Kódolatlan üzenet

Míg ketten függhetünk,
a végtelen fogasán,
addig létezünk.

 

Elegáns önirónia

Kerülgetem a feladás küszöbét.
Átlendítem magam egy liánnal.
De könnyű mozdulatom leültetem.
Vajon a halál felvállal?

 

Fojtások és oldások

Sorsom melletted nehezék,
most nem látok mást csak feketét.
A tudat menekül,
valaki hegedül,
oldja a létezés szemetét.

 

(Illusztráció: Garry Gay: Black Violin And Sunflower)