Pusztamély

 

Elidegenítő homály
És fojtogató sivárság,
Mint százados idegenség-
Érzet, szakadt a nyakadba

Egész világ hektikája.
Valami soha nincs sehol,
De mégis kinő belőle
A félelem kultúrája.

Hát akkor kezdjünk megint mást?
Monoton hangok a tájból,
De dallammá nem áll össze.
Pusztamély, az örök haza.

 

(Illusztráció: Paul Nash: Winter Sea, 1925-1937)

Vélemény, hozzászólás?