Száll alá némán
avarsárt fedő lepel
– pehelynyi béke.
*
Havon hold szikráz,
jégvirágos ablakon
lidércfény villan.
*
Téli szél süvít,
kihűlt teám felszínén
jéghártya pattan.
*
Kinn sár és sötét.
Vágyódom a télre, de
csak lapom fehér.
*
Megfagyott világ
fehér földjén tüzet csak
csipkebokor ad.
*
Tükör a járda:
jégen a pók is csúszik
– takarít a tél.
*
Hajnali havon
rőt lompos és sötét pötty
– pele didereg.
*
Ház kopár falán
aszott ágak karmolnak
az óév után.
*
Kihűlt ágyamon
ceruza s feslett füzet
várja a tavaszt.
(Illusztráció: Zaria Forman: Greenland no.52, 2012)