fénytöréspróba

(A Szótármester, Magay Tamás emlékezetének)
If seeing is a meeting between eye and being,
which is to say between being and being,
than it must be facing mirrors of two beings.
No, it was more.
Seeing went beyond being, to take wings like a bird.
(Yukio Mishima: The decay of the angel)

annyiszor nézed a fehér meszelt falakat a templomban, hogy már nem férnek el benned az onnan kiszorított képek, és egyszer csak ömleni kezdenek majd belőled, és ha használják, amit a mélység élessége belőled kivág, nem tudva, hogy te nem csak kattintgatsz, hanem megállítja benned az időt a kép, egy darabig fel sem tűnik neked, a fekete-fehér portrék alkalmi színekkel túlfűtött kerete párját rikítja, csak mikor barátodról készült portréd veszik körbe vele, az olyan lesz, mint az angol bekerítési mozgalmak, az arc elidegenítve, kisajátítva, növények helyett mostantól itt állatok legelnek, persze lesz még ennél is rosszabb, mikor műholdról kémlelik, hogy a földet a kompenzációért tényleg parlagon hagytad-e, és ezt nevezik majd figyelemnek, és szokva leszel ahhoz, hogy ki a láthatatlant fürkészi, az már a láthatatlan része lesz, ezért hát, megszokod, hogy aláírtják a neved, mint ábrázolhatatlansági geometriát, csak szokványos elbánásrend, nem tudhatják mennyi szembenézés van a hátraarcban, mibe kerül, ha a semmi van a fókuszban, a láthatás a nemlétbe márt, hogy nincs szériaszáma a fénytöréspróbának, hogy a beléd mélyedés mit szakít ki belőled, a nyájat lelegeli, nem legelteti a kattintásvadász, a szelídítettekhez is vadles kell, ostromlott város lakóit pénzért levadászó turisták tolonganak rajta, szentélyt használnak kirakatnak, páriát ritkítanak, a figyelem terelhető, felkelthető, de leginkább szorítkozás, mi is lenne, ha szentelnénk, szelíd, nem szelídített figyelemmel, ahogy a tenger sötétkarmája apályban is bír az egész földdel? a lét üres fokozatra kapcsol. csak ez a figyelem értőjel: a szótármesternek, dávidé. nem azt várod, hogy egy kisbolygót nevezzenek el rólad, ha már úgyis egy önálló galaxis a műved, csak tán, hogy neved megtalálható, ne csak megtagadható legyen, ha ebben az eonban hadesi létre ítéltetett is, látásod meghaladja létezésed: ahogy a madár távlata annak röptét. mit is kezdhetne egy keretre feszített istennel? csak az a kezdet, csak azt tudnám feledni! figyelemért nem eseng, kegyelemért nem verseng. megszoktam, hogy nem ér a nevem. ezért lesz a neved óceán.

 

 

Vélemény, hozzászólás?