Ha már végleg vége, megszűnök,

de ne irigyeljen senki,

aki befejeződik, az se

bír csak halott ember lenni:

 

a Föld fészkében sem törik szét

múlt-élete szárnycsapása,

ványadt kezéből nem pereg ki

el-nem-múló odaadása.

 

Néhány maroknyi rög alatt még

a test-kiállta kínok fájnak,

s kő-jelenlét fuldokol

koporsódeszkák iszonyatában.