Ég

 

Tenyeredet a szádra szorítottad,
hogy féken tartsd megrémült lelkedet.

Az autó már az utcán és bőröndöd,
Sziszüphosz sziklája, az ajtóban hever.

Kétfelé repülünk, és
egyidőben leszünk az égben,
s kettéválik az is: itt felhővel lesz teli,
ott a nap meleg vére önti el.

Egyidőben leszünk az égben, kétfele szállunk,
hogy gyöngeségünket és az ég nagyságát bizonyítsuk.

A város alszik még. Még alszik, és
ijesztően üres.
Sötétség vonszolódik az égen,
mint világ füstje.
És nyargal már az autó,
mintha a néptelen városból menekülne.
Mi meg konokul nézzük a messzeséget.

Szótlan türelmünket csodálva, a házak
egymás hátára másznak,
hogy lássanak még utoljára.

 

Rab Zsuzsa fordítása

 

(Kép: Sun to Earth Revealed, Lana Grow festménye)