A bűnöket korábban követjük el,

mint hogy megbánhatnánk. Ez a Törvény:
a múlt előbbrevaló, mint a jelen –

a jövőre hogy is emlékezhetnénk?
Elrendeltetett, ami megtörtént. Könny

el nem mossa, se győzelem, se megbánás.

 

De vannak szerelmek, amiket még

nem szerettek el. Hegyek, amik most
indulnak meg, olyan tétován, ahogy a nők

hasában a remény moccan meg. Erőt gyűjt

a szél, hogy mindenkiről megfeledkezzen.

Neki egyetlen napja van, évmilliók óta

egyetlenegy, ezért nem emlékszik senkire sem.

 

Halott apák, halott anyák.

De megmásíthatatlan a múlt,

ezért nem kel többé életre.

 

Minden megtörténhetett.

 

Vajon megtörténhet-e?