Nyitány*

 

 

Hogyan lehet két, egymástól eltérő nyersanyagot – jelen esetben a zenei hangokat és a (szép)irodalmi nyelvet – művészi, tehát alkotó módon felhasználó művet egy értelmezési erőtérbe vonni, hogy mind a különbségek (ellenpontok), mind a párhuzamok a kutató és kíváncsi szellem fényével világíttassanak meg? Kitűnő példa erre a kísérletre Arany János Örök zsidó című versének és Liszt Ferenc h-moll szonátájának Kulin Ferenc által történő összehasonlítása. A tanulmány a megváltás lehetőségének reményében sejteti megragadhatónak azt a főként esztétikai alapú, vagyis nem gondolatban, hanem gondolkodásmódban gyökerező közös vonást, amely a két művet összekapcsolja. Anélkül, hogy a tanulmány elemzésébe bocsátkoznánk, nyitányként megidéznénk néhány, a két mű összekapcsolására alkalmas mozzanatot.

 

Szjatoszlav Richter a h-moll szonátát a csend misztériumába való beavatásként értelmezi, kiindulva a szonáta elejéből, melyben egyetlen hang játszik főszerepet: a g. Ezt a hangot előzi meg egyfajta belső kiüresedés (a zongorista részéről), a felcsendülő hang pedig hangzásának pillanatában oldja a csend által gerjesztett szorongást mind az interpretálóban (zongorista), mind a hallgatóságban (közönség). Burke szavaival élve ez a szorongás a „rettenet”. A rettenet a kiváltó fenyegetés hatályon kívül helyezése oldhatja, jelen esetben a csend (=hangtól való megfosztottság) hanggal történő feloldása, vagyis: világra születik a zene.

És teszem hozzá: a vers (is).

A vers és a zene nyelvén át, azokon keresztül oldódik a teremtő ember egzisztenciális fenyegetettség-érzésének izgatópora, melyből a befogadás lágy, ringató aktusából részesülve a befogadó is kortyolhat. Ha van füle és szeme.

Álljanak itt a művek párhuzamban és ellenpontban a maguk „megelőlegezett” meztelenségükben.

 

*(Ez a rövid jegyzet nyitánya egy, komoly irodalom-és zeneesztétikai intenciókkal fellépő rovatnak, melyben a tervek szerint bemutatásra kerül majd jó sok (komoly)zene, élmény és interjú, festmények, színek, elmosott műfajhatárok, kötetlenebb reflexiók stb.)

 Tóth Andrea

 

 

Cziffra György előadásában a h-moll szonáta:

(A Szjatoszlav-féle interpretációt sajnos nem találtam meg egyben, ellenben ez is remek előadás):

 

http://www.youtube.com/watch?v=weULxDJmaEI

 

A vers pedig:

 

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/orokzsi.htm

 

Kulin Ferenc tanulmánya itt olvasható:

A géniusz kötelez – Tanulmányok Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára, szerk. Kulin Ferenc, Argumetnum Kiadó, 2012.