ VOLT, ÉS SEMMI SE FÁJ”. 6 Tekintve, hogy Pilgrim (és a szerző) sírfeliratnak ajánlja ezt a mondatot, az egész emberi életre való visszatekintést és az azzal való megbékélést hallhatjuk ki belőle. Pilgrim ezzel a mondattal gyakorlatilag az egész világnak, az egész életének, saját magának és mindenki másnak is megbocsát mindent. Megbékél a háborúk borzalmaival és az általuk okozott szenvedéssel, házassága középszerűségével és felesége halálával, lánya vele szemben tanúsított viselkedésével, élettel és halállal.
A harmadik fázis, a bűnbánó és könyörgő ima annyiban problematikus Az ötös számú vágóhídban, hogy – ellentétben a chanson de geste-ek nagy részével – Vonnegut regényének isten- és vallásképe sok szempontból túlságosan is kiábrándult ahhoz, hogy helye legyen benne a középkori kereszténység bűnbánatának. Maga a bűnbánat intézménye is több helyen megkérdőjeleződik, elég csak Ira C. Eaker nyugalmazott altábornagy szavait említeni példaként:
„Nehezen tudom megérteni azokat […] akik a megölt ellenséges polgári személyek miatt siránkoznak, de egyetlen könnycseppet sem ejtettek a mi hős harcosainkért…” 7
Szavai alapján Ira C. Eaker a legcsekélyebb bűntudatot sem érzi azért, hogy a szövetségesek teljesen értelmetlenül lemészároltak körülbelül 135 ezer fegyvertelen civilt és elpusztították Európa egyik legszebb városát. 8 Ebben a közegben a bűnbánat nem bevett gyakorlat. Az egyetlen ima a regényben egy kérés:
„ISTEN, ADJ NEKEM DERŰT ÉS NYUGALMAT,
HOGY TUDOMÁSUL VEGYEM MINDAZT,
AMIN ÚGYSEM VÁLTOZTATHATOK,
BÁTORSÁGOT, HOGY VÁLTOZTASSAK AZON,
AMINEK A MEGVÁLTOZTATÁSÁRA KÉPES VAGYOK,
ÉS BÖLCSESSÉGET, HOGY MINDIG MEGMONDHASSAM,
MI A KÜLÖNBSÉG A KETTŐ KÖZÖTT.” 9
Ez az ima, pontosabban az imába foglalt kérés teljesülése az, ami Pilgrim élettel és halállal való látszólagos 10 megbékélését eredményezi.
Lábjegyzet:
- Nadeau, 127. o. ↩
- Az ötös számú vágóhíd, 101. o. ↩
- Az ötös számú vágóhíd, 104. o. ↩
- Ariès, 9. o. ↩
- La Chanson de Roland, CXLIX, 2008. sor. ↩
- Az ötös számú vágóhíd, 104. o. ↩
- Az ötös számú vágóhíd, 157. o. ↩
- Különös egybeesés, hogy a bűnbánat hiányát képviselő Ira Clarence Eaker altábornagy első keresztneve, az Ira, a „harag” és „düh” latin megfelelője… ↩
- Az ötös számú vágóhíd, 56. o. ↩
- Mert természetesen Billy világnézete nem valódi megbékélés, sokkal inkább tekinthető menekülésnek. ↩