Fölírta, majd adott egy névjegyet.

– Jövő csütörtök, öt óra, Kamilla.

– Nagyon köszönöm. Viszontlátásra.

– Viszontlátásra.

– Ki ez a férfi? – kérdezte Elina modorosan tagolva ejtve a szavakat, amikor kiléptünk az utcára.

– Mindent elmondok – feleltem –, remélem, alaposan megfigyelted.

– Hát persze! – nevetett.

– Akkor én kérdezek – válaszoltam szembefordulva vele –, ki ez a férfi?

– Jó, de előbb igyunk – s tovább nevetett.

Hozzá mentünk, meggyújtottuk a gyertyákat, a söröket beraktuk a mélyhűtőbe negyed órára, mert mindketten jéghidegen szeretjük.

– Te kezded – mondtam.

– Rendben. Jó pasi. Feltehetően az Oroszlán jegyében született. De az is lehet, hogy Rák. Mert egyfelől borzalmasan teátrális, másfelől borzalmasan érzelmes. Mindenesetre kiváló példány. A sármos negyvenes archetípusa (nevetett). Hallatlanul beképzelt. Mondhatni nárcisztikus személyiség. Egocentrizmusa azonban nem hideg és részvétlen, inkább érzelmi alapon szerveződik. És az emlékei csak megerősítik ebben. Természetesen munkamániás. Megszállott. Sikeres és jómódú, de egyik sem szédítette el. Nagyon erős, s az emberek vonzódnak hozzá emiatt. Ő azonban a lenyűgöző modora mellett távolságtartó. Titokban persze infantilis, és le merném fogadni, hogy rendszeresen támogat egy állatmenhely-alapítványt. Minden sikerült neki az életben, csak bizonyos értelemben a nő nem. Mostanában egyre makacsabbul és szentimentálisabban ismételgeti magának, hogy ez volt az ára. És azzal vigasztalja magát, hogy a rengeteg önjelöltet legalább megmentette emésztő tüzétől. Ezen a téren meghagyta magának azt az ártatlan szórakozást, hogy minden hátsó szándék nélkül fiatal nőket visz vacsorázni, azok ámulva hallgatják, mert megérzik benne a rendkívülit, és mi, nők, ebben az esetben, ugye, nem sokat teketóriáznánk (nevetett), ő azonban hazakíséri őket, és bágyadt mosollyal, majdhogynem atyaian néz utánuk. Pedig mindmáig könnyen és önzetlenül hódít, választékos, néhol közhelyes stílusban. Még nincs kiégve, de szeretni már nem akar. Ilyen értelemben kellemes és lebegő egyensúlyban él, persze egyaránt hajlamos az önpusztításra és a nagyot alkotásra. Jó ember. Tapasztalt és tisztességes, és ez így igen ritka. Alighanem sokat szenvedett. S most már nem adja ennél alább. Komor férfikor. Hozom a sört.

– Elina.

– Ne is mondj semmit, az arcodra van írva. Hozom a sört.

– Elina. Szeretem ezt a férfit. Tudom, hogy őrültség. De nem tehetek róla. A jövő héten találkozom vele. Mellette töltöm a félévi gyakorlatot. Kriminálból, ami persze nem érdekel, csak annyira, mint mást, valamivel talán jobban. Két hónapom van rá, hogy történjék közöttünk valami. Meg akarom ismerni. Meg akarom érteni. Hozzá akarok érni. Elina.

– Mariann. Én meg inni akarok végre. Aztán elmondom, mit gondolok.

Behozta a sört. S mellé egy kis üveg Unicumot. Kitöltött egy-egy pohárral.

– Igyunk a te végzetedre (nevetett).

– Tudom, hogy őrültség.

– Az. De igazad van. Mindig tudd, hogy neked van igazad. Ugyanakkor túl sokat akarsz. Meg fog kedvelni, tisztelni fog, és gyöngéd lesz hozzád. De végig úgy, mit egy idősödő férfi a fiatal lányhoz, emlékezz az előbbi szavaimra. Azt persze azonnal megérzi, hogy valamiben különb vagy, mint azok a nők, akikkel, ha van hozzá kedve, körülveszi magát és lemondóan sütkérezik a csodálatukban, de éppen ezért fog jobban vigyázni rád. Nem fog beléd szeretni. És lehet, hogy sosem veszi észre, mit érzel, a férfiak sokszor nem látnak a szemüktől (nevetett). Ha pedig észreveszi, mert akármilyen fegyelmezett leszel, egyszer biztosan elárulod magad, rettenetesen meghatódik, és azonnal magadra hagy, mert tudja, hogy te is erős vagy, és ki tudod szenvedni egyedül ezt az érzést. Egyébként is ő már abban a helyzetben van, hogy megengedheti magának, hogy bárki vagy bármi csak addig érdekelje, amíg a látókörében van. Nem fogtok összejönni, mert ő túl van már mindenen, aminek te előtte vagy. Így aztán mindketten elbújtok majd a jól bevált világképetek mögé: ő azzal a meggyőződéssel, hogy nem rá van szükséged, te pedig azzal, hogy a szerelem szentség. Ha egyszer részegen megfogja a kezedet vagy Uram bocsá’ a fenekedet, te fogsz a legjobban meglepődni. Aztán gyújtogatod majd a gyertyákat, és megígéred a Mindenhatónak, hogy ha még egyszer eláraszt kegyelmével, te is megfogod, amit ilyenkor kell.