Száll alá némán
avarsárt fedő lepel
– pehelynyi béke.
*

Havon hold szikráz,
jégvirágos ablakon
lidércfény villan.
*

Téli szél süvít,
kihűlt teám felszínén
jéghártya pattan.
*

Kinn sár és sötét.
Vágyódom a télre, de
csak lapom fehér.
*

Megfagyott világ
fehér földjén tüzet csak
csipkebokor ad.
*

Tükör a járda:
jégen a pók is csúszik
– takarít a tél.
*

Hajnali havon
rőt lompos és sötét pötty
– pele didereg.
*

Ház kopár falán
aszott ágak karmolnak
az óév után.
*

Kihűlt ágyamon
ceruza s feslett füzet
várja a tavaszt.

 

(Illusztráció: Zaria Forman: Greenland no.52, 2012)